Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-48
813 A nemzetgyűlés 48. ülése Î946. lajdonképpen az Elhagyott Javak Kormánybiztosságát, ezt a különös »Nemzeti Segélyt«, állíttatta velem, — bogy enyhén feijezzem ki magam — a sarokba. Mielőtt interpellációm érdemi részére áttérnék, bár tudom azt» hogy képviselőtársaim tisztában vannak azzal, hogy mi a bérlet, néhány szóval mégis ezt a jogi fogalmat is meg kell^ határoznom. A tulajdonos bérbeadhatja a házát, bérbe lehelt venni egy zongorát, akinek iiagy szüksége van rá, bérbevehet egy frakkot is; de részvényt bérbevenni egészen különleges jogügylet. A nemzetgyűlésben tudomásom szerint 27 ügyvéd van. (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán; Elég kevés! — Közbeszólás a szociáldemnkratapártról: Ezeket is bérbe lehet venni"?) Ez a sok ügyvéd életében bizonyosan ig-en sok bérleti ügyben adott tanács^* »°inál+ szerződést vaerv vitt -ilyen pert, (Közbeszólás a kisgazdapárt oldaláról: El is vesztett! — Egy hang a kisgazdapárton: Az egyiknek el kell vesztenie!) de meg vagyok gvőződve arról, hogy gyakorlatukban olyan bérleti ügylet, amelyben részvény leH volna a bérlet tárarva, nem fordult elő. (Fülön József (kp): Bérbeveszik a demokráciát is!) Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságát érte az ai dicsőség, hogy ezt a különleges jogügyletét a jogtörténelembe beírta. (Egy hang a kisgazdapárton: Mert azelőtt még nem voltak elhagyott javak!) Lássuk mindenekelőtt a tényállást. Ezzel a tényállással mindenesetre kissé részletesebben és pontosabban kell fogMkoznom, mert ügy értesültem, hogy ugyanebben az ügvben ma mésr egv másik interpelláció is lesz. Amit fel fogok olvasni, azt az érdekelt részvénytársaság igazgatósága és üervvezetősége mondja(Olvassa): »A sajtóból értesültünk arról a támadásról, amely kén viselő urat a nemzetgyűlésen vállalatunkkal kapcsolatosan érte. A való tényekeit* a következőben közöljük, és felhatalmazzuk a képviselő urat, hogy levelünket — amennyiben szükségesnek tartia •:— a nemzetgvűlés> előtt felhasználhassa.« (Juhász István (szd): Meg lett rendelve! — Tovább Olvassa-) »Wendler Miklós, vállalatunk akkori vezérigazgatója, 1944 novemberében, saját elhatározna alánján' de a Kábítószereket Ellenőrző Központi Szerv hozzájárulásával az 51.606'n. a, 1944. sz. iparüsrvi minisztériumi rend P/1 et alapján, a honvédelmi minisztérium 465/1944/17. sz. határozatával kijelölt helyre. Hpsrve<='hMomr í ' . szállító** 500 \s; óninmalkaloidát. Weoidler Miklós 1944 karácsonyára Hegyeshalmon tartózkodó családjához utazott, ahonnan későbbi értesüléseink szerint a hadműveletek közeledtével továbbment Ausztriába, ahová az ópiumalkaloida-készletet magával vitte. Ezt a gyógyszerkészletet az amerikai megszálló csapatok állítólag lefoglalták és — a Gyáriparosok Országos Szövet* ségének értesülése szerint — Wendler Miklóstól, aki tudomásunk szerint Salzburgban tartÓzk n d*^ «"i 30H MW dnllárpvt niP í ?vá°ámlt.'álc i E külföldre hurcolt vagyon hazahozatala érdekében vállalatunk minden/ lehetőt elkövetett. Bejelentést tettünk ebben az ügyben 1945 május havában mind a belügyminisztérium Kábítószereket Ellen ő^ő Központi Szervénél.' mind a magyar politikai rendőrségnél, majd később a Külföldre Hurcolt Vagyonok Kormánybiztosságánál. 1945 szeptemberében, felkértük a népjóléti minisztérium által Auszévi augusztus hó 7-én, szerdán. 814 triábq. kiküldött bizottságot, hogy a vállalat tulajdonát képező értéket kutassa fel és hozza haza. A Külföldre Hurcolt Vagyonok Kormánybiztosságának tudomásával megbízást adtunk egy nemzetközi szállítmányozási vállalatnak, a Francesco Párisinek, hogy az ausztriai fiókv-áiialatán keresztül sürgesse a hazahozatalt. 1945 decemberében megbízásunkból képviselő úr felkereste az akkori földmivelésügyi minisztert, Kovács Béla urat,« 1 — igaz? — (Kovács Béla (kg): leren! — Derültség, — Tovább olvassa-) »és felajánlotta, hogy amennyiben vagyonunk hazahozatalához a földmívelésügyi minisztérium segítséget nyújt, a vagyonnak eerrówzét kölesön kennen felajánljuk a földmívelésügyi tárcának arra, hogy felszerelési tárgyakat, tenyészállatokat hozzon be az országba. Lépéseink eredménytelenek maradtak. Igazgatóságunk gondoskodott arról, hogy Wendler Miklós külföldi tartózkodása alatt a vállalat nevében semmiféle üzleti tevéa törlési végzés hiteles angol fordítását elkenységet ne fejthessen ki: ezért a cégbírósásron töröltette cégjegyzési jogosultságát és juttatta Sa^burgba. A szabadalom néhai Kabay János nevén áll és azzal csak özvegy Kabay Jánosné jogosult rendelkezni. Kabay Jánosné — aki az ostrom alatt és után is állandóan Magyarországon tartózkodott, — «e-nkiniek a szabadalom «1 adására felhatalmazást nem adott, a gyártási eliárást azonban jóvátételi célra az iparügyi minisztérium felhívására a minisztérium rendelkezésére bocsátottuk. A sízaíbad alommal» ilileitve a gyártási eljárással kapcsolatban senkivel! tárgyalást sem folytattunk. A gyár munkásai azzal a kéréssel fordultak az Elhagyott Javak Kormánybiztossáigához, hogy az elhagyott részvények feletti .rendelkezési jogot n O-TT^T» R-líiV»i+^nt»«fV. n világhírű magyar alkaloida-gyártás feltalálóiának, Kabav Jánosnak özvegye kapia meg. Sajnos, az Elhagyott Javak Kormányihiztossága ezt a kérést nem teljesítette. A& Elhagyott Javak K'n-rrnst-nVhi'zt'-vö.cíáo'íj ^r, P<T"«T; vállalatot el» hagyottnak akarta nyilvánítani és mint ilyet télies egészéhen bérbe akarta adni annak ellenére, hogy a részvényeknek csak 50%-a volt elhagyott és így annak jogi alapja nem volt. Erre az Elhagyott Javak Kormánybiztossága- •— miután ez a kísérlet -nam ^ikerü 1 ^- — »az elhagyott részvényeket bérbeadta a Pannónia Bank és Kereskedelmi Részvénytársaságnak azzal* hogy a bank a vállalat bruttó fnT^Mn T> + «TI 3^-os bér nimÓTi. 1%-ot pedig kezelési költség címén tartozik fizetni az Elhagvott Javak Kormánybiztosságának. A bérbeadás ellen nemcsak vállalatunk igazgatósága, és munkássága, de a népjóléti minisztérium és a földmívelésügyi minisztérium is tiltalfO^ntit. Nemcsak a vállalatiruk, de a büászentmihályi üzem ipari munkásságának is az az érdeke, hogy a vállalatunk elleni támadások, am P1 vek nvi Iván valóan a vállalatnak megszerzésére irányulnak, megszűnjenek.« Ez a valóságos, tényállás. Történt tehát itt £gy olvan bérbeadás, amilyent a jog nem ismer, amilyen a gyakorlati életben nem fordul elő. Kérdés merül 1 fel azonban •• aziránt, hogy vájjon miért történt ilyen tényállás mellett mégis az én személyem ellen és az én sze-
