Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-48
821 A nemzetgyűlés 48. ülése 1946. dul meg némelyek ellen (Egy hang a\ szociáldemokratapárton: Fröcsköl!) és fröcsköl jobbra-balra, befejeződjék, és nem akartam erre egy heti időt és alkalmat adni. Persze, ők nem hitték, hogy ez így lehetséges, de. sajnos, Tíekorn mint az Elhagyott Javak elnöki tanácsa ejlnökének (Egy hang a szabadságpárton: Még az is?) és nem mint államtitkárnak igenis kötelességem ismerni ezt az ügyet, különösen akkor, ha ennyire felhívják rá a figyelmemet. (Marosán György (szd): Szőrös kezek... Deru J ség a szociá demokratapä.fon.) Méltóztassék elhinni, más száz ügy is ment a kezemen keresztül és nem fordítottam azokra annyi figyelmet, mint erre, mert erre kezdettől fogva felhívták a figyelmemet. Hogy én a képviselő urat magamhoz hívtam volna, meg kell mondanom, hogy erre rosszul emlékszik. (Zaj.) En egy levelet intéztem... (Némethy Jenő (msz) felmutatva a leve'rt' Ttlt vßtn!) Pïarrdoïi, itt Vatn ai raás^a/la ! (Derültség és taps.) Én arra vigyázok, kérem. (Halljuk! Halljuk!) Én abban a levélben azt írtam, hogy miután az elnöki tanácsban észrevétel hangzott el ezzel az egész üggyöl kapcsolatban, amennyiben valami anyag, valami adat áll rendelkezésére, legyen szíves, közölje, hosrv utána tudjunk járni. Méltóztassék^ csak emlékezni, a szociáldemokratapárt vezetőségéhez pontosan ezt a levelet küldtem másolatban, és másokhoz is, akiket említettek. Mindenkitől negatív választ kaptam. A képviselő úrtól nem •yaiix"* V^ntarn. a képviselő úr azein^'l^esen megtisztelt. (Derültség és taps a szociáldemokratapárt soraiban.) Velemszületett udvariasságomnál fogva természetesen nem térhettem ki ez elől. (Némethy Jenő (msz): Ki kellett oktatni! Nem jogász!) Meg kell mondanom azt is. hogv a képviselő úr semmi úiat nem mondott, csak fellebbezésének másolatát volt szíves nekem átadni, amelynek eredetűét úgyis ismertem már. Hogy ennek a fellebbezésnek mi lett az eredménye, azt szószerint felolvastam, n-e-m -j-piftem hriT.vA. S'^Tn-rrnt «őt kihagv+a'ni olvai* részeket, amelvek jelentéktelenek. (Egy hang a szociáldemokratapárt soraiban: Hátha érdé; kas!) Ha tehát én olyasmit mondottam, ami valótlan volna, így kell mondanom^ »volna«, mert ha magamról lenne szó, akkor én tévedhetek, de én csak félolvastam az inkriminálható részeket, azért, hogy tévedésbe ne essem... Egyébként elég jók az idegeim ahhoz,hogy el ne ragadtassam ma«" 1 ""! és ezt a képviselő úrnak is javasolom, (flénk derültség a szociáldemokratapárt soraiban.), mert akkor nem került volna olvan helyzetbe, hogy f olyasmit mondion, amit később azután revokálni vagy módosítani kell. Ezeket voltam bátor elmondani. (TaPs a kisgazdapárt soraiban,) * Elnök: Méltóztatnak az államtitkár úrnak a miniszterelnök úr nevében adott válaszát tudomásul vennit (Igen! — Neme hy Jenő (mszÍ! Dehogy veszem tudomásul!) A nem^etgvűlés a választ tudomásul veszi. (Marosán György (szd): Meddig lesz képviselő Némethy?) Következik Vóesa Earenc képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügvi miniszter úrhoz a székesfehérvári Szent István sír felett elhelyezett reklámtábla eltávolítása tárgvában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az irítemellációt felolvasni. Vörös Vince jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az egyik párt erőszakos módon reklámtáblát helyezett évi augusztus hó 7-én, szerdán. 822 Szent István székesfehérvári sírja fölé? Hajlandó-e a miniszter úr intézkedni, hogy ez az ízléstelen reklámtábla, — amelyen az egyik párt önmagát élteti ^~ haladéktalanul eltávolíttassák a nemzetalapító sírjáról?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Vócsa Ferenc: (kg): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Szent István tisztelete mélyen gyökerezik a magyar nép lelkében. Katolikus és protestáns egyaránt kegyelettel gondol a magyar államiság megalkotójára, a magyarság rendezett együttélésének nagy szervezőjére. Különösképpen és természetesen ott, azokban a városokban, ahol történelmi emlékek idézik és hirdetik az országalapító nagyságái, mélyült el és lett meghitté Szent István tisztelete. Érthető tehát, hogy nálunk Székesfehérvárott, Szent István városában mélységes felháborodást váltott ki az, hogy az emberi ostobaság gálád módon támadta meg ezt a kegyeletes érzést Megkótyagosodott» városunkban mindenképpen idegen elemek, idegen emberek egy reklámtáblát helyeztek, el Szent István sírjára. (Felkiáltások a Msaazdapárt és a szabadságpárt soraiban: Szégyen! Gyalázat! Pfuü — Lévav Zoltán (mwV Jellemző!) Pártpolitikai agitációra használják fel azt a sírt. amely minden magyar embernek kedves. (Mozgás. — Egy hang a kisaazdapárt soraiban: Csibészek!) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Sír felett cégér! Az egyik pártot élteti ez a reklámtábla. Mondhatom, hogy jelképet láthatunk ebben. Az erőszak, a mindenképpen való célratörés, mit sem törődve a kegyelettel, lélektiprással, durván, hajrás rikácsolással kiált, éljent önmagára. Mi ez, mélyen t. Nemzetgyűlés? (Bácsalmási József (kg): Gyenge dolog ez raoyon! _ Felkiáltások a s^harlsáopárt és a kisgazdapárt soraiban: Minden hiába!) A fasiszta téboly csak a városok falát, az utcák aszfaltját mázolta tele jelszavakkal, a templomok falára, avagy éppenséggel a sírokra még az sem merészkedett. (Felkiáltások a •sva'hnfl$á.a<nnvt; somiban: Igaz! "Ügv van! Gazemberség!) Szomorú, hogy most — a demokrácia eredményeinek kisebbítése nélkül mondom, hogy szomorú —, ezt mégis megérhettük. (FelHáHások a kisaazdapárt soraiban: Jellemző!) Szabadságot, demokráciát hirdetnek, ezt szajkózzák, jelszavakkal dobálóznak és köbben internálással fenyege+ik azokat, jjToir 'HHaTrnzni mernek a sírgvalázás ellen. (Felkiáltások a kisgazdapárt soraiban; Gyalázat! — Egii hang a szabadságpárton: És ez a nemzetgyűlés hozta meg a vallásszabadságról szóló törvényt!) Elkeserítő, hogy akadnak közöttünk olyanok, akik még nern^ jöttek rá arra, vagy talán éppenséggel nem is akarnak rájönni arra, hogy a magyar nép lelkéhez és é^'+pílméhev; p-^őszakkal nem lehet közelíteni. (Ügy van! Ügy van! Taps a kisgazdapárt és a sz^badsán'oárt soraiban.) E sajnálatos és lesújtó székesfehérvári eset kapcsán, amely nem egyedülvaló, a pártok közötti igazi együttműködés órdekébea megkérem a pártok vezetőit, a pártok minden felelős vezetőjét, kövessenek el mindent, hogy megszűnjék ez a vidéken, a falvakban, városokban lépten-nyomon megnyilatkozó erőszakoskodás. Vessenek véget a kiskirályok uralmának, mert ez nem vezet jóra. A magyar nép nem fogja soha befogadni azokat, akik hl*
