Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-50

935 A nemzetgyűlés 50, ülése 1946. ció és tiltakozás tárgyában az igazságos béke éirdekében.« Elnök: Az inld'ítvány indoiklolására később fogok a t. Nemzetgyűlésnek előterjesztést tenni. Napirend szerint következik az egyes vil­lamosművek energiatelepeinek és távvezeté­keinek állami tulajdonba vételéről és a villa­mos energiagazdálkodással kapcsolatos egyéb rendeliklezésekről szóló törvényjavaslat folyta­tólagos tárgyalása. Szólásra következik a kijelölt szónokok közül Nómethy JenŐ képviselő úr. Némethy Jenő (msz): T. Nemzetgyűlés! Félve, legalább is elfogódva szólalok meg, mi­után tegnap meghallgattam a blokkba tömö­rült pártok kiválogatott szakférfiainak a sző­nyegen forgó javaslattal kapcsolatban elmon­dott fejtegetéseit. Nekem inem ambícióm, hogy erre a magas szintre fellendüljek, nem is tehetem meg, mert nincs meg bennem a hozzá szükséges nagy szakértelem, mégis vállalnom kellett a javas­lattal való foglalkozást. Ezt szerény képessé­geimmel meg fogom tenni, de arra kérem kü­lönösen a szakférfiakat, de minden igen t. képviselőtársamat is, hogy ha nem tűidnek megbirkózni ezzel a feladattal, legyenek el­nézőek, jusson eszükbe Madách sora: »Mit vársz mást egy műkedvelőtől?« 330 A kisgazdapárttól most baloldalon • ülő egyik képviselőtársam és én magam, aki a kisgazdapárt vezetőségének nem kifürkészhe­tetlen akarata folytán jobbra kerültem, a 30-as évek végefelé a gödöllői kerületben és a Galga völgyében gyűléseket tartottunk és magyaráz­tuk az óvatosan és szkeptikusan hallgató gaz­dáknak a magyar demokráciát; 'képviselőtár­sam és barátom inkább a gazdaságit, én in­kább a politikát 331 Az egyik ilyen gyűlésen — lehet, hogy Dányban történt, lehet, hogy Gailgamácson — képviselőtársam fejtegette a mezőgazdaság gé­pesítésének szükségességét, fejtegette azt, hogy a gazdákat tömöríteni kell, beszélt a belső és tkjüíső üzemkörről és annak a reményének adott kifejezést hogy el fog jönni az iido,_ ami­kor majd a magyar földműves fáradtan, izzad­tan, porosan, egy villannyá] hajtott traktoron érkezik haza, a villannyal világított istállóban villanyerőre hajított géppel 'felaprózott takar­mánnyal eteti meg a tenyósz- és haszonállato­kat, villannyal hajtott készülékkel feji meg a teheneket és a villanyfényben úszó fürdőszo­bában vett tuss után betér családjához, ahol a jó és bőséges vacsora után felkattantja a rá­diót, hogy értesüljön a világ híredről, 'köztük azokról, amelyek őt legjobban érdeklik, a mezőgazdasági termények árairól. Ez a javaslat, amelyet itt tárgyalunk, nem valósítja ugyan meg képviselőtársam akkori vízióját, mindenesetre azonban egy lépés feléje és ezért én ezt a javaslatot úgy a ma­gam, mint pártom nevében elfogadom. Az a nyilatkozat azonban* hogy a javaslatot el­fogadjuk, nem jelenti azt, hogy egyúttal biza­lommal is lennénk a ikormány iránt. Mind­össze annyit jelent, hogy mi nem egy ellenzé­kieskedő ellenzék vagyunk; (Reisinger Fe­renc (szd): Jobb útra tértek!) mi olyan ellen­zék vagyunk, amely megszavazza azokat a ja­vaslatokat, amelyeiket a magyar gazdasági élet fejlődése, a magyar jövő szempontjából helye­évi augusztus hó 9-én, pénteken. 936 sekmek és szükségeseknek tart. Az újjáépítés, helyesebben a helyreállítás. gazdasági életünk helyreállítása és ennek ke­retében az elektriifikálás kérdése is különböző tényezőktől, különböző előfeltételektől függ. Ezek az előfeltételeik részben politikaiak, részben szellemiek, részben erkölcsiek, leg­nagyobb részben azonban anyagiak. Ezekkel a feltételekkel sorban kívánnék foglalkozni. A politikai feltételekre különösebben nem térek ki, nehogy szememre vethessék azt, hogy még ennek a szak javaslatnak tárgyalásakor is politizálok, mégis megjegyzek annyit, hogy ha az ismert politikai feltételek alaposan meg: nem változnak, hiába hoztuk mi ezt a törvényt, eb­ből a törvényből Magyarország- villamosítása nem fog- kifejlődni. A politikai feltételekkel függnek össze bi­zonyos mértékben a szellemi feltételek. Meg kell állapítanunk, hogy Magyarországon, kü­lönösen az elektromossággal kapcsolatban, ki­tűnő szakértőink, szaikférfiáink voltak és van­nak. Hogy csak a világhírességeket említsem meg, ilyenek Jedlik Ányos, Kandó Kálmán, Puskás Tivadar, hogy külön meg se említsem Tesla Miklóst, akinek ugyancsak magyar kap­csolatai voltak, azonban horvát származású volt. Ezenkívül vannak, kisebbek, akik nem fel­találók voltak. Legyen szabad megemlítenem Verebély László, Hoór-Tempis Móric és vi­czián Ede nevét, akik úttörői voltak a magyar energiagazdaságnak és igen magas színvonalú művelői a magyar energiagazdaságtannak. Azokkal együtt tehát, akik ezekből még élnek, és t másokkal, kitűnő szakférfiaink, szakembe­reink vannak. Sajnos azonban, azt kell tapasz- ' talnünk ma nemcsak a gazdasági élet, hanem a szellemi élet terén is, hogy nem mindenkor az arravalóság, a rátermettség az irányadó, sokkal többet jelent a pártigazolvány és sok­szor a pártigazolvány színe. Ha ezeket a szem­pontokat fogjuk ebben a kérdésben is döntők­nek tartani, akkor a magyar elektrifikációból nagyon kevés valósul meg. Áttérve az erkölcsi feltételekre, úgy hi­szem, ezeket sem kell különösebben fejteget­nem. Ezekről a szerdai interpellációs napokon hallunk eleget. Ma előfordulhat az, hogy meg­jelenik a nemzetgyűlésen a vádlott, akit vá­dolnak, előadja azt, hogy a nyomozást és a vizsgálatot ő maga folytatta le és ítélkezik sa­ját ügyében itt, a nemzetgyűlés előtt. Amíg az erkölcsi nívó ezen a színen fog mozogni és kihat a mi gazdasági és szellemi életünkre, ad­dig, ha több feltétele meg is lesz a villamosí­tásnak, az csak ólomlábakon fog előrehaladni. Áttérek a következő feltételre: az anyagi feltételekre. Kétségtelenül legfontosabb kér­dés a tekintetben, hogy keresztülvihető-e Ma­gyarországon az elektrifikáció, hogy megköze­líthető-e az a vízió, amelyet beszédem elején ismertettem; van-e szükséges mennyiségű úgy­nevezett energiahordozó az országban? Mint tudjuk, a legfőbb energiahordozó a szén és sze­rencsére jelentkezett az utóbbi években egy másik ilyen energiahordozó, az olaj is. Bár a miniszter úr — sajnálom, hogy nem tisztelt meg megjelenésével — az indokolásban kitér az energiagazdálkodásra' is, e tekintetben az indokolásban édeskeveset olvashatunk. Ami keveset adott, azt is az utolsó nap adta mel­lékletként a bizottságban már letárgyalt ja­vaslathoz, amelyet a javaslattal foglalkozók-

Next

/
Oldalképek
Tartalom