Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-33

loi A nemzetgyűlés 33. ülése iHß évi május hó 13-An, hétfőn. 102 iëllege, : m a viszonosságot, egyenjogúságot nélkülöző szellem, amely szerint az egyik oldalon önkéntes jelentkezés van, a másik oldalon kényszerkitelepítés, az egyik oldalon ellenőrző szerv és propagandabizottság működik, a másik oldalon még a bizalmi testületnek a hiánya . is mutatkozik. Az egyik ország válogat a jelentkezők között, a másik oldalon kénytelenek vagyunk befogadni még a fasisztákat is. Azt higzem, érthető, hogy Benes elnök úr annakidején győzelemnek nevezte ezt az egyezményt. A miniszter úrnak tökéletesen igaza volt abban, amikor az egyezmény megkötése után kialakult állapotokat jellemezte és ezzel igazolta azt, hogy ma már az egyezmény mindenképpen ratifikálandó. Csak az egyezmény paragrafusaihoz szeretőnek még néhány szót szólni, mielőtt határozati javaslatomat beterjesztem. Minden áldozat, amelyet hozunk, akkor ér valamit, ha azzal szemben eredményeik érhetők el. Meg kell azonban állapítanom, hosrya szerződő felfdt kö-nil elvedül a magyar kormány volt az, mely a legkulánsabban ^teljesítette az összes feltételeket, sőt talán még az egyezményben vállalt kötelezettségen túlmenően is- udvari, JS voit.-A ' inasiK fél, Csehszlovákia, nemcsak hogy kísérletet tesz a niagyar érdekek' védelmét így is mellőző szereződés extenzív értelmezésével további előnyök biztosítására, hanem többízben kifejezetten meg .is sértette a-szerződést. Külpolitikai helyzetünk és azok a szem-pontok, amelyeket a miniszter úr itt előadott, teljes mértékben indokolják az egyezmény elfogadását és ratifikálását, az egyezmény egyes pontjaihoz azonban feltétlenül hozzá kell fűzni azokat az észrevételeket, amelyek indokolják a . magyar kormánynak a kiegészítésre és módosításra, esetleg helyes értelmezésre vonatkozó kísér'eteit. amelyekről már a külügyminiszter úr is beszélt. Az 1. pont rendelkezései teljesen megfelelnek a demokratikus önrendelkezési jognak. Ez a pont ugyanis az Önkéntes jelentkezés alapján „•áll, ellentétben az 5- pontban foglalt kényszerkitelepítéssel. A 2. és 3 cikkben külpn, bizottságnak, nevezett propaganda és szervező bizottság szankeionáltatik, amely Magyarországon működik és amellyel kapcsolatban a csehszlovák kormány az egyezményben kifejezett ígéretet tesz arra, hoery tartózkodni fog minden olyan tevékenységtől és magatartástól, amely a maarvar köztársaság szuverenitásával össze " nem egyeztethető, vagy a magyar néppel szemben ellenséges volna. Ezt a szerződési pontot a különbizottság több ízben megsértette. Szuverenitásunkkal össze nem egyeztethető az a tény, hogy fegyveres katonai kísérettel érke" zett ide a különbizottság. Ezt a tényt éppen az orosz katonai parancsnokság állapitotta, meg Nyíregyházán és azon a címen, hogy sérti a magyar szuverenitást, elrendelte a fegyverek hátrahagyását és ,a, fegyvertelen közlekedést az utcán. Előfordult, hogy a magyar kormány tudta és beleegyezése nélkül — a különbizottság .névsorát Csehszlovákia részletesen közöite a '*• magyar kormánnyal ^- a különbizottságon kívülálló hivatalos személyek, miniszterek, képviselők, egyházi emberek jártak az ország határán ki és be, például Osueky evangélikus püspök, Siroky prásrai miniszterelnökhelyettes, Lettrich. Novomeski és Smidke miniszterek, itt szónoklatokat^ tartottak és a propagandában messzemenően résztvettek. A magyar néppel szemben ellenséges tevékenységnek kell minősíteni azokat a propgandafogásokat, hogy nem megleleiő auaioiöat Közöltek a magyarság itteni helyzetéről, a magyarországi lakosságról, a csehszlovákiai árakról, ! az élelmezési és egyéb helyzetről. A bizottság több ízben rosszindulatú összehasonlítást tett a .propaganda folyamán a két ország között és a ket ország helyzetét különbözőképpen állította be: a magyar demokráciát kedvezőtlen színben tüntették fel; olyan látszatot kelteitek, mintha a régi reakciós és a mai demokratikus berendezkedés azonos volna. Sőt ezen is túlment a bizottság, tisztára abból a célból, hogy minél több embert szerezzen meg magának. A lakosságot a felszabadító vörös hadsereg és a Szovjetunió ellen izgatják^A jelentkezni nem akarókat azzal terrorizálják, hogy nem jelentkezésük esetén a szovjetbe telepítik át őket, például Galgagy örkön, ahol a megtévesztettek rájöttek a hazugságra és jelentkezésüket vissza akarják vonni, de nem fogadják el a visszavonást. Kát Öngyilkossági kísérlet is történt ezzel kapcsolatban. Máshol olyan rémhíreket terjesztenek, hogy Magyarországról á szovjet csapatok soha nem mennek ki és hogy Magyarország szovjet tagállammá válik, Csehszlovákia pedig nem. A galgagyörki esetről teljesen konkrét jegyzőkönyvek vannak. Többek között azt terjesztették, hogy 18 és 60 év között minden magyar férfit kivisznek Oroszországba munkára, továbbá hogy azt, aki most nem írja alá a jelentkezési ívet, később a magyar kormány 50 kilogrammos csomaggal erőszakkal teszi át a határon, azután, hogy a Vörös Hadsereg itt lévő földjeit az itthon maradt családtagoknak kell majd megművelniök. Ezekre a hírekre húsz galgagyörki személy jelentkezett áttelepülésre, akik most a községi elöljáróságon felvett és hitelesített jegyzőkönyv szerint az előbbieket elmondották és kérik a magyar belügyminiszter védelmét a csehszlovák áttelepítési bizottság terrorja ellen, hogy jelentkezésüket visszavonhassák. Ezt tanúsítja Galgagy örk község elöljáróságának április 3-án felvett és hitelesített jegyzőkönyve. Ilyen körülmények között működik a csehszlovák különbizottság, amellyel szemben védelmet egyelőre semmi módon nem tudunk szerezni. A külügyminiszter úr által is említett V. cikk, amelynek fogalmazása kritikus — és már konkrét adatok vannak -arra, hogy kísérlet történt kiterjesztett értelmezésére — azt mondja: ennek az egyezménynek aláírásától számított hathónapi határidőn belül a csehszlovák kormány közölni fogja a magyar kormánnyal azoknak a szemelveknek névjegyzékét, akiket áttelepítésre kijelöl. Csehszlovák körökben, ahol a legmesszebbmenő jóindulattal sem lehet azt mondani, hogy a sovinizmus hanyatlóban volna, már hangzanak olyan nyilatkozatok, sőt közszájon forognak olyan megoldások, amelyek szerint az ezekben a cikkekben biztosított jog* alapján a névjegyzékeket oly módon kell összeállítani, hogy megfelelő kiválogatás esetén a kapcsolatok, az összefüggések, az adottságok következtében további személyek is kénytelenek legyenek elhagyni az ország területét. A VI. cikkben két kritikus kérdés szerepel. Nem tagadható, hogy az itt érvényesített exporttilalom egyéb vonatkozásokban teljesen méltányos lehet egy ország szempontjából.