Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-50

935 A nemzetgyűlés 50, ülése 1946. ció és tiltakozás tárgyában az igazságos béke éirdekében.« Elnök: Az inld'ítvány indoiklolására később fogok a t. Nemzetgyűlésnek előterjesztést tenni. Napirend szerint következik az egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamos energiagazdálkodással kapcsolatos egyéb rendeliklezésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik a kijelölt szónokok közül Nómethy JenŐ képviselő úr. Némethy Jenő (msz): T. Nemzetgyűlés! Félve, legalább is elfogódva szólalok meg, miután tegnap meghallgattam a blokkba tömörült pártok kiválogatott szakférfiainak a szőnyegen forgó javaslattal kapcsolatban elmondott fejtegetéseit. Nekem inem ambícióm, hogy erre a magas szintre fellendüljek, nem is tehetem meg, mert nincs meg bennem a hozzá szükséges nagy szakértelem, mégis vállalnom kellett a javaslattal való foglalkozást. Ezt szerény képességeimmel meg fogom tenni, de arra kérem különösen a szakférfiakat, de minden igen t. képviselőtársamat is, hogy ha nem tűidnek megbirkózni ezzel a feladattal, legyenek elnézőek, jusson eszükbe Madách sora: »Mit vársz mást egy műkedvelőtől?«

330 A kisgazdapárttól most baloldalon • ülő egyik képviselőtársam és én magam, aki a kisgazdapárt vezetőségének nem kifürkészhetetlen akarata folytán jobbra kerültem, a 30-as évek végefelé a gödöllői kerületben és a Galga völgyében gyűléseket tartottunk és magyaráztuk az óvatosan és szkeptikusan hallgató gazdáknak a magyar demokráciát; 'képviselőtársam és barátom inkább a gazdaságit, én inkább a politikát

331 Az egyik ilyen gyűlésen — lehet, hogy Dányban történt, lehet, hogy Gailgamácson — képviselőtársam fejtegette a mezőgazdaság gépesítésének szükségességét, fejtegette azt, hogy a gazdákat tömöríteni kell, beszélt a belső és tkjüíső üzemkörről és annak a reményének adott kifejezést hogy el fog jönni az iido,_ amikor majd a magyar földműves fáradtan, izzadtan, porosan, egy villannyá] hajtott traktoron érkezik haza, a villannyal világított istállóban villanyerőre hajított géppel 'felaprózott takarmánnyal eteti meg a tenyósz- és haszonállatokat, villannyal hajtott készülékkel feji meg a teheneket és a villanyfényben úszó fürdőszobában vett tuss után betér családjához, ahol a jó és bőséges vacsora után felkattantja a rádiót, hogy értesüljön a világ híredről, 'köztük azokról, amelyek őt legjobban érdeklik, a mezőgazdasági termények árairól. Ez a javaslat, amelyet itt tárgyalunk, nem valósítja ugyan meg képviselőtársam akkori vízióját, mindenesetre azonban egy lépés feléje és ezért én ezt a javaslatot úgy a magam, mint pártom nevében elfogadom. Az a nyilatkozat azonban* hogy a javaslatot elfogadjuk, nem jelenti azt, hogy egyúttal bizalommal is lennénk a ikormány iránt. Mindössze annyit jelent, hogy mi nem egy ellenzékieskedő ellenzék vagyunk; (Reisinger Ferenc (szd): Jobb útra tértek!) mi olyan ellenzék vagyunk, amely megszavazza azokat a javaslatokat, amelyeiket a magyar gazdasági élet fejlődése, a magyar jövő szempontjából helyeévi augusztus hó 9-én, pénteken. 936 sekmek és szükségeseknek tart. Az újjáépítés, helyesebben a helyreállítás. gazdasági életünk helyreállítása és ennek keretében az elektriifikálás kérdése is különböző tényezőktől, különböző előfeltételektől függ. Ezek az előfeltételeik részben politikaiak, részben szellemiek, részben erkölcsiek, legnagyobb részben azonban anyagiak. Ezekkel a feltételekkel sorban kívánnék foglalkozni. A politikai feltételekre különösebben nem térek ki, nehogy szememre vethessék azt, hogy még ennek a szak javaslatnak tárgyalásakor is politizálok, mégis megjegyzek annyit, hogy ha az ismert politikai feltételek alaposan meg: nem változnak, hiába hoztuk mi ezt a törvényt, ebből a törvényből Magyarország- villamosítása nem fog- kifejlődni. A politikai feltételekkel függnek össze bizonyos mértékben a szellemi feltételek. Meg kell állapítanunk, hogy Magyarországon, különösen az elektromossággal kapcsolatban, kitűnő szakértőink, szaikférfiáink voltak és vannak. Hogy csak a világhírességeket említsem meg, ilyenek Jedlik Ányos, Kandó Kálmán, Puskás Tivadar, hogy külön meg se említsem Tesla Miklóst, akinek ugyancsak magyar kapcsolatai voltak, azonban horvát származású volt. Ezenkívül vannak, kisebbek, akik nem feltalálók voltak. Legyen szabad megemlítenem Verebély László, Hoór-Tempis Móric és viczián Ede nevét, akik úttörői voltak a magyar energiagazdaságnak és igen magas színvonalú művelői a magyar energiagazdaságtannak. Azokkal együtt tehát, akik ezekből még élnek, és

t másokkal, kitűnő szakférfiaink, szakembereink vannak. Sajnos azonban, azt kell tapasz- ' talnünk ma nemcsak a gazdasági élet, hanem a szellemi élet terén is, hogy nem mindenkor az arravalóság, a rátermettség az irányadó, sokkal többet jelent a pártigazolvány és sokszor a pártigazolvány színe. Ha ezeket a szempontokat fogjuk ebben a kérdésben is döntőknek tartani, akkor a magyar elektrifikációból nagyon kevés valósul meg. Áttérve az erkölcsi feltételekre, úgy hiszem, ezeket sem kell különösebben fejtegetnem. Ezekről a szerdai interpellációs napokon hallunk eleget. Ma előfordulhat az, hogy megjelenik a nemzetgyűlésen a vádlott, akit vádolnak, előadja azt, hogy a nyomozást és a vizsgálatot ő maga folytatta le és ítélkezik saját ügyében itt, a nemzetgyűlés előtt. Amíg az erkölcsi nívó ezen a színen fog mozogni és kihat a mi gazdasági és szellemi életünkre, addig, ha több feltétele meg is lesz a villamosításnak, az csak ólomlábakon fog előrehaladni. Áttérek a következő feltételre: az anyagi feltételekre. Kétségtelenül legfontosabb kérdés a tekintetben, hogy keresztülvihető-e Magyarországon az elektrifikáció, hogy megközelíthető-e az a vízió, amelyet beszédem elején ismertettem; van-e szükséges mennyiségű úgynevezett energiahordozó az országban? Mint tudjuk, a legfőbb energiahordozó a szén és szerencsére jelentkezett az utóbbi években egy másik ilyen energiahordozó, az olaj is. Bár a miniszter úr — sajnálom, hogy nem tisztelt meg megjelenésével — az indokolásban kitér az energiagazdálkodásra' is, e tekintetben az indokolásban édeskeveset olvashatunk. Ami keveset adott, azt is az utolsó nap adta mellékletként a bizottságban már letárgyalt javaslathoz, amelyet a javaslattal foglalkozók-