Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-36

161 A nemzetgyűlés 36. ülése 19Í6. zetgyűlés elé az a kérdés, nem óhajtottam mind felsorolni a részletekei Először csak álta­lánosságban és elvi vonatkozásokban kíván­tam leszögezni aggályainkat és akartam ennek megfelelően intézkedést kérni a kormánytól, hpgy lássuk, mi is a kormány célja ebben a tekintetben. Ha azután azt kell tapasztalnunk, hogy nem jutunk előre, akkor a magyar nép képviselőinek elő kell majd jönniök az egyes részletes sérelmek orvoslását kívánó követelé­seikkel is. Egyelőre csak ezekre kérünk választ és határozott intézkedést. (Helyeslés és taps a kisgazdapárt oldalán.) Elnök: A nemzetgyűlés az interpellációt kiadja a kereskedelem- és szövetkezetügyi mi­niszter úrnak. Következnék Futó Dezső képviselő úr in­terpellációja a belügyminiszter úrhoz. A kép­viselő úr halasztást kért. Kérdem, méltóztat­nak-e a képviselő úrnak ehhez a kéréséhez hoz­zájárulni! (Igen!) A nemzetgyűlés a halasz­tást megadta. Következnék Kossá István képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. A kép­, viselő úr interpellációjának halasztását kérte. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-3 ké­réséhez hozzájárulnil (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztást, megadta. Következnék Futó Dezső képviselő úr in­terpellációja a közellátás- és belügyminisz­ter urakhoz. A képviselő úr interpellációjá­nak halasztását kérte. Kérdem a t. Nemzet­gyűlést, méltóztatnak-e a halasztáshoz hozzá­járulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztás­hoz hozzájárult. Futó Dezső képviselő úr interpellációja következnék az igazságügyminiszter úrhoz. A képviselő úr interpellációjának halasztását kérte. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztat­nak^ a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztáshoz hozzájárult. Futó Dezső képviselő úr interpellációja következnék a miniszterelnök úrhoz. A képvi­selő úr interpellációjának halasztását kérte. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a képviselő úr kéréséhez hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztást megadta. Következik H-egyinegi Kiss Pál képviselő ár interpellációja az összkormányhoz a panasz­jog tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvassa): »Hajlan­dó-e a kormány az állampolgárok alapvetően fontos jogát, a panaszjogot a demokratikus köztársasági államrendbe úgy beállítani, amint az ma más demokratikus államokban is meg­van?« j- _,,..,„ i. Elnök: Hegymegi Kiss Pal képviselő urat illeti a szó. •' „ ' , , v m >.T i. -.:• Hegymegi Kiss Pál (pk): T. Nemzetgyű­lés! Sajnálom, hogy az igazságügyminiszter úr akadályozva van ós így nem hallgatja meg ez,t 48 kérdést, amely ma, a B-listázás előtt az űgy­mévezett bürokrácia, egyik legfontosabb kér­dése és nem hallgatja meg erre vonatkozó ész­revételeimet. Meggyőződésem az, hogy ebben a tekintetben a mindeztériumokikal és az alsó ha­tóságokkal egyaránt különös orvosló intézke­: désekre van szükség. t , A demokratikus államot jó kormányzással és jó közigazgatással lehet biztosítani. A , köz­igazgatásnak egyszerűnek, gyorsnak, olcsóinak, igazságosnak, szociálisnak és demokratikusnak v kell lennie. évi május hó 22-én, szerdán*. 1Ö2| Megalkottuk: a köztársasági, törvényt ès\ megalkottuk a nemzetgyűlésre vonatkozó ren-j delkezéseket. Az állampolgárok egyéni szabad­ságára vonatkozólag nagyon ezép prológusunk van a köztársasági törvényben, de idevonatko­zó lag még egyetlen intézkedés nyert csupán tételes szabályozást, holott az én meggyőződé^ sem, hogy a. demokráciának éppen az a fel­adata, hogy az egyén szabadságát a köz javára mennél inkább biztosítsa. (Ugy van! Ugy van! a pártonkívüli ellenzékiek és a kisgazdapárt oldalán.) Ennélfogva észleleteim alapján mint a ma; igazgatási rendszer élénk figyelőjének szóvá kell tennem, hogy az állampolgárok jogköre az egyéni szabadságot érintőleg bizonyos tekintet­ben szűk. Ennek egyik oka természetesen az, hogy annyi a kivételes rendelet, amely egy­mást követőleg nap-nap után jön v hogy egy? felől teljes jogbizonytalanság és tájékozatlan^ s ág támad, másfelől ez oly mélyen érinti -az állampolgárok jogait, hogy ma már aggály merül fel azoknál is, akik a mai rendszer ki­adott rendelkezéseit mégis csak ismerik, arra­vonatkozólag, hogy ilyen módon lehet-e az ad­minisztrációt intézni, r Végtelenül sajnálom } speciális magyar szempontból pedig kétségbeejtő, hogy akkox, amikor megvan a köztársaság felépítményé, az alsó igazgatásra, a községre, a járásra, à megyére vonatkozólag még ma sincs törvény, holott a magyar állam alkotmánya megkí­vánja azt, hogy ezekre mint alapra épüljön fel a magyar demokratikus köztársaság. (Ugy van! Ugy van! a pártonkívüli ellenzékiek oldalán.) , Aki ezt a magyar demokratikus köztársa­ságot fenn akarja tartani, annak számára első és legfontosabb a, községi, a járási é;s jnegyei autonómia törvényének a nemzetgyűlési tör­vény szellemében való minél hamarabbi meg­alkotása. (Ugy van! Ugy van! — Taps a pár­tonkívüli ellenzékiek és a kisgazdapárt öldá~ Ián.) Ha ez nem történik meg, akkor jönnék azok az intézkedések, amelyeket az igazgatási rendszerben ma már mint teljes dzsungelt Iá; tunk, amelyekre vonatkozólag én kormányzati intézkedéseket kérek. t ; ; Meg kell említenem a panasz- és kérvénye­zési jognak a múlthoz viszonyítottan legride­gebben, sokkal szűkebb keretek között való ke­zelését. Az állampolgárnak mégiscsak egyéni szabadságához tartozik a panasz- és kérvénye­zési joga, amellyel az államhatalom és a köz­igazgatás képviselőihez fordulhat és a maga igazságát keresheti. , Vannak demokratikus alkotmányok, ame­lyekben széleskörű rendelkezések vannak a panasz- és kérvényezési jogra vonatkozólag. Vannak alkotmányok, amelyekben szó sincs erről, mert a nemzet és a demokratikus nem­zeti állam szempontjából annyira^ természe­tesnek találják ezt, hogy intézkedéseket sem látnak szükségesnek. / Nálunk ennek a panasz- és kérvényezési jognak a köre most bizonyos fokig szűkült és ennek nem az az oka, minthogyha nekünk hefn volna elégséges adminisztrációnk, mert hiszen épT>en morst B-listát hoz a kormány. Van ne­künk erre elég emberünk, sőt túltengnek, mert annyi államtitkárunk, miniszteri tanácsosunk és osztálytanácsosunk van, hogy jogos az az aggodalmam, hogyha mindenki rendelkezik, akkor ki dolgozik? (Ugy van! Ugy van és fel­kiáltások a pártonkívüliek oldalán: Ann y i mi­niszterünk van, hogy exportálhatnánk belŐliik\)

Next

/
Oldalképek
Tartalom