Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-37

A nemzetgyűlés 37. ülése 1946. évi május hó 23-án, csütörtökön, Varga Béla és Kossá István elnöklete alatt. Tárgyai : ow»i BUöki előterjesztések : 185 A. <aé ibinyászat állana is'tásíríl szóló törvényjavaslat (Iromány 34. és 38. szám) HoMiazóItak : Kertész Miklós (szd) előadó 185 Gulácsy György (kg) ... . : 199 Apró Antal (kp) 209 Justus Pál (szd) , .;... 213 Darvas József (pp) . 224 A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása .'. 227 HoBíászólt: Vásáry István (pk) 228 A kormány részéről jelen voltak : Bán Antal iparügyi miniszter, Gera Ernő közlekedésügyi miniszter, Molnár Erik népjóléti miniszter és Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter. (AM ülé» délelőtt 10 óra 21 perckor kezdődött.) (As elnöki széket Kossá István foglalja el.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ül'ést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Hegyesi János, az egyéb jegyzői teendők végzésére pedig Ratkó Anna képviselőtársunkat kérem fel. Napirend szerint következik a szénbányászat államosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Nemzetgyűlésnek tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokratapárt és a Nemzeti Parasztpárt jelentett be szónokokat éspedig Gulácsy György, Apró Antal, Justus Pál és Darvas József nemzetgyűlési képviselőket. (Kováts László (pk): Még a szónokok sincsenek itt! — Sulyok Dezső (pk): Elég szomorú, hogy egy komoly témához nem jönnek el a képviselők! — Kováts László (pk) : Ilyen korszakalkotó történelmi dokumentum és nincs itt senki! — Suttyóik Dezső (pk): Már csak a szónok személye is megérdemelné, hotgy itt legyenek!) A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Kertész Miklós előadó urat illeti a szó. Kertes« Miklós (szd) előadó: T. Nemzetgyűlés! A szénbányászat államosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának szerintem mégis csak és mindenekfelett Ünnepélyes első pillanatában hadd emlékeztessek arra, hogy ez a törvényjavaslat egy általános demokratikus konszenzus eredménye: a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok közmegegyezésének gyümölcse, egy egyhangúan elfogadott határozat végrehajtása és annak folyománya. És amikor ezt megállapítom, talán nem túlzás és nem elfogultság, ha hozzáteszem, hogy ez külön öröm és külön elégtétel a munkáspártok számára, amelyek saját politikai elgondolásaiknak, saját politikai célkitűzéseiknek egy lényeges darabját látják megvalósítva ebben a törvényjavaslatban. Legyen szabad arra is emlékeztetnem, igen t. Nemzetgyűlés, hogy ez a törvényjavaslat, ahogyan itt előttünk fekszik, a politikai demokrácia gazdasági irányú kiszélesítésének egyik fontos törekvését foglalja magában: a politikai demokrácia gazdasági alátámasztását, gazdasági alapja lecementezését, lehorgonyzását és ebből a szempontból jelentős lépés előre. Amikor erről a kérdésről itt néhány bevezető szót kívánok mondani, mindenekelőtt engedtetsisék meg emlékeztetnem arra, hogy azok a meggondolások és megfontolások, amelyekből az államosítási törvényjavaslatok — más országokban egyenesen szocializálási törvényjavaslatok — megszületnek, amelyek nagy és mély vajúdások eredményei, igen komoly és mélyreható tanulságlevonást jelentenek a multak megpróbáltatás ai val és a múlt rendkívül súlyos tapasztalataival összefüggésben. Ezek mögött a tanulságlevonások mögött