Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-49
ÖÖ3 F Ä nemzetgyűlés 49. ülése 1946. évi tások helyreállítását ne kelljen egy nemzedék véres verejtékével kiizzadni, hanem több generációra ezét lehessen osztani. Vitathatatlan ugyanis, hogy az, a szörnyű pusztulás, amely gazdasági vonatkozásban! is ért bennünket, magyarokat, • egy generáció munkájával, egy generáció értékeinek latbavetésével nem lesz kiküszöbölhető, mert ha ezt az utat óhajtanánk vállalni, akkor az egy-egy egyénre háramló terhek elviselhetetlenül nagyok lennének. Még csak néhány szóit szeretnék arról szólni, hogy különös örömmel tölt el a törvényjavaslat V. fejezetének 16. §-a, amely egy országos villamos energiagazdasági tanács felállítását határozza el. Ez ismét a magyar demokrácia # által követendő litnak egyik igen fontos ós jellegzetes mérföldlkövie. Az iparügyi miniszter úr szükségesnek látja, hogy az ország legjobb szakértőit összefogja^ egy tanácsba, és annak a tanácsnak véleményét fontos elvi kérdések eldöntése előtt kikérje» Magam és pártom különös örömmel fogadjuk ezt, mert ebből latijuk, hogy egyre inkább a felé a gondolat fele megyünk, hogy a demokrácia minden elvének megőrzése mellett a szakembert állítjuk arra a helyre, ahol intézkedni kell. (Élénk taps a kisgazda- és a szo m ciálde,mokr\a\tapárton. — Pászthory István (msz): Mindenkit a maga helyére! — Takács Ferenc (szd): Az ő helyére nem kell más, jó helyen van! — Derültség a kisgazdapárion.) Még csak arra szeretnék rámutatni, hogy örömmel hallottam az előadó úr szóbeli kiegészítéséből, hogy a vízi erőművek megteremtésének lehetőségével behatóbban fognak foglalkozni. Valóban, — mint az előbb vázolt számadatokból kiderül — a nemzet gazdasági érdekei kívánják azt, hogy ha vannak vízierők, akkor — ha lehetséges — ezeket hasznosítsuk úgy, hogy azokból olcsó energiát állíthassunk elő. (Helyeslés.) , ' Örömmel veszem azt is, hogy az előadó lír szóbeli kiegészítésében külön kitért arra, hogy a. jövőben is milyen lehetőség fog mutatkozni a magántőke számára erőművek létesítése terén. Az a józan határ, \a<melyet a törvényjavaslat elkészítői megszabtak, a magánkezdeményezés számára még mindig megfelelő ' teret és lehetőséget nyit. Magam is örömmel csatlakozom az előadó úrnak ahhoz a kívánságához, bár látnánk miméi több olyan magéntőkést, aki erőműveket létesít és e nehéz kérdésben előbbre segíti a magyar demokráciát. Ezeknek a .gondoJiatóknafl-j t közlésével és annak mégegyszeri liangsúlyozásávaL hogy ettől a törvényjavaslattól végeredményben magam és pártom azt várjuk, hogy ez is előbbre viszi egy lépéssel a magyar demokráciát azon az úton, amely azt fogja eredményezni, hogy az ország dolgozói nyugodtan élhetnek munkájuknak, nyugodtan gyarapodhatnak, nyugodtan folytathatják életüket a magyar demokrácia keretén belül, látván azt, hogy az ország dolgozó népe és az ország demokratikus vezetése egy -& tervekben és egy a végrehajtásban: a magam és pártom névé* ben a törvényjavaslatot elfogadom. (Éléník helyeslés és. taps a nemzetgyűlés minden oldalán.) Elnök: Szólásra, következik a kijelölt Szolnokok közül? Szántó Vezekényi István jegyző: Osztrovszki György! augusztus hó 8-án, csütörtökön. §04 Elnök: Osztrovszki György képy/ifeelő urat illeti a szó. Osztrovszki György (kp) : T. Nemzetgyűlés! Az előadó úr és Kővágó képviselőtársam az erőtelepek államosításával kapcsolatos kérdéseket nagyjában már vázolták. Ennek a kérdésnek politikai jelentősége abban áll, hogy a Függetlenségi Front programmjának végrehajtásában egy újabb döntő lépést jelent. Ennek a pro grammnak a szelleme és végrehajtása gazdasági és politikai életünket tette demokratikussá és tette olyan korszerűvé,, amilyent hazánk újjáépítése tőlünk megkövetel. Az állaímosításQk folyamata tételenkiuí tisztázza az államosítás mérvét és határait, és ezzel leszögezi azt is, hogy a magántulajdonban maradó különböző vállalati részekkel milyen módon kooperálhat az áramfejlesztő tele* péknek ilyen módon államosított egysége. A magánkezdeményezés számára az út nyitva van, ez azomban nem jelenti a, múltbeli liberális magángazdálkodáshoz való teljes vissza* térést. Az államnak feltétlenül szüksége van arra, hogy. most, az újjáépítés első nehéz fázisában irányító szerepet gyakorolhasson az újjáépítés különböző vonalain, és így többi között a villamosítás államosításának a vonalán is. Az első kpmoly lépés .a villanytelepek államosítása előtt a . bányáik államosításával történt rneg. Mi tapasztalatból mondhatjuk, hogy a törvénynek már eddig^ is jelentkezett igen sok áldásos következménye és főként a magyar szénbányászat előtt olyan perspektívákat nyitott meg az álllamosátás, ^amilyenetktre a kezdeÉi időkben talán még mi sem gondoltunk. A racionális üzemvitelt, .az olcsó termelési feltételeket, a meéhaiDizálást a különböző bányatelepeik közöttli kooperáció valósiítna/títla imieg most olyian mérteikben, amilyenre régen leihetőtőség már csak elvileg sem lehetett A bányavállalatok eddigi bonyolult felépítése, óriási apparátusa neon tudott és nem tudhatott soha kelllő rentabilitással dolgozni. Most a szénvonalon már eddig is beigazolódott, hogy lehetővé válik egységes központosított nagy műszaka ós adminisztratív gépezet kialakítása, amely a lehető legkedvezőbb hatásfokkal, a legjobb termelési feltételek mellett tudja munkáját elvégezni. Ez természetesen vonatkozik szinte teljes egészében az egyes áramfejlesztő telepek államosításával kapcsotlatban a villamytelepekre is. A múltban komoly problémát jelenített az, hogy például a bányavonalon milyen módon működ jenek együtt a különböző bányák és telepek. Erre a gyakorlatban alig volt mód éppen a különböző érdekeltségek között fennálló ellentetek miatt. Ez jórészt megmutatkozott a villamosság vonalán is, tekintve azonban, hogyi érdekellentét a különböző - államosított üzemek között nincsen, így minden további nélkül nyitva van az útja úgy bánya-, mint áramfejlesztési vonalon egy olyan mértékű kooperációnak, -amely a gazdaságosságot, feltétlenül lényegesen javítani fogja úgy a szén-, mint az elektromosáram-teirmelés vonalán. Lehetővé válik a különböző egységek Összekapcsolásával az egész ügymenet tipizálása, az összes munkák normalizálása, és ezzel egy olyan egyszerű, átItekinthető, tiszta termelési iköltségrendszert lehet kidolgozni, amely mindenki számária ellenőrizhető, és — floképpen —? amelynek kenete-
