Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-54
213 A nemzetgyűlés 54. ülése 1946. évi augusztus hó 23-án, pénteken. ' 214 törve, tudta képviselni a maga érdekeit és részesüljön nemcsak a kötelezettségekben, hanem a jogokban is. De kezében volt a kulturális hatalom is. A magyar parasztság fiai az elmúlt huszonöt esztendőnek még utolsó éveiben is, amikor már tehetségmentő akciók voltak a parasztság szegény fiainak' felhozatalára az egyetemiekre és a főiskolákra, a statisztika kimutatása szerint még mindig csak egy-két százalékban kerültek ibe az egyetemekre, a főiskolákra és az akadémiákra. — az 56%j ot kitevő magyar parasztság! Vagyoni hatalom, politikai hatalom, közigazgatás, karhatalom és kulturális hatalom együttesen képviselte azt az erőt, amely ennek a rétegnek kevés száma ellenére is uralmát fenntartotta, egészen a legvégsőkig. 'A parasztság hiába akart feltörni. Ai városokban nagy tömegben együtt lakó munkásságnak rendkívüli erőfeszítései mellett még sikerült szervezetekbe tömörülnie, de a szétszórtan tanyákon és községekben élő magyar parasztság ilyen irányú törekvéseit a rendszer csirájában elfojtotta. Elfojtotta az 1930-as évek válsága nyomán feltörő elemi erejű parasztpolitikai mozgalmat a kisgazdapártban is és hihetetlen terrorjával visszaszorította 'az. itt levő paraszti erőket, elfojtotta később a márciusi front alapján meginduló szervezkedéseket is, a népi írók meginduló törekvéseit, amelyeik szintén politikai színezetűek voltak. Ugyanígy elfojtotta az 1941-ben meginduló Paraszt Szövetséget. Amikor annak meginduló szervezésében láfta az erőt, egy év után, félév után a Paraszt Szövetség legkiválóbb emioereit sorra hívták be katonának és vitték, vetették ki a frontra. Az érdekvédelmi szervezetek a mezőgazdaság részéről álszervezetek voltak, (Úgy van! a. kisgazdapárton.) úgy felépítve, hogy a parasztság érezze azt, mintha részesülne saját érdekeinek képviseletében, mintha szava lenne, de úgy felépítve, hogy ne történhessék benne más, csak az, amit a magyar uralkodó réteg akar és képvisel. A felszabadulási széttörte ezt az osztályuraknat. A magyar társadalom és benne, a magyar parasztság ezzel belehullott egy olyan forradalomba» amelyet, sajnos, nem maga harcolt ki, és amelynek irányítását, mozgását, a régi rajtaülő rendszer széttörését nem maga valósította meg, nem maga formálta' ki. A magyar parasztság azonban most mégis megkapta sorsa irányításának lelhet őségét, és ha a hatalom erejét még egyszer kicsavarják a kezéből, akkor megérdemelte ai sorsát, (Ugy van! a kisgazdapárton) megérdemli, hogy továbbra is mint kiuzsorázott, legalul álló rétege a magyar társadalomnak megvetetten vagy látszatjuttatásokkal elkápráztatva élje a magái öntudatlan életét. (Mozgás a kisgazdapárton.) Ezt sikerül megcsinálni akkor, ha a magyar parasztságot sikerül részekre bontani a maga érdekének- védelmiére, h a a benne mutatkozó, kétségkívül aneglevő, sokszor erős osztályrétegeződéseket sikerül továbbmélyíteni és osztályellentétekké mélyítve, a parasztságot részekre osztva) egymás ellen harcra indítani. (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárton.) Ez az egyik. A másik eset pedig, amikor ez sikerül, akkor áll elő, ha a parasztságot sikerül a. munkásság ellen hangolni és viszont a munkásságot a parasztság ellen. Az 1920 utáni történelmi példából már tudhatjuk, hogy ezt a két dolgozó réteget sikerült a nyilvánvalóan közösen, meglevő érdekeik terén is teljesen egymás ellen ingerelni. Ez azonban már a magyar demokrácia bukását jelenti. ' A magyar parasztság és a paraszttársadalom ezekben az időkben forradalmi átalakuláson megy át. A magyar paraszttársadalom osztályhelyzete, belső struktúrája most áll fejlődés, á Makula s alatt. Megoldódott először i« az az évszázados kérdés, a magyar föld reform, amely ennek az átalakulásnak az ütemét éppen gyorsaságával,, politikai szükségszerűségével tette a magyar parasztságban forradalmivá. Ezzel^ a magyar parasztság, a három és félmillió . embert kitevő magyar földmunkásság, mezőgazdasági munkásság és cselédség, nagy része önálló földtulajdonossá lett. A magyar agrárpolitikának azonban nem leihet egyetlen célja, hogy a földreformot végrehajtsa, befejezze, az ujonan föl düiöz juttat ott réteget azonban magára hagyva kitegye azoknak az erőknek és változásoknak, amelyek képtelenné' teszik a maga feladatának megoldására. Be kell kapcsolni az újonnan földhözjuttatott réteget a szervezett termelésbe, hogy a maga kicsi, juttatott földjén olyan termelési rendszert, olyan ^ kisüzemi formát tudjon meghonosítani, amelyik alkalmassá teszi airra, bogy a földön egy család megéljen és a magyar parasztságot a nyugati kis parasztdemokráciáknak éleiszínvonala felé emelheti. A mezőgazdaság megerősítéséhez szükséges szaktudás elsősorban ennek a rétegnek ^az érdeke. Uj réteg alakút itt ki, amely a réerí birtokos réteggel együtt egyszintűvé válva kialakíthatja a maeryar kisbirtokos országot, a kisparasztokból álló' szervezett és demokratikus államot. Ez a cél. a helyzet azonban amelyet most örökségül ránk hagyott: az előző rendszer, rendkívül súlyos. A maeryar mezőgazdaságnak elpusztulása katasztrofális. A Magyar-Gazdaságkutató Intézet adatai szerint elpusztult szarvasmarhaállományunk 66 százaléka, lóá1 lo1 « anyunknak 74 százaléka, a juhoknak 86 százaléka, a sertéseknek pedig 86 százaléka az 1945'ös összeírás alapján. A mezőgazdasági állatállománnyal együtt felszerelések és eszközök is b Hangolódtak el és vesztek el a r mezősrazdasáe: tulajdonából. Olvan tőkeszegénység lépett fel a magyar mezőgazdaságbain éppen, termelőeszközökbén. hogy ha a magyar mezőgazdaság részére újra olyan rendszer következik, amelyik a felszerelések pótlását, a kisbirtokos réteg tőkéjének a gyarapodását lehetővé nem teszi, akkor a mezőgazdasáar képtelen lesz előtte álló feladatainak a megoldására^ Az állatállomány elpusztulását nem liehet génekkel pótolni. Nem lehet pótolni azért, mert hiányzik a velejáró trágyaerő és az intenzív állattenyésztés mindig a mezőgazdaság fejlettségének a mértéke. Állattenyésztés nélkül nincs mezőgazdaság. Tapasztaljuk ezt' majd akkor amikor — már most is — de különösen egykét óv múlva azt látjuk, hogy a magyar föld, a magyar parasztság rendkívül erős és hajszolt, szinte emberfeletti munkája nyomán sem fog annyit teremni, mert: hiányzik, belőle az az erő, amelyet pótolni nem tudunk. De itt vannak a ma.gya<r mezőgazdaság előtt a jóvátétel feladatai is. Számszerűleg ugyan a magyar mezőgazdaság 17 százalékát teljesíti jóvátételi' szállításainknak, de ennek nagyrésze éppen az állatállományra esik és az állatállomány kiesése súlyosabban érinti ai mezőgazdaságot, mint a termelvények kiesése. 14* ^
