Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-33

9Ï A nemzetgyűlés 33. ülése Î9M. évi május hó 13-án, hétfőn. 98 várható, hogy amikor négy nagyhatalom valamely területet egy államnak visszaítiól, köztük Anglia és Franciaország, akkor az ottani magyar elmenjen, tiltakozzék és azt mondja, hogy én ezzel a négy nagyhatalommal nem értek egyet. T. Nemzetgyűlés! Hosszú vita után és azt mondhatnám, ,az elutazásunkat megelőző utolsó pillanatban sikerült az államtitkár úrral ezeknek a kisebb bűnösöknek, akiknek csak kisebb szabadságvesztés büntetés jár, létszámát ezerben megállapíttatni és így megegyezni. Annyi igazságtalanságot tapasztaltunk azonban mi 1919-ben és kétségkívül a most lefolyó viharos időszakban is, még hibáink vagy bűneink beismerése mellett is, hogy én érthetőnek találom azt az aggályt, amelynek legnagyobb mértékben itt Kovács Imre igen t. barátom adott kifejezést, hogy vájjon nem használhatják-e fel ezt a magyarok tömeges kitelepítésére. Nyilvánvaló, hogy nem. Ha egyszer a sokkal kevesbbé súlyosan minősített, tömeges bűneseteket büntető 5. pont alapján mindössze ezer egyén tehető át, akkor nyilvánvaló és észszerű, még ha nem tanulmányoznánk is pontosan az 1—4, szakasz rendelkezéseit, hogy a halálbüntetést jelentő 1—4. szakasz alapján legalább is kevesebbet lehet vagy kell áttenni, mint ennek az enyhe 5. szakasznak alkalmazásával(Dénes István (pk): Ez megnyugtató! — Marosán György (szd): Lassan megnyugszunk!) Igen t. Nemzetgyűlés! Felmerülnek azonban aggályok más pontoknál is. Felmerülnek aggályok olyan pontoknál, amelyeknél én is beállhatnék az ellenzék soraiba és azt mondhatnám, félek, hogy itt ilyen vagy olyan formában kisiklás vagy visszaélés történhet. (Az elnöki széket déli 12 órakor Kossa István foglalja el.) Egészen természetes, hogy egy egyezmény — legyen az akár magánegyez,m>ény, .akár nemzetközi egyezmény — nem lehet tökéletes,, alkalmat ad vitákra és éppen azért van a. biroi fórum, hogy vita esetén mérlegelje, melyik felnek van ig.aaa. Erről a fórumról, erről a lehetőségről mi is gondoskodtunk. Mindezeknek az aggályoknak a kiküszöbölését szolgálta a X. cikk. amely egy vegyes bizottság felállítását rendeli el, amelyben azonos létszámú magyar és csehszlovák képviselők 2:2 arányban vesznek részt A vitás esetekben a vegyes bizottság csak egyhangúlag hozhat határozatot, ha pedig ez nem sikerülne- akkor a közösen választott es kijelölt elnök hívja Össze a vegyes bizottságot, amikor is már szótöbbséggel határoznak az elnök jelenlétében. , Azt hiszem, az aggalyoskodok is be méltóztatnak látni, hogy ebben az egyezményben igenis kellően gondoskodtunk az illetékes tórámról, az illetékes bírói szervről, hogy a felmerülhető vitás kérdésekben a magyar erdekek kellően képviselve és biztosítva legyenek. A X. cikk ugyanis azt tartalmazza, hogy minden olyan ügyet, amelyet a két szerződő fél egyike vitásnak tekint, joga yan a vegyes bizottság elé vinni, ez tehát nem csupán a jogi természetű, hanem természetesen a magánjogi es egyéb természetű kérdésekre is vonatkozik. e T. Nemzetgyűlés! Befutott hozzám egy javaslat, amely lényegében ugyanazokkal az aggályokkal foglalkozik, amelyeket már lényegében kifejtettem. Miután ezt az utolsó pillanat, ban kaptam meg, most kellett gyorsan átfutNïatSETGYtjLËSI NAPLÓ II. nom. Mivel nem .akarok még egyszer felszólalni, engedje meg Jaezkó képviselőúr, hogy már most reflektáljak ezekre a kérdésekre, hiszen mindazt, amit már itt elmondtam, lényegileg nagyrészt éliminai ja- ezeket az aggályokat. Van azonban ennek a javaslatnak egy 6. cikknek jelzett pontja, amely lényegében ugyanazt tartalmazza, amit Padányi Gulyás képviselőtársunk említett. Arról van itt szó, hogy a Magyarországról Csehszlovákiába áttelepülők számába ne számítsanak be a csehszlovákiai zsidók és politikai menekültek, akik a szlovákiai üldöztetés elől menekültek Magyarországra. Igen t. Nemzetgyűlés! Kétségkívül sok zsidó menekült Szlovákiából Magyarországra. Ez egyszersmind igen komoly bizonyíték amellett, (Úgy van! Ügy van! a kisgazda/várt oldalán.) hogy eltekintve attól az utolsó időtől. (Úgy van! Ügy van! a pártonkívüli képviselők csoportjában.) amikor már nem a magyarok, hanem az országot megszálló németek ns a Gestapo kezében volt a hatalom, Szlovákiából, sőt Romániából is ide menekültek át a zsidók és itt kerestek védelmet, nem is beszélve a nagyszámú lengvel zsidóságról. Ez mut'itja. hogy az utolsó pillanatig még a fasiszta kormányzat alatt is emberséges álláspont volt a zsidósággal szemben, sőt azt lehet mondani, hogy sokáig egés'z Európában itt volt a legjobb a helyzetük. (Marosán Györgry (szd): Ezeket a magyar nép vette védelmébe! — Szemes József (kg): össze kellene írni a magyar kormánynak, hogy hányat bujtatott a magyar nemzet! Statjsztikázni kellene!) Most nem erről a kérdésről van szó, most arról van szó, hogy ezek ne számítsanak bele a lakosságcserébe. Az egészen világos, hogy ezek nem számítanak majd bele, mert hiszen a lakosságcsereegyezmény egyrészt volt csehszlovák, illetőleg magyar állampolgárokra vonatkozik, másrészt olyanokra; akiknek Csehszlovákiában vagy Magyarországon állandó tartózkodási helyük volt, márpedig nyilvánvaló, hogy ezek a személyek nem lettek magyar állampolgárok a menekülés tényével, és ezeket a menekülteket állandó lakhellyel bíró személyeknek sem jelölhetjük meg. Ez a határozati javaslat, amelyet benyújtottak, áttér egy olyan kérdésre, am elv már nem a lakosságcsere kérdésére vonatkozik, hanem a probléma végleges megoldását szorgalmazza. T. Nemzetgyűlés! Miután Dénes képviselő űr azt mondotta, hogy neki nincs tudomása arról, hogy én ismertettem volna a csehszlovák kormány álláspontját és levelét arra a javaslatunkra, hogy a lakosságcsere-egyezmény után is folytassuk a jegyzőkönwben lefektetett tárgyalást a végleges megoldásra, bekérettem ezt a levelet, sajnos azonban most itt az irataim között nehezen tudom hirtelenében megtalálni, ezért elegendőnek tartom talán azt is. ha megismétlem, hogy mi volt a csehszlovák álláspont. Arra a kérésünkre, hogy a tárgyalásokat a végleges megoldást illetően folytassuk, a csehszlovákok azt mondották, hogy körülbelül 150—200.000 magyarra számítanak a lakosságcsere lebonyolítása után, akik szlovák származásúak és magukat szlováknak nyilvánítják. Ezek visszakapják a csehszlovák állampolgár-