Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-49

887 A nemzetgyűlés 49. ülése 1946. évi villamosművek mellé odasorozza az eddig még magánkézen maradt közhasználatú és országos jelentőségű energiatermelő telepeket és távvezetékeket; kiegészítője azért, mert a magyar népet végleges tulajdonossá teszi az ipari termelés egy olyan ágában, amelyről már évtizedekkel ezelőtt polgári gondolkodású emberek, tudósok és politikusok is megállapították, hogy minden polgárra kiterjedő jelentősége predesztinálja arra, hogy köztulajdonba vétessék. De néhány évtizeddel ezelőtt a polgári gondolkodás a földnek e táján, amikor köztulajdonról beszélt, még megállt a községnél. Még csak ott érezte magát otthon, csak a községet tekintette a köz eszközének, a köz intézményének. Nagyon jellemző módon a feudális bürokratikus államról ínég ezt nem gondolta, a feudális és bürokratikus államnak az ő szemében más szerepe, mint a rendfenntartás és fegyveres erő fenntartása, nem volt. Amikor közszolgálatra, közérdekű feladatok ellátásába gondolt, akkor megállt a község határánál. így keletkeztek már akkor és fokozatosan, de természetesen a tőkeerőtől függően, tehát a nagybevételű városokban és elsősorban a fővárosban nálunk is« országunk határain ' kívül is a nagyobb községi villamosművek és gázművek, abból a gondolatból kiindulva, hogy az egész lakosságnak' vil lány árammal és gázzal való ellátása nem lehet a magántőke feladata, a magántőke kényének, profitjának átengedett feladat. A feudális, a bürokratikus állam ezzel a feladattal nem is foglalkozott, s oft, ahol a

t községek vámsorompójánál megállt a polgár gondoskodása és ott, ahol a községek anyagi ereje nem tette lehetővé közvetlenül villamos erőművek létesítését, teljesen meg is szűnt ez a gondoskodás és kizárólag gazdasági véletlenen múlt, hogy a magántőke profitábilisnak, hasznothaj tónak tekinti-e egyes helyek, egyes országrészek villamosítását vagy nem, A kisebb városok és községek, a falvak és tanyák nagyrészükben mind a mai napig is kimaradtak a villanyárammal való ellátás áldásaiból, mert hiszen a mai napig is — a javaslat indokolása mondja — az ország községeinek nem több mint 42%-a élvez villanyáramot, nagy többsége, a tanyai vidékek túlnyomó többsége nem ismeri a villanyáram áldását. XJgy látjuk tehát, hogy a forradalmi tények sorozatával megfosztották a. latifundiumok, nagybirtokok urait attól az évszázados joguktól, hogy ők határozzák 'meg, van-e élet, van-e munka a magyar föld munkásai isizámára ezen a magyar földlön; megfosztották a ma^ar föld méhében nyulgfvó bányafcinesek urait kiváltságos joguktól, hogy ők határozzák meg, van-e szén, van-e mimnka a magyar föld munkásai, a magyar közlekedés munkásai számára. A forradalmi tények sorozata most megfosztja a fináncbáróknak számban ugyan kicsiny, de befolyásban nagyon jelentés rétegét attól, hogy meíghatározza, hogy a dolgozók filléreiből és a dolgozóik munkájának elvett részéből keletkezett banktőkék kit juttatnak pénzhez, kit juttatnak meggazdagodáshoz, kit juttatnak kizsákmányolási lehetőséghez. Ezeknek a forradalmi tényeknek sorozatába odakerül most mint, döntő jelentőségű kiegészítő vém a mosit előttünk fekvő javaslat, amely, ha megszavazzuk, megfosztja, az elektriótőkét attól, hogy csak az ő érdekei határozzák augusztus hó 8-án, csütörtökön. 888 meg, az ország mely részében hogyan és milyen áron kerül a fogyasztók lakásába a fényt, tudást, jólétet, kultúrát jelentő villanyáram. T. Nemzetgyűlés! Az az érzésem, hogy ennek ai javaslatnak elfogadásával éppen úgy, mint a korábbiak megszavazásával, egy újabb darab Magyarországot juttatunk- a "magyar dolgozók birtokába. De nemcsak ebben rejlik az egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamois energiagazdálkodással kapcsolatos egyéb rendel kezesekről szóló törvényjavaslat jelentősége. Az eddig említetteken túlmenő jelentőséget ad a javaslatnak az, hogy nemcsak '.lehetővé teszi az államig tulajdoinbavételt, hanem, kötelezően előírja kivétel nélkül egységes irányelvek alkotását is a villamosművek üzemvitelére, árszabására és energiaszolgáltatási feltételeire vonatkozóan. Jogot ad az állam önmagának, de ezzel egyúttal kötelességének ismeri el, hogy tervszerűen vezesse, tervszerűen fejlessze az ország egésiz villamosemergia termelésiét és elosztását, juttassa él azt a fényt, tudást és kultúrát árasztó villanyáramot az ország minden résziébe, termékenyítse meg villanyáraimmal a. magyar gazdaság minden ágazatát. Amint az újkor nagy hajósai, Kolumbus, Vasco dé G ama, Drake felfedezései mérhetetlenül kiszélesítették az akkori ismert világ határait, úgy hisszük és valljuk, hogy az elektrifikálásnak az egésiz országra való kiterjesztése minden faluban, minden tanyára való elvitele mérhetetlenül kiszélesíti a magyar szegénységnek, a mesterségesen tudatlanságban és szegénységben tartott népnek kulturális határait is. Az elmúlt másfél esztendő megtanított bennünket arra, hogy milyen keserves feliadat ez ebben az ocrszágban, amelynek dolgozó paraszti és munkástöimegeit évszázadokon át és különöstképpen az elmúlt évtizedekein keresztül mes, terségeisien tartották tudatlanságban. és — ahogyan nevezték — igénytelenséigben, hogy tehát milyen nehéz ebben az országban a demokráciát építeni, erősíteni és fejleszteni, milyen nehéz egy olyan nép körében^ demokratikus jogikat, demokratikus kötelességeket általánosítani, mert a demokrácia inkább • kötelesség, mint jog, milyen nehéz demokratikus! kötelességeket általánosítaná, ahol még

; az alnaílf abêti zimust sem tudták teljesen kiküszöbölni és ahol az íráson és olvasáson túlmenőleg az emberi civilizáció és kultúra még annyira csak a gazdagok, a jómódúak, a városi polgárság egy részének kiváltságos elő joga. Hisszük, meggyőződésünk s a tapasztalat az európai kultúrországolüban és Európán túl is azt mutatta, hogy ott, ahol a villanyáraim már eléri a falvakat és tanyákat, növekszik és* fejlődik az emberi kultúra, az emberi civilizáció' is. En azt merném mondaná, hogy demokrácia, ami népi uralmat, népi államot jelent, villamosítás nélkül el sem képzelhető. Eddig trónjától megfosztottuk egynémely törvényalkotással a hagyományos magyar úriosztályt. Az 'elektromos tőke ennek csak kiegészítője, nem olyan jelentékeny, nem olyan fontoisi imagábanvéve, mint amilyen fontos és jelentékeny volt -a nagybirtokosok osztálya, mint amilyen jelentékeny volt mellette a szénbányászatba befektetett tőke. Nem ilyen jelentőségű, de abban, hogy első lépést-jelent e>gy országos tervgazdaságban, hogy megalapítja • ennek az. országos tervgazdaságnak az egész építményét, hogy lehetővé tesizi ezt az országos