Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-51

11 rA nemzetgyűlés 51. ülése 1946. gyjar mépet valóban fel nem szabadítottuk mindem bilincséből. Ami demokráciánk tehát a politikai sza­badság tételén épül fel, nem abban az Anatole ' ïrance-fele értelemben,12 hogy a- szabadság- azt jelenti, hogy egyformán lehet Rotechildnak és a_ szajnapantfi hídmunkásnak « híd alatt alud­niai éjszaka, ha történetesen nincs szállá sa, hainemi azon a politikai sízaibadságou, amíely-^ h ez hozzá tbrtoizik- a gazdasági életben bizV nyiois függetlensége 'aizi egyes egyedeknek, : nieít leihetetlen polliltíikailag szabadnak lenni Apr, hogy anyagi éxisztenciá.ia olyair""elesett yataíkiniek, hogy , számártai" • a szabadság csak illúziót jelent. (Ügy tiwn£ a kisgazdapárt oeíai Ián.) Ezért a teljes szabadság érvényesítéséért í ' harcolunk taat élet egésiz teTÜIetén, a sajtó-,.-ai gondolat-, _ vélemény- és vallásszabadiságon » keresztül minden olyan téren, ahol még kötött­eég mflitaffikozik. Kégi és gyakori vita' a baloldali blokk' pártjai és a mii pártunk között,., hogy azt szokták pártunk felé- -aniondani, hogy ai mi pártunk a demokráciát egyszerűén a többség uralmántak képzeli el, és hogy a mi pártunk beleesett (egy beteges többségi komplexusba, egy1 olyan betegeá komplexusba, amelyből.nem tud kigyógyulni, és már a demokrácia ideoló­giájából is hajlandó valamit feladni annak érdekében, hogy a többségi akaratot keresztül­vigye. T. Netmizetgyűlés! Ez ilyen formában egy­általán nem áll. \ A mi véleményünk szerinlts a demokrácia első feltété]© a demokratikus alapelveknek ' a megvalósításai .-Nem lehet de­mokráciáról heseélni ott, — akár többség ;va- ' lósítja meg a rendet, akár kisebbség- valósítja meg a rendet — çihol a demokratikus alapel­vek nem jutnak az élet onimden területén kö­vetkezetesein iérvényre. (Ügy vak! Úgy v^n<! a kisgazdapárton.) A másak: a demokráciához hozzátartozik a többségi és a kisebbségi eika­rat közötti kompromisszumból megszülető tör­vény. Nem egyiseeirűen többségi akarat tehát1 a demokrácia, mert a náci Németországban többsége volt a nemzeti szocializmusnak s a rend még sem' volt demokratikus, mert hiszen a demokratikus' alapelvek nem jutottak oirt érvényre. Nem demokráciái 'magában véve az, ha a többség akarata korlátlanul érvényre jut a kisebbség jogainak meghallgatása nélkül. Ennek megyajn. a damiokrácia elméletében » maga fontossága. T. i., kai a demokrácia a népakarat érvényesülését jelenti, mint 'ahogyan hisszük, hogy azt jelenti, ebben az, ecetben világú«, hogy a törvényhozás s által hozott tör­vényeklben a nemzet egyetemének kell meg­nyilailikoznia. Ha a "többségi akarat s menne változatlan formábam .'keresztül, cikkor maga a kisebbség lényegében ki lenne rekesztve,a dolgok intézéséből. Ezént vein szükség arra, hogy ne mereven vett többségi akarat menjen keresztül, hanem a többségi és * a kisebbségi akairat közötti kompromisszum. . A lényeg tehát a mi számunkra elsősor­ban a dempkraitilkus alapelvek 'érvényrejutta­tása» azonban a többségen keresztül, mert még~ a, demiokratikus alapelvek érvényre juttatása egy kisebbség által sem, lehetne srôha tantós demokrácia. A demokráciának ugyanis az a lényege,. hogy polgárainak belátására, a íze­les közvéleményre akartja építeni a maga téte­leit, ennek következtében világos, hogy-_ ha­egy kisebbség valósítaná meg a* demokratikus :vi augusztus hó 13-án, kedden. 'J 12 alapelvekéit és - ezáltal! egy többség kizártnak érezné magát abból a demokráciából, aizt csak rövid idiőn keresztúr lehetne — unoindjuk, bi­zonyos eilméletek^ alapján •-— megmagyarázni, a cél óár a törekvés mindig az legyen, hogy az ország többségét nyerjük meg a demokráciá­nak azáltal, hogy a többséget minél nagyobb .mértékben engedjük a demokratikus alapelvek •megvalósításában, közreműködni. (Ügy van! Hehje&és a kisgazdapárton.) Itt lényegében arról van szó,^ hogy a mi véleményünk a teljes szabadságjogokon alapul q demokrácia, míg más dWalról az pvtétet bangái zik et igen gyakran, hogy ma még nem lehet ezeíket az alapelveket következetesen, érvényre juttatni/miután az országnak más ig-en jelen-, tős réteg°i nem demokraták. Éppen Kies igaz­ságügyminiszfer úr volt azSí aki azt mondotta^ legutóbb itt a nemzetgyűlésen egyik felszóla: • lásában,13 hogy az esküdtszéket azért nem lehet ) még megvalósítani, mert, félő, hogy ha behív­nák a választói névjegyzék alapján» az embe­reket esküdtszáki tárgyalásra esküdtnek, ab­ban az esetben százszázalékig fasiszták jutná­nak' be. Megmondom ' őszintén, én nem vagyok i \ ilyen rossz véleménnyel a magyar nenról. mert mi úgy tuldtnk az elmúld időszakban, hogy a mi népünk bölcsebb volt, mint a, veze­tői (Zaj.), s ez -a mi népünk, elsősorban* a ma­gva.r parasztság és a magyar munkásság nem hajlott afelé a német áfium felé; amely fele ' az országnál^ vezető rétegei kétsógkivül haj­lottak. (Ügy van! Ügy van! a kisqazdavárton.) De hiszen ez csak mellékes kérdés; a lényeges kérdés az, hogv hogyan lehet egy olyan • r-rszá-r got demokratikussá tenni, Namely egyeseknek a véleménye szerint — de a jni- véleményű ík • szerint is — a múltban még nem volt demokra­tikus. A mi véleményünk az, hogy. demokra­tává az embereket a demokratikus intérnié­nvek es a demokratikus szabadságjogok fog­ják tenni. (Lelkes taps a kisgazdapárt so­'raiban.) ' ' _ -T. Nemzetgyűlés! Üszni csak a vízben lehet megtanulni. Soha sem tanul meg/úszni, aki a partról nézf azt, hogy mások mit tesz riefe a vízben. Ennek következtéiben világos, hogy ne­künk elsősorban arra kell törekednünk^ hogy minél hamarabb a demokratikus intézmények, szabadságjogok által teremtett nevelő iskolái­kon keresztül az országot teljes egészében Idie­mokratikussá tegyük, mert ha úgy volna, ahogv állítják, hogy ennek az /országnak a többsége ma még nem demokrata, ebbe semmi­féle körülmények között nem volna szabad be­lenyugodnunk. Érvnek következtében világos, hogy a törekvésnek ugyanannak^ kell lenni, amit Révai József igen. t. képviselőtársam mon­dott itt 'a Házban egyszer1* a laikus belvzeté­vől a közigazgatással kapcsolatban. Elhang­zott egy közbeszólás, amely azt mondottá, hogy a laikusok még nem ismerik a közigazgatást. Révai József kénvise1 őtársam nagyon, helyesen — amiben én'téliesen osztozom '— azt, mon­dotta: majd beletanulnak ott, azon a helyen,, ahol vannak. Igen, ez az elképzelés nagyon he­lyes így, mi ezért nem is emeltünk annakidé­' jen szót a laikusok bevitele ellen i a közigazga­tásba. (Vásárv József (msz): Akkor nem'kell iskola egyáltalán!) De ezt az elvet következetesen ki kell ter­jeszteni minden vonalon. Majd beletanulnak az emberek a demokratikus alapintézményekbe, a demokratikus szabadságjogokba, a 'demokra­eiábá. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom