Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-36

181 A nemzetgyűlés 36. ülése 1946 évi május hó 22-én, szerdán. 182 képviselő független kisgazdapárti bizottsági tagok felszólalásait a magunk részéről elfogad­juk és megállapítjuk azt, hogy dr. Lengyel Sándor ellen, mint orvos ellen semmi kifogá­sunk nincs, mindannyian meg vagyunk arról győződve, hogy nevezett mint örvös a legbe­csületesebben és a legönfeláldozóbban látta el hivatalát és megállapítjuk azt is, hogy neve­zett a német megszállás utolsó heteiben a meg­szálló német katonasággal szemben a község érdekében rengeteget tett, s oroszlánrésze volt abban, hogy a község a megszállás utolsó he­teit aránylag épségben vészelte át és sokat tett az orosz felszabadítás első hónapjaiban is, amikor ő volt az, aki nemcsak a községi, ha­nem az egész járási közigazgatást megszer­vezte és életét megindította, de mint politi­kussal szemben továbbra is bizalmatlanok va­gyunk iránta...« — tehát B-lieitázását kéri — (Nagy zaj a kisgazdapárt és a pártonkívüliek soraiban. A szónok tovább olvassa): »...mert nyilvánvaló, hogy pártunk központjának szán­dékaival ez a magatartása nem egyezik.« Nyilvánvaló, hogy a kommunistapárt tit. kárának ez a véleménye megfelelő értékre szállítja le a nemzeti bizottságnak ezt az íté­letét, különösen akkor, amikor benne foglalta­tik, hogy: »A kisebbségi véleményt képviselő független kisgazdapárti bizottsági tagok fel­szólalásait a magunk részéről teljesen alláírjuk.« Ezekben a felszólalásokban pedig csak annyi van, mint sajnálatos tény. hogy dr. Lengyel Sándor, aki 50 éven felüli ember, aki vállalta a munkát, aki mint orvos hozzászokott, hogy minden bajnak és betegségnek az elevenére kell tapintani és minden bajt és gondot reáli­san kell felfogni, — ez az ember esetleg köny­nyebben követheti el a hibát — beszédeiben élesebb hangot üt meg, mint amelyet egy po­litikai beszédben meg lehet ütni, de egy poli­tikai beszédért nem lehet nevezettet elítélni és nem lehet elítélni azt az embert, aki életé­ből évtizedeket áldozott arra, hogy^ beteg és gyógyulást kereső embertársain segítsen. Nem kell mást felhoznom, csak a tüdőbeteggondozás terén végzett óriási munkáját, valamint a cse­csemőgondozásban kifejtett hatalmas tevékeny­ségét. Köztudomású tény, hogy a legönf elál­dozóbban dolgozott és .dolgozik ma is és bizo­nyíték erre, hogy a betegek olyan bizalommal vannak iránta, hogy ha nem a nevezett rendel, az anyák csecsemőiket és tüdőbeteg gyermekei­ket nem viszik el a tanácsadásra.; A vásárosnaményi járás területén a nemzeti bizottság ítélete az egész népben, pártkülönb» ség nélkül, megütközést keltett. Ezzel az eset­tel kapcsolatban a következőket kell még le­szögeznem. A tárgyalások során a B-listára helyező pártok mindvégig csak annyit tudtak hangoztatni a felhozott indokokra, hogy poli­tikailag bizalmatlanok a nevezettel szemben és éppen ezért B-listára ajánlják. Figyelembe kellene pedig venni, hogy ez az ember az el­múlt időkben mint járási tisztviselő a nyilt választások során egyetlenegyszer sem szava­zott, mert tudjuk, hogy mi lett volna a köz­igazgatási hatóságok álláspontja, a titkos vá­lasztás^ idején ellenzéki szavazatokat adott le, őt a nép az egész járás területén az itt elmon­dott módon pártkülönbség nélkül megszerette. Ebből a szempontból kell elbírálni a kérdést és azt hiszem, hogy a koalíciós pártok összes vezetői is elítélik az ilyen magatartást, mert ez nem a koalíció és nem a nép érdekében való, hanem alkalmas arra, hogy a népben gyúlékony anyagot helyezzen el, (Kováts László (pk): Ez a reakció!) elkeseredést szül­jön, mikor olyan emberekről van szó, akit tisztelnek és becsülnek. Az ilyen magatartás elindíthat egy olyan folyamatot, hogy személyi bosszú, pártpolitikai ellenszenv — ami jelen esetben csak a vezetők részéről áll fenn — játszik majd szerepet a B-lisitázások alkalmá­val, ez pedig abból a szempontból lenne iga­zán nagyon káros, mert lehetetlené tenné azt a szükséges együttműködést, amelyre nekünk az elkövetkezendő időkben feltétlenül szüksé­günk van, hogy megállhassuk azokat a teher­próbákat, amelyek előtt a magyar demokrácia az ország stabilizációja terén áll. A v pártoknak lehetőleg mindent el kell követniök. hogy a B-listázásnál mellőzzék a politikai szemponto­kat, nemcsak itt fenn Budapesten, hanem lenn a legkisebb szervezetekben is. Arra kérem a belügyminiszter urat, hogy a B-lis'tával kapcsolatban mindent kövessen el, hogy tárgyilagosan történjék a B-listázottak elbírálása és olyan visszaélések, amelyek fej­lődésünk folyamán teherpróbáink kiállását gá­tolnák, ne történjenek. (Taps a kisgazdapárt oldalán.) Elnök: A képviselő ÚT interpellációját a nemzetgyűlés kiadja a belügyminiszter úrnak. Következnék Jónás József képviselő úr interpellációja, a képviselő úr azonban annak elmondására halasztást kért. Kérem a t. Nem­zetgyűlést, méltóztatik-e a kért halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) a nemzetgyűlés a ha­lasztást megadta. T. Nemzetgyűlés! Az interpellációk anya­gával végeztünk. Az ülést bezárom. (Az ülés délután 1 óra 35 perckor végződött.) Hitelesítették: Horváth György s. k. Popik János s. k. naplóbiráló-bizottsági tagok. 12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom