Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-48

773 A nemzetgyűlés 48. ülése 1946. inkább a már felül lévő társadalmi osztályok leszármazottai előtt nyitottak meg.« Ezeket monldlotta a köztársasági elnök úr. Azok a szavak, amelyek ebből a szózatból ki­csendülnek, nem egyszerű karitászra, ember­baráti cselekedetre hívják fel a magyar társa­dalmat. Jövőbenéző tekintet és jövőt feszítő akarat az, amely a köztársasági elnök úr szájába adta ezeket a mondatokat. Egyik interpellációmban a múltkoriban el­mondottam, hogy a munkásság és parasztság fiai előtt a magasabb iskolába jutás tekinteté­ben nagyobb akaldályok állnak fenn, mint va­laha. A munkásság és parasztság arányszámai, lehetetlenül, megdöbbentően kis arányszámai a magasabb iskolák tanulóinak származási sta­tisztikájában az elmúlt évben, még alacso­nyabbrta szálltaik mint valaha. Ügy fest a helyzet, hogy ia két liejghatalmasalbb dolgozó réteg, a parasztság és munkásság, ia demokra­tikus átalakulás ellenére is el van zárva attól, hogy sajátmaga számára ugyianolyaní értelmi­séget teremtsen, és neveljen föl, amely szá­niára nemcsak etnográfiai és szociológiai fogalom, népi fogalom, hanem amely élő valóságot, szülőket és testvéreket is jelent; egy olyan értelmiséget, amely számára nem* csak eszmei fogalom a denioikráicdia, hanem elemi életszükséglet is. Úgy fest a" helyzetünk, hogy bár kicsiny nemzetünknek éppen kis létszámánál fogva' fokozottabban kellene foglalkoznia tehetsé­geivel és felkutatnia azokat az ifjakat, akiket kiművelve csatasorba állíthat azért, hogy kis létszáma mellett nagy nemzetté nőj jön, ennek ellenére a tehetségek felkutatása, iskolába kül­dése, és kiművelése még ma sem folyik olyan mértékben, amilyen méritékbeíni ez szükséges lenne. Az egyetemeken a parasztság és munkás­ság származási arányszáma rendkívül ala­csony. A gazdasági okok, a gazdasági helyzet súlyossága mellett ennek egyik legfontosabb oka az, hogy már a középiskoláknál lezárulnak a parasztság és munkásság fiainak igen nagy tömegei előtt az agtók. A segítést tehát a középiskoláknál kell megkezdeni, a^ középisko­lákba kell bevinni ai dolgozó osztály gyerme­keit, biztosítani kell számukra a gondnélküli tanulást, a szabad emberré, demokratikus művelt emberré művelődés lehetőségeit. Meg kell mondanom, — *és ezt már a múlt­kor is hangsúlyoztam —, hogy a hivatalos kultúrpolitikának mia még nincsenek meg azok az anyagi feltételei, amelyekkel ezeket az óriási feladatokat átfoghatná. Csak arra utalok, hogy a jövő évi költségvetésben diák­szociális célokra alig egymillió forint van előirányozva. Még ha ezt az összeget, ezt a hitelkeretet jelentős mértékben kibővítenők is, igen sok olyan feladat maradna megoldatlanul, amelynek megoldása elsőrendűen fontos, amelyeknek megoldása^ tehát a társadalom öntevékeny segítő készségére vár. Tudom azt, hogy ennek a mozgalomnak, a demokratikus népi kollégiumokat építő moz­galomnak kibontakozása a mai súlyos gazda­sági helyzet következtében igen komoly ne­hézségek elé néz- Az ország gazdasági erejét a súlyos napi gondok leküzdése foglalja le, az ország vezetőinek és az ország fölemelésében munkálkodóknak fiigyeimét úgyszólván lenyű­gözi a súlyos anyagi problémák terhe, első­éi* augusztus hó 7-én, szerdán. 774 sorban a gazdasági élet megteremtésének gondja. Nem kis dolog tehát ezt a mozgalmat éppen a mai időkben kibontakoztatni. De az elmúlt év folyamán már tanúi voltunk olyan nekifeszüléseknek, amelyeket a józan számítás kudarcra ítélt, s amelyekben csak azok bíztak, akik egyúttal bíztak a nép töretlen életerejé­ben; és végül ezeknek a bízóknak, a hívőknek volt igazuk. Én hiszem azt, hogy ez a feladat, a magyar nép, a munkásság és parasztság gyermekeinek iskoláztatása, méltó azokhoz az erőfeszítések» hez, amelyeket magyar népünk, a munkásság és a parasztság s a dolgozó értelmiség, az el­múlt év folyamán az ország gazdasági alap» jainak megteremtésére, az ország felemelése érdekében végzett. T. Nemzetgyűlés! A sajtó beszámolt arról, hogy a köztársasági elnök úr szózatával egy­idejűleg vidéken hatalmas arányokban kezd kibontakozni ez _a mozgalom. Kollégiumok alakulnak sorra, várva az új paraszt- és mun­kásnemzedéket. A magyar kormány becsülete­sen kivette a részét ebbből a mozgalomból. A belügyminiszter úr erején felül támogatta a mozgalmat, a kultuszminiszter úr minden bi­zonnyal a lehetőséghez képest segítségére fog sietni, a törvényhatóságok vezetői ilelkes ibua­galommal munkálkodnak a kollégiumok meg­teremtésén. Minden jel arra mutat, hogy ko­. moly, hatalmas mozgalom van kialakulóban. A vidéken a középiskolák ési az egyetemi cen­trumokban a főiskolák mellett (létrejövő eze­ket a kollégiumokat a köztárisasági elnök úr fővédnöksége és — amint ő hangsúlyozta — te­vékeny közreműködése mellett létrejövő mozga­lomnak kell szerető gondoskodásába fogadnia és biztosítania, hogy a munkások és parasztok fiai gond nélkül és a megfelelő körülmények és eszközök biztosításával készülhessenek jövő pályájuk betöltésére. A következő iskolaévben, egy hónap múlva már fiatalt paraszt- és munkásifjak ezrei vonul­nak be a magasabb iskolákba. A munkásság­nak és a parasztságnak módja lesz arra, hogy fiait nagy tömegekben eljuttassa az értelmi­ségi pályák felé vezető útra; annak a paraszt­ságnak, amely miniszterelnököt adott a nem­zetnek és annak a munkásságnak^ amely a de­mokratikus országvezetés igen fontos pozícióira küldte el képviselőit. E mozgalom kiibontako­izása és eredményei folytán mód lesz arra, hogy az a szakadék, amely eltorzult társadalmi fejlődésünk folytán a nagy magyar néptöme­gek és az úgynevezett középosztály között még ma is fennáll, eltűnjék, megsemmisüljön. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a köztár­sasági elnök úr példája nyomán tegye ma­gáévá ezeket a célokat, vállaljon munkát és terhet ennek a mozgalomnak az érdekében, mert igaz az, amivel a köztársasági elnök úr szózatát befejezte: »Ha a kollégiumok mun­kája szélesre tárul és megmutatkoznak majd a maguk nemzetépítő eredményei, minidenkit boldoggá fog tenni az a tudat, hogy ezért a nagy ügyért áldozatot hozhatott« Elnök: Napirendelőtti felszólalás fölött vi­tának és határozathozatalnak helye nincs. Javaslatot teszek legközelebbii ülésünk ide­jére és napirendjére nézve. Javasolom, hogy íegköaeleibibi ülésünket holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirend­jére tűzzük ki »az egyes villamosművek ener­gia telepeinek és 'távvezetékeinek állami tulaj ­49*

Next

/
Oldalképek
Tartalom