Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-48
865 A nemzetgyűlés Í8. ülése 1946. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy Berettyóújfaluban az ellátatlanok gabonájának egy részét a szétosztó szervek egyes embereknek aminkadij címén szétosztották és az ellátatlanokat megkárosították? Hajlandó-e miniszter úr az ügyet sürgősen kivizsgáltatni és akik mulasztást követtek el az ellenőrzésnél, továbbá, akik a szabálytalanságot elkövették, azokat felelősségre vonni?« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. Bihari Nagy Lajos (kg): T. Nemzetgyűlés! Minden becsületes magyar embernek kötelessége, hogy minél nagyobb erővel védelmezze a stabilizációt, a jó forintot, mert ezzel az ország áll vagy bukik. Ezt talán nem is kell mondanom, mert ezt már annyit mondtuk, hogy most inkább cselekedni kell. Ez az ügy, amelyet idehoztam, úgy hiszem, alkalmas arra, hogy cselekvést jelentsen, mert aki ennek a kötelességnek az ellenkezőjét csinálja bármilyen vonatkozásban, illetve olyan cselekményt követ el, amely a köznyugalmat háborítja és nem biztosítja a közmorált, annak cselekménye stabilizációellenes. Szomorú eset történt Berettyóújfaluban. Nagyon jól tudjuk, hogy május és június hónapokban nemcsak Budapest szegény munkásai éheztek nagyon, hanem nagyon éheztek a vidéki ellátatlanok is. Nem egy esetben láttuk, hogy mentek, illetőleg mentek; volna ki a mezőre» de bizony volt közöttük olyan — magam is láttam — aki azért nem tudott kimenni dolgozni, mert az éhség miatt nem bírt mozogni. Hogy lehetett-e vagy nem lehetett ezen &e~ gíteni, azt nem tudom és nem is vitatom. Tény az, hogy megtörtént. Ebben az időben t Bihar vármegye alispánja május és június hóra kiutalt Berettyóújfalu ellátatlanjai részére 234 mázsa búzát és 36 mázsa kukoricát. Ezt megőrölték. A szétosztást az alispán úr, aki különben igen dereik ember, — rátermettségét leginkább nagy megtermettsége igazolja; {Derültség.) különben is egyhangúlag választotta meg 120 ember,, akiket egy esős hajnalon a rendőrség vert ki az utcára — (Mozgás a Mr gazdapárton) szokatlanul és eltérően az eddigi szokásoktól, nem a kiskereskedőkre bízta, hanem a földmíves és az iparos szakszervezetekre. Be kell jelentenem, éppen a délelőtt tudtam meg, hogy a szakszervezetnek ezt a két megbízottját, akik végre is hajtották ezt a szétosztást, kizárták a kommunista pártból és a szakszervezet sem azonosítja magát velük. Tisztán annyi törént megint meg, hogy a földmunkás szakszervezet gyorsan alakult meg; és az ilyen emberek nagyon gyorsan tudnak előkerülni: mire körülnéz a szótlan földmunkás, földmíves ember, mielőtt észreveszi, hogy mit is akarnak csinálni, már a tetején vannak a dolgoknak és mire megismeri ia kárt, meg is csinálják. Az történt itt, hogy a kiosztásnál óriási mennyiséget maguknak, osztottak ki, (Egy hang a kisgazdapárt soraiban: Ügyes emberek!) mondván, hogy ha mindenki éhezik, nekik nem muszáj éhezni. így elveszett 14 méter mázsa búzaliszt, 33 mázsa kukoricaliszt, szóval összesen 47 mázsa termény. Ezeknek nincs nyoma. Utólag a vizsgálat csak annyira jött rá, hogy ennyi hiánnyal nem tudnak elszámolni, de azoknak a szegény embereknek, akiknek ezt a nagyon kevés lisztmennyiséget kiosztották, még ezenfelül a zsákot ie bemerték. Abba a kevésbe, amit ennek a híjával kaptak meg, bemérték a sisakokat minden juttatottnak. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ II. évi augusztus hó 7-én, szerdán. 866 Erre vonatkozólag itt vannak a felvett jegyzökönyvek. Mit jelent ez? Nemcsak .akkor mit jelentett, hanem mit jelent mai Vájjon, amikor megint; arr,a szorulunk, hogy a nincsteleneknek kiosz» tás útján adjunk, s^az ellátatlanokat így juttassuk kenyérhez, bízik-e megint abban, hogy a kiosztást végző szervek nem csapták-e be akkor, ha a megfelelő megtorlást azok, akik ezt elkövették, nem kapják meg? Az ilyen dolgok sürgősek, annál sürgősebbek, mert a közhan< gulatnak meg kell nyugodnia, a közhangulatban nem képezheti szó tárgyát az, hogy ilyen cselekmény elkövetése után még szabadon jár-« nak, ugyanakkor, amikor egy elszólás következtében nagyon sokan sokszor internálótá" borba kerülnek. (Egy hang a kisgazdapárton: Különb emberek — mondd úgy!) Azonkívül megtörtént legújabban szintén Berettyóújfaluban egy szövetkezetnél, hogy hat zsák lisztet szállítottak a szövetkezethez, ahol azután rendelkeztek felette és kiosztották. Ezt a lisztet a Vörös Hadsereg ellátására gyűjtötték össze, amely azonban nem vette^ igénybe. A kormánybiztos rendelkezése ellenére kioszt tották. Kérem az illetékes miniszter urat, hogy ebben az ügyben indítson meg mielőbb vizsgálatot és neesak arra csapjon le, aki az éhező, nincstelen lakosságon fejenként abban az időben két mázsa lisztet keresett, hanem arra is, aki ezeket megbízta, illetőleg ezeknek a munkáját szó nélkül eltűrte, azért, hogy ezt a nagy népszerűséget továbbra is megtarthassa, amely" lyel az alispáni székbe ült és készülhessen ott nyugodtan tovább a nagybetűket megismerni. (Derültség és taps a kisgazdapárton.) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a közellátásügyi miniszternek. Következik Pap János képviselő úr interpellációja a földművelésügyi miniszter úrhoz a traktorüzemanyag olcsóbb áron való biztosítása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Vörös Vince jegyző (olvassa): »Van-e tudomása ,a miniszter úrnak arról, hogy a szántáshoz használt petróleum árai mázsánkint 132 forint, a gépolaj ára 640 forint? Ilyen üzemanyagárak mellett a mai gabona- és jószágárak mellett a termelő nem tud megfelelő talaj előkészítést végeztetni és ez a terméseredmény rovására megy. Hajlandó-e a miniszter úr sürgősen közbelépni, hogy a mezőgazdasági petróleum és olaj ára lairányba hoza&sék a termények árával?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Pap János (pp): T. Nemzetgyűlés! Ha az ország területén, különösen Csongrád, Csanád és Szolnok megyében járunk, láthatjuk, hogy a tavaly szántott földeken a kukorica, a répa, és az egész tavaszi vetemény majdnem a semmivel egyenlő. Az első pillanatra azt hinné az ember, hogy ennek csupáni a bekövetkezett katasztrofális szárazság az oka. Ám ezekből a silány, lesült, majdnem megsemmisült kukoricatáblákból, mint egy-egy oázis emelkedik^ ki itt-ott kéthárom, néhol négyholdas, de van olyan hely, ahol csak egyhoidias kukoricatábla. Ez «ok mindent bizonyít. Ugyanis, akiknek tehetségük volt valamilyen formában előkészíteni a talajt» azoknak a kukoricája, ha nem is ad tizenöt mázsát, de tizet vagy nyolcat ad, szóval mégis csak ad valamennyit, de akik ta* 55