Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-36
181 A nemzetgyűlés 36. ülése 1946 évi május hó 22-én, szerdán. 182 képviselő független kisgazdapárti bizottsági tagok felszólalásait a magunk részéről elfogadjuk és megállapítjuk azt, hogy dr. Lengyel Sándor ellen, mint orvos ellen semmi kifogásunk nincs, mindannyian meg vagyunk arról győződve, hogy nevezett mint örvös a legbecsületesebben és a legönfeláldozóbban látta el hivatalát és megállapítjuk azt is, hogy nevezett a német megszállás utolsó heteiben a megszálló német katonasággal szemben a község érdekében rengeteget tett, s oroszlánrésze volt abban, hogy a község a megszállás utolsó heteit aránylag épségben vészelte át és sokat tett az orosz felszabadítás első hónapjaiban is, amikor ő volt az, aki nemcsak a községi, hanem az egész járási közigazgatást megszervezte és életét megindította, de mint politikussal szemben továbbra is bizalmatlanok vagyunk iránta...« — tehát B-lieitázását kéri — (Nagy zaj a kisgazdapárt és a pártonkívüliek soraiban. A szónok tovább olvassa): »...mert nyilvánvaló, hogy pártunk központjának szándékaival ez a magatartása nem egyezik.« Nyilvánvaló, hogy a kommunistapárt tit. kárának ez a véleménye megfelelő értékre szállítja le a nemzeti bizottságnak ezt az ítéletét, különösen akkor, amikor benne foglaltatik, hogy: »A kisebbségi véleményt képviselő független kisgazdapárti bizottsági tagok felszólalásait a magunk részéről teljesen alláírjuk.« Ezekben a felszólalásokban pedig csak annyi van, mint sajnálatos tény. hogy dr. Lengyel Sándor, aki 50 éven felüli ember, aki vállalta a munkát, aki mint orvos hozzászokott, hogy minden bajnak és betegségnek az elevenére kell tapintani és minden bajt és gondot reálisan kell felfogni, — ez az ember esetleg könynyebben követheti el a hibát — beszédeiben élesebb hangot üt meg, mint amelyet egy politikai beszédben meg lehet ütni, de egy politikai beszédért nem lehet nevezettet elítélni és nem lehet elítélni azt az embert, aki életéből évtizedeket áldozott arra, hogy^ beteg és gyógyulást kereső embertársain segítsen. Nem kell mást felhoznom, csak a tüdőbeteggondozás terén végzett óriási munkáját, valamint a csecsemőgondozásban kifejtett hatalmas tevékenységét. Köztudomású tény, hogy a legönf eláldozóbban dolgozott és .dolgozik ma is és bizonyíték erre, hogy a betegek olyan bizalommal vannak iránta, hogy ha nem a nevezett rendel, az anyák csecsemőiket és tüdőbeteg gyermekeiket nem viszik el a tanácsadásra.; A vásárosnaményi járás területén a nemzeti bizottság ítélete az egész népben, pártkülönb» ség nélkül, megütközést keltett. Ezzel az esettel kapcsolatban a következőket kell még leszögeznem. A tárgyalások során a B-listára helyező pártok mindvégig csak annyit tudtak hangoztatni a felhozott indokokra, hogy politikailag bizalmatlanok a nevezettel szemben és éppen ezért B-listára ajánlják. Figyelembe kellene pedig venni, hogy ez az ember az elmúlt időkben mint járási tisztviselő a nyilt választások során egyetlenegyszer sem szavazott, mert tudjuk, hogy mi lett volna a közigazgatási hatóságok álláspontja, a titkos választás^ idején ellenzéki szavazatokat adott le, őt a nép az egész járás területén az itt elmondott módon pártkülönbség nélkül megszerette. Ebből a szempontból kell elbírálni a kérdést és azt hiszem, hogy a koalíciós pártok összes vezetői is elítélik az ilyen magatartást, mert ez nem a koalíció és nem a nép érdekében való, hanem alkalmas arra, hogy a népben gyúlékony anyagot helyezzen el, (Kováts László (pk): Ez a reakció!) elkeseredést szüljön, mikor olyan emberekről van szó, akit tisztelnek és becsülnek. Az ilyen magatartás elindíthat egy olyan folyamatot, hogy személyi bosszú, pártpolitikai ellenszenv — ami jelen esetben csak a vezetők részéről áll fenn — játszik majd szerepet a B-lisitázások alkalmával, ez pedig abból a szempontból lenne igazán nagyon káros, mert lehetetlené tenné azt a szükséges együttműködést, amelyre nekünk az elkövetkezendő időkben feltétlenül szükségünk van, hogy megállhassuk azokat a teherpróbákat, amelyek előtt a magyar demokrácia az ország stabilizációja terén áll. A v pártoknak lehetőleg mindent el kell követniök. hogy a B-listázásnál mellőzzék a politikai szempontokat, nemcsak itt fenn Budapesten, hanem lenn a legkisebb szervezetekben is. Arra kérem a belügyminiszter urat, hogy a B-lis'tával kapcsolatban mindent kövessen el, hogy tárgyilagosan történjék a B-listázottak elbírálása és olyan visszaélések, amelyek fejlődésünk folyamán teherpróbáink kiállását gátolnák, ne történjenek. (Taps a kisgazdapárt oldalán.) Elnök: A képviselő ÚT interpellációját a nemzetgyűlés kiadja a belügyminiszter úrnak. Következnék Jónás József képviselő úr interpellációja, a képviselő úr azonban annak elmondására halasztást kért. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a kért halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) a nemzetgyűlés a halasztást megadta. T. Nemzetgyűlés! Az interpellációk anyagával végeztünk. Az ülést bezárom. (Az ülés délután 1 óra 35 perckor végződött.) Hitelesítették: Horváth György s. k. Popik János s. k. naplóbiráló-bizottsági tagok. 12*
