Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-48

871 ' ,A nemzetgyűlés 48. ülése 1946. évi augusztus hó 7-én, szerdán. Ô72 tudjuk, mit jelentett az adósság nemcsak egy ilyen egyesületre, hanem a magángazdaságra is az 1932—34-es években. Súlyos terheket rótt az egyesületre és amikor már nagyon nyomta az adósság az egyesület vállát, kénytelen volt az egyesület igénybevenni azt a támogatást, amely,a város vezetőségén és a bank vezetősé" gén keresztül Ígérkezett a számára. Ez pedig az, hogy a banknak a vezetőségét, a városnak egyik vezetőjét, sőt a városnak ikép viselőjét tiszteletbeli vagy díszelnökéül megválasztotta az egyesület. Sajnos, ezek között az emberek között akadt, aki háborús bűnös, azonban ezek az egyesületek 1938-ban még niem tudták azt, hogy a vezetők közül valaki háborús/bűnös lesz, mint ez a díszelnök, aki tulajdonképpen semmi munkát nem végzett az egyesület működésében. Az egyesület talán csak azért választotta meg, hogy ezeken keresztül nyomasztó adósságán könnyítsen, a későbbi esztendőkben pedig, amikor már nem szerették az illetőt, az 'egyesület vezetősége nem mert ellene- fellépni, félve, hogy ennek következtében még nehezebb helyzetbe fognak kerülni. (Urbancsek Mihály (kp): Hát így is lehet beállítani! — Zm a szo~ ciáldemokratapárton.) Tisztelt barátom, ősz irr ten mondom, nem szoktam semmit olyan beállításban felhozni, hogy azért ne lehessen . a felelősséget vállalnom. Szeretném ezeket a kérdéseket lelkiismeretesen tárgyalni, most is így tárom a nemzetgyűlés színe elé. Ennek 'az egyesiületnek új vezetősége, mint előbb is említettem, 1945 július 8-án tartott rendkívüli közgyűlésében csatlakozott a Magyar Parasztszövetséghez. (Taksonyi János <kg): Lehet, hogy ez volt a bűne! —Felkiáltások a kisgazdapárton: Ez volt a baj!) Mint a Parasztszövetség egyik csoportja vette fel a működését és azt így vitte tovább. Lehet, hogy ez is volt az indítóoka annak, hogy a feloszlatást 1946-ban 'elrendelték. (Zaj. —- Urbancsek Mihály (kp): Inkább talán az, hogy mariadt a régi alapszabály! Nem?) A Magyar Pa" rasztszövetségihez csatlakozott. Nem vitatkozom a felett, hogy a belügyminiszter úr a régi alapszabályok szerint talán még bűnösnek minősítette volna is vlagy a volt díszelnöke miatt és egy ilyen egyesületet fel is oszlat, azonban mint a Magyar Parasztszövetség nagykőrösi szervezetét nem lett volna szabad feloszlatnia, (Ugy van! Ügy van! a 'kisgazdapárton és a szabadságpárton.) A Malgyiar Parasztszövetség nagykőrösi szervezete tiltakozott is a feloszlatás ellen. Az eljáró tisztviselőknél— ami kor a határozat még nem volt végrehajtvta. — küldöttségileg is eljárt. A Magyar ParasztszÖ" yetség országos központjának küldöttsége^ még a belügyminiszter úrnál is megjelent. ígéretet kaptunk is az orvoslásra, azonban, bár ennek több mint egy hónapja elmúlt, az egyesület működésének helyreállítására ez ideig még semmiféle intézkedés nem történt. Azért voltam, kénytelen . ezt az interpellációt bejegyezni a belügyminiszter úrhoz, hogy a magyar parasztságnak az egyesületekben történő szervezkedését ne igyekezzék tovább gátolni. Engedje meg, hogy ezek az egyesületek, amelyek nem fasiszták, amely egyesületek tagjai doíliaozó kis munkásemberek:, parasztemberek és kisiparosok, továbbra is doh gozhlassanak és munkálkodhassanak és egyesületi életükben gazdasági tanfolyamokat, könyvtárakat létesíthessenek, könyveket ol-. vashassanak, és társadalmi életüket folytathas- sák. Ezért kérem a belügyminiszter urat, hogy rendeletét szíveskedjék hatálytalanítani, illetőleg visszavonná. (Taps a kisgazdapárton és a parasztpárton.) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja ,a belügyminiszter úrnak. Következik Szolnoki István képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvlasni. Vörös Vince jegyző (olvassa): »Interpelláció a miniszterelnök úrhoz üzlet és műhelybérek tárgyában: Van-e tudómása a miniszterelnök úrnak arról, hogy a 8000/1946. M. E. száimu rendelettel megállapított üzlet- és műhelybérek 75 Százalékos értékelésével az 1939-es állapotnak megfelelően ez körülbelül 'az 1939-es üzlet- és műhelybérek, 10—20-szorosát jelenti az akkori és mostani forgalom tekintetbe vételével.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szolnoki István (kg): T. Nemzetgyűlés! A 8000/1946. M. E. számú rendelet intézikedik a lakások, azonkívül a • lakásnak nem minősülő helyiségek ^ béréről. A lakásnak mem miúőisülő helyiségek alatt érti a gyárakat, műhelyeket, áruházakat, üzleteket, raktárakati, gépkocsiszíneket és idorákat, megállapítja^ hogy bér fejében az 1939-es alapbér 75 százalékát kell ma fizetni. T. Nemzetgyűlés! Én a magyar kereskedelem és iparosság nevében és érdekében szólok itten. Legyen szabad rámutatnom, hogy először is helytelen az, hogy az 1939-es béreket veszik alapul, mert hiszen akkor már szabadforgalom tárgya volt az üzlet, a munkahely, a műhelyek bére c~, ha ezt figyelembe veisszük, ki kell értékelnünk azt is, hogy 1939-ben — elmondhatjuk — a gazdasági életnek egy magas fokán állottunk, úgy a kereskedelemnek, mint az iparosságnak szép, magas forgalma volt és éppen ezért a magas forgalomhoz viszonyítva a kereskedelemnek és az iparosságnak üzletvagjr műhelybére a kalkulációban körülbelül, 3 százalékot tett ki. T. Nemzetgyűlés! Nem ismerjük a mai forgalmat, illetve a jövőbenit, de kétségtelen, hogy a kötött gazdálkodás mellett és ismerve az iparcikkek jelenlegi mennyiségét »azonkívül azt, hogy mennyit tud az iparosság újat készíteni, mennyi lesz a javítás, mennyit fog a kereskedelem forgalomba hozni, máris megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi és a jövőbeni forgalomnak nem 3 százalékát fogja kitenni az üzlethé'r, ha azt az 1939-es alapbér 75 százalékában állapítják meg, hanem feltétlenül, annak tízszeresét és húszszorosát. T. Nemzetgyűlés! Az árhivatal a kalkulációban csakis a.régi békebeli, tehát az 1938-as kalkulációt engedélyezi, amelyben az üzlet- és műhelybérek az akkori 3 százalékkal állíttatnak be. Tudjuk, hogy az iparosság műhelyeit ma csak azért tartja fenn, hogy a jogfolytonosság meglegyen és inkább kisebb-nagyobb javításokat eszközölnek és gondolni sem tudnak az iparcikkek, de legfőképpen a nyersanyag hiánya miatt új iparcikkek készítésére. A kereskedelem úgyszintén igen kis forgalmat fog lebonyolítani, tehát semmiesetre sem bírhatja el ezt a 75 százalékos megállapítást. . T. Nemzetgyűlés! De legyen szabad a kormányzatnak a kijelentésére utalnom. A kormánvzat 50 százalékos életszínvonalat igér a magyar lakosságnak, ami már magával hozza