Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-48
847 4 nemzetayűlés 48. ülése 1946. évi augusztus hó 7-én, szerdán. 848 ahol nem szimpatizálnak ezzel a demokratikus szervezettel, ott bizony nagyon sokszor arra voltak kényszerítve szervezeteink, hogy egyegy táncmulatság vagy teadélután vagy műsoros estély bevételéből tartsák fenn ezeket a fontos intézményeket. Azt hiszem, egyetért velem a t. Nemzetgyűlés abban, hogy egy ilyen nagyon fontos kér désben, mint a gyermekek kérdése, — akik ai háborúban a legtöbbet szenvedtek, .akiket a háború^ borzalmai a legjobban sújtottak — nem elégedhetünk meg ilyen egyáltalában nem stabil bevételekkel, (Ügy van! Űgy vnm! a kisgazdapárton.) hanem gondoskodnia kell a kormánynak arról, hogy a lehetőséghez képest jkiözsaolgálttiatások formájában biztosítsa ezeknek az intézményeknek fenntartását. (Helyeslés Ai kisgazdapárton.) Kérdezem a kormányt, mit szándékozik tenni úgy a vidéki, mint a gyári napközi otthonok- és csecsemőotthonok, valamint az egészségházak megsegítése tárgyában? (Taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja az összkormánynak. Következik Birkás Imre iképVselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Vörös Vince jegyző (olvassa): »Interpelláció a földmívelésügyi miniszter úrhoz a földműves szövetkezetek nyári szántásához szükséges üzemanyaggal való ellátása ügyében. A földműves szövetkezetekbe a földosztás útján az új gazdák tömörültek. A kapott földet igaerő és fölszerelés híján csak gyengébben tudták megművelni, mint a régi gazdák. A gyengén művelt földeket most tarlóbüklatások révén erősebbé tudnák tenni, de üzemanyag, miatt még a _ rendelkezésre álló traktorokat sem .tudják kihasználni. Mit kíván tenni a földművelésügyi miniszter úr, hogy a mezőgaizdasági szövetkezetek a nyári szántáshoz szükséges üzemanyaghoz jus" sianak?« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. Birkás Imre (kp): T. Nemzetgyűlés! A demokratikus magyar alkotás történelmi munkája^ a földosztással kezdődött, azzal a földosztással, amelynek nyomán évszázados mu- j lasztásokat hozott ;helyre a magyal kormány, j a magyar demokrácia. Azonban most, amikor a háború után a földhözjutottak igaerő hiá ; nyában sok helyen országszerte úgyszólván kézierővel művelték meg a földet, nagy erőfeszítéssel is csak gyönge terméstjradtak biztp; sítani akkor, amikor az országnak mérhetetlenül nagy szüksége lett volna bővebb termésre. Amikor a kenyér kérdése még mindig égető gondja a magyar népnek, nem lehet elmenni a föld müvelése mellett anélkül, hogy ne emelnénk^ fel hívó szavunkat arra, hogy ebben a kérdésben rövid időn belül segítséget nyújtsanak Jegelsősorban a föld gazdáig közül a legszegényebbeknek, a most földhözjutottaknak. A szegényparaszitság és az újgazdák ugyanis földmíves szövetkezeteket alapítottak abból a célból, hogy összetett erővel meg tudják művelni a földet, amelynek most birtokába jutottak. Még a régi gazdáknak is nagy gondot okoz a mai időkben a földek megművelése, de mennyivel inkább áll ez az új gazdákra. Ezek a gazdák összevonták erejüket, hogy meg tudják művelni a kapott földet, összetették, ami gépet tudtak azon a területen találni arra, hogy a szövetkezetek működjenek. Ma már bizonyos gépekkel rendelkeznek ezek a | szövetkezetek, azonban ami a legfontosabb, api a gépekhez szükséges, most az aratás és cséplés elvégzése után, a kukoricatörésig terjedő időre, a szövetkézetek nélkülözik a birtokukban lévő gépekhez az üzemanyagot és igya legfontosabb mezőgazdasági munkát az egyébként is gyengén művelt földeknél nem tudják kellő időre elvégezni. Ezek az üzemek tehát segítséget várnak, az új birtokosok ugyanúgy, mint ahogy ezeknek a szövetkezeteknek a tagjai sorába tartozó földtulajdonosok is, akik régebbről tagok, illetve földbirtokosok voltak, mert igaerő hiányában ők is arra számítanak, hocy a meglevő géperővel tudják ' földjüket megművelni. Az üzemanyag kérdésében azonban ezideig miéig nem történt olyan intézkedés, amely biztolsítani tudná a kérdés megoldását. Sürgős' intézkedést várnak arra, hogy a mezőgazdasági gépeknek üzemanyaggal való ellátása módot nyújtson a tarló-buktatásra, a különböző szántások elvégzésére, hogy a most megismétlődő második, harmadik esetben búzavetés kerüljön azokba a területekbe, amelyeket már eddier is nagyon kizsákmányolt a' rotssz művelés. Ugyanis sok helyen a most, véglegesen befejeződött földreform során a földeknek végleges kézhezjuttatása révén olyan földeket juttattak egyik-másik újgazdának a kezébe,, amelyekben 1945-ben, sőt 1944-ben is búzavetés volt é« a? úigazdának moist ismét búzát kell vetnie; (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán; Miért?) mert nem áll rendelkezésre más . terület. Ugyanis az a helyzet, hogy a kukorica és a búzaföldek váltakozó kihasználása sok helyen nem lehetséges éppen azért, mert a múlt őszszel kevés volt a búzavetés, több a kukorica és a most véglegesen elintéződött földreform végrehajtásánál olyan földek is jutnak egy-egy birtokosnak a tulajdonába, hogy tiszta búzaterület lesz az illetőnek a földje. Éppen ezért, ezeknek a búzaföldeknek a felszántásánál kívánatos, hogy valamiképpen szakszerűen tudják megművelni ezt a földet azáltal, hogy tarlót buktatnak. Az Összes földművesiszövetkezetek tehát sürgős intézkedést várnak az üzemanyag kérdésében, valamint azok a gazdák is, akiknek bérszántást kell végeztetniük. Ezért kérem a földmívelésügyi minister urat, hogy ebben a kérdésben a legrövidebb időn belül intézkedjék, hogy ne k. allien várni erre az üzemanyagra, amely nélkülözhetetlenül szükséges a termés biztosítása érdekében. Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadia a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Szabó Istyán képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Vörös Vince jegyző (oiiMssai): ^Sziaibó István nemzetgyűlés képviselő intírpelláeiója az összkormányhpz u hajduvármegyei rossz termés tárgyában Hajdú vármegye egyes terűiéi ein az aszály és jégkár következtében igen T Of sz termés van. A dolgozók . élelemellátása már szeptember hónapra sincs biztosítva. Mit szándékozik a kormány tenni annak érdekében. hogy 'ezeket a területeket Ínséges területekké nyilvánítsa? Szabó István s- k.« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. Sziaho István (kp): T. Nemzetgyűlés! Szükséges ,hogy se hajdumegyei kérdést a nemzetgyűlés és az Összkormány elé terjesszem. A Hörtobágyot szegélyező községek és falvak határaiban a gabonatermés nagyon rossz és o kormánynak ezzel kapcsolatban egészen komoly intézkedéseket kell tennie, mert egyes.
