Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-47
763 A nemzetgyűlés 47. ülése 1946. évi Rákosi kezét?) a szociáldemokratapártot, a parasztpártot, a demokratapártot és a magyar nemzet minden fiát, hogy nagy nemzeti céljaink elérése érdekében, azért, hogy a magyar niáp ezekből a nehéz időkből! megbecsüléssel) kerüljön ki és egy szebb jövőt érjen meg, találjunk egymásra és szereltettél fogjuk meg egymás kezét (Éljenzés és taps a kisgazdapárt oldalán.) Elnök; Napirend előtti felszólalás felett vitának és határozathozatalnak helye nincs. Révész László képviselő úr, mint az alkotmányjogi és kiözjogi bizottság előadója, k|ván jelentést tenni. Révész László (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém beterjeszteni a nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottságának Jelentését a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem alapításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását lés annakidején napirendre tűzését. # Elnök: A beadott jelentést a nemzetgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztja'. Napirendre tűzése iránt később fogok a t. Nemzetgyűlésnek előterjesztést tenni. T. Nemzetgyűlés! Napirend szerint következik a munkavállalók egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emiberi méltóságát sértő egyes jogszabályok, hatályon kívül helyezéséről szóló törveaiyjiavfäislat folytatólagos tárgyalása. Kíván még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem.) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltó ztatnak-e a munkavállalók egyéni szabadságát» jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértő egyes jog" szabályok hatályon kívül helyezéséről szóló, törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot a bi" zottság szövegezéséhen általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Kováts László képviselő úr felszólalása során határozati javaslatot nyujtbtt be. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a határozati javaslat szövegét felolvasni. Szántó Vezekényi István jegyző (olvassa): »Javasoljuk, mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a B-listások elhelyezkedését meggátolni nem szabad és ennek biztosítása céljából a munkaközvetítés szakszervezetekre nem bízható. A kormány terjesszen elő sürgősen javaslatot a munkaközvetítés megfelelő törvényhfozási rendezésére.« Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a határozati javaslatot elfogadni? (Iaen! Nem!) A nemzetgyűlés a határozati javaslatot elveti. j. ; ' Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat,, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szántó Vezekényi István jegyző (felolvassa a törvény savaslat címét és 1—L §~<M, meine' ket a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta-. Napirend szerint következik a törvényes öröklésre vonatkozó egyes jogszabályok móaugusztus hó 6-án, kedden. 7öá dosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Pongráez Tibor előadó urat illeti a szó. Foiigrácz i Tibor (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Amikor ez a törvényjavaslat a t. Nemzetgyűlés elé kerül, meg kell állapítanom, hogy az igazságügyminiszter úr magánjogunk megfelelő modernizálását folytatta ennek a javaslatnak megalkotásával. A rendi megkülönböztetésekből eredő jogszabályoknak, illetve öröklési szabályoknak hatályon kívü" helyezése után az örökjog körében még mindig maradtak rendes jogszabályok, amelyek részben már elavultak és nem felelnek meaaz idők szellemének, és így természetszerűleg kellett következnie ennek a javaslatnak. A fennálló öröklési szabályok értelmében ugyanis a rokonságon alapuló törvényes örök• lési kapcsolat a végletekig terjed és a hagyaték végintézkedés hiányában is csak akkor száll az államra, ha a legtávolabbi fokon' álló rokon sem jelentkezik. Ez a rendszer jó lehetett a feudális idők berendezkedéséneik, de nem felel meg mai társadalmi és gazdasági rendünk kívánalmainak. Ügy az erkölcsi, mint a társadalmi és gazdasági szempontok a törvényes örölkJési kapcsolat megszigorítását kívánják meg. A törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy az örökhagyó után végintézkedés hiányában a nagyszülője leszármazójánál távolabbi oldalrokon nem örököl. A távolabbeső rokonok között a családi közösségi érzés már annyira csekély, hogy alig van jelentősége. HJa ez a családi közösségi érzés megvan, ezekben a kivételes esetekben az örökhagyó naik módjában van végintézkedéssel ezt a távolabbeső rokont is a vagyonban részesítenie, viszont a demokratikus fejlődéssel az állam egyre töibhet vesz át a családi feladatokból és ebből kívánatosan következik, hogy a közelebbi hozzátartozók és végintézkedés hiányában az, örökhagyó vagyona ne a távolabbi rokonra, hanem az államra szálljon. Ez az öröklési reform hazánkban annál is inkább helyénvaló, mert öröklési rendszerünk az agi Öröklés alap* ján áll, vagyis az örökhagyóra öröklés vagy élők közötti ingyenes juttatás által szállott vágyón arra az ágra, illetve annak az ágnak a leszármazóira száll vissza, ahonnan ered. Így előfordul az, hogy egy távoli unokatestvér előbb örökölhet, mint a házastárs vagy netán egy féltestvér. A törvényes öröklési kapcsolat« megszorítása az ági öröklés körét is korlátozza és ezzel is kidomborodnak ennek a törvényjavaslatnak az előnyei. \M munka nélkül és véletlenből szerzett vagyoni társadalomerkölcsi és közgazdaságii szempontból sem kívánatos jelenség. A törvényjavaslat ezt is korlátozza és korlátozza azt, hogy a távolabbi rokonok erkölcsileg sem helyeselhető módon megtámadhassák a végintézkedést és így az Örökhagyónak szociális, karitatív vagy más tiszteletreméltó szándékát megváltoztathassák. A javaslatot az tette időszerűvé, hogy a háború és a lakosság egy része elllcn folytatott üldözés következtében egész családok pusztulnak el és különösen a holttányilvánítási eljárással kapcsolatban nagyjszámú örökség, nagyszámú hagyaték nyílik meg olyan esetben* mikor az örökhagyónak nem volt módja végintézkedést, í azaz végrendeletet tenni és íigy aránytalanul gyakran fordul ellő.
