Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-47

759 A nemzetgyűlés 47, ülése 1946. évi úr július hó 31-én az interpellációk előterjesz­tésének időpontjában nem volt jelen, 290 ezért a házszabályok 101. §-ának (2) bekezdésében fog­lalt rendelkezés értelmében a nemzetgyűlés az interpellációját törölte. A képviselő úr távolmaradását nálam kellő­képpen igazolta, ezért javasolom, hogy a kép­viselő úr ugyanabban a tárgyban újból bejegy­zett interpellációját a legközelebbi interpella­tes napon előterjeszthesse. A nemzetgyűlés a javaslatot elfogadja. Bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy legközelebbi ülésünkön, a napirend megálla­pítása után írásbeli választ fog adni: a miniszterelnök úr Nagy Vince kép­viselő úrnak a londoni élelmezési konferen­ciára szóló meghívás elutasítása tárgyában folyó évi május hó 8-án, Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak pedig a panaszjog tárgyában folyó évi május hó 22-én előterjesztett interpellációjára; a népjóléti miniszter úr Nánási László képviselő úrnak a mezőgazdasági dolgozók társadalombiztosításának rendezése tárgyá­ban folyó évi május hó 22-én, Reök Iván képviselő úrnak az elviselhe­tetlen gyógyszerárak csökkentése tárgyában folyó évi május hó 8-án, Szolnoki István képviselő úrnak pedig az elhagyott és árva gyermekek segélyezése tárgyában folyó évi május hó 22-én előter­jesztett interpellációjára, Végül az igazságügyiminiszter úr szóbeli válását fog adni Reicher Endre képviselő úr­nak a kunmadarasi ügyben tartott bírósági tárgyalás ügyében folyó évi július hó 31*én előterjesztett interpellációjára. A bejelentést a nemzetgyűlés tudomásul veszi. % Nemzetgyűlés! Sajnálattal kell meg­állapítanom, hogy az utóbbi üléseinken egyes képviselő urak egymással szemben közbe­szólás formájában olyan sértő és durva kife­jezéseket használtak, amelyek nem méltók a képviselő urak személyéhez, (Ügy van! Xïgy van!) és egyben a nemzetgyűlés tekintélyét is súlyosan sértik. (Ügy van! Ügy van! — Tavs a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban.) Nyomatékosan figyelmeztetem képviselőtár­saimat, hogy tartózkodjanak az - ilyen kifeje­zések használatától, mert a sértő kifejezést használó képviselő uraknak a mentelmi bizott­ság elé való utasítását nyomban javasolni fogom. (Taps.) A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. T. Nemzetgyűlés! Anti Ödön képviselő úr napirend előtti felszólalásra kért tőlem enge­délyt a demokráciát veszélyeztető antiszemita kilengések tárgyában. A képviselő úrnak a fel­szólalásra az engedélyt megadtam. A képviselő urat illeti meg a szó. Antl Ödön (kg): T. Nemzetgyűlés! Köte­lességemnek tartom, hogy mint magyar nem­zetgyűlési képviselő, de úgy is, mint zsidó val­lású nemzetgyűlési képviselő, az utóbbi hóna­pokban és hetekben előfordult antiszemita ki­lengéseket és gyilkossággá fajult terrorcselek­ményeket a magyar nemzetre sorsdöntő mos­tani időben a magyar nép és a zsildóság érdé kében •szóvátegyem. Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy tudatában vagyok annak a nehéz helyzetnek, amelyben most, a béketárgyalások alatt a •inngyár nemzet van, és felszólalásommal nem augusztus hó 6-án, kedden. 760 akarok a magyar ügynek ártani, hanem hasz­nálni kívánok. Nyiltan szembe kell i néznünk eaekkel az eseményekkel, annyival is inkább, mert a kun­madarasi pogrom után a köztársaság elnöke a nemzethez fordult és kifejezte azt a kívánsá­gát, hogy ezekben a kérdésekben a nemzetgyű­lésnek is meg kell nyilatkoznia. 297 Felszólalásom távol áll minden pártpoli­tikától, kizárólag a magyar ügyet kívánja szol­gálni, megnyugvást és garanciát akarok elérni ama felekezet, -a zsidóság részére, amelv a fasizmus alatt a legtöbb vér- és anyagi áldo­zatot szenvedte, amikor Budapesten több mint 50%-át, jvidéken pedig 85—90*Vo-át pusztította el a fasizmus. 298 A legutóbbi miskolci szörnyűségeket a kül­földi lapok nagy, hasábos cikkekben közölték. Nincs olyan külföldi rádió, amely még ne em­lékezett volna róluk. Nagyon sok túlozza az eseményeket. A magyar népnek is jogában áll tudni az'okat a vészleteket, amelyeket a kül­földi lapok és külföldi rádiók közöltek,, de amelyekről a magyar lapok nem emlékeztek meg. . Nem kérdem ós nem kutatom, hogy kik indították ezt eb tény azonban az, hogy a szer­vezők és a gyilkosok a gyilkosság napján dél­előtt-. 10 órakor plakátot és röpcédulát terjesz­tettek, amely plakát címfejezetében az áll, hogy »ma népítéletet hajtunk végre«, és felszó­lította a munkásságot, hogy. a kijelölt helyen és a meghatározott időben tömegesen vonulja­nak ki, hogy zárt sorokban mehessenek a nép­ítélet végrehajtására. Az egyéb részleteket a t. Nemzetgyűlés a lapokból és a rádió közlé­seiből ismeri. Meg kell állapítanom, hogy a rendőrség nem teljesítette kötelességét." (Ügy van! a kisgazdapárt oldalán. — Zaj.) Ma egy hete történt az első gyilkosság. A bűnügyi krónikában példátlan, hogy egy hét múlva még nem hozták nyilvánosságra, hogy kiket tartóztattak le, bár a tetteseket, akik ipggal voltak gyanúsíthatok f elbujtassál és gyilkos­sággal, az első 24 órában letartóztatták. A gyilkosság színhelyére a kellő időben, érkezett meg égy autó negyven rendőrrel, azonban nem teljesítették kötelességüket, hanem egy mellék­utcába vonultak. (Mozgás a kisgazdavárt olda­lán.) Mintegy szakasznyi rendőr 30 lépésnyire állt a gyilkosság színhelyétől. Minden beavat­kozás nélkül nézték végig a gyilkosságot» egyetlen riasztó lövést Sem tettek. Szemtanúik állításából mondom, hogy riasztó lövésekkel is meg lehetett volna akadályozni ezt. az or­szágra nézve hatásában mérhetetlenül súlyos gyilkosságot. A rendőrségnek az előírások sze­rint használnia kellett volna a fegyverét. A második eset kedden volt. Csütörtökön, miután az előző napi követelésre a felbujtás­sal és gyilkossággal gyanúsított 16—17 egyént a. rendőrség szabadlábra helyezte, a tömeg mégis megostromolta a rendőrpalotát, kihur­colta az utcára a nyomozásban résztvevő egyik rendőrszázadost és bestiális módon agyon­verte. (Bencsik Gyula államtitkár: Népítélet!) Akik ezt elkövették, a haza legnagyobb ellenségei ! (Úgy van! a kisgazdapárt oldalán') T. Nemzetgyűlés! Egészen nyiltan meg­mondom, nem vagyok megelégedve a kunma­darasi pogromot követő bírói eljárással. Elő­ször statáriális bíróság elé állították a (gyanú­sítottakat. Nem fogadom el azt az indokolást? amellyel azután ügyüket áttették az ötös bíró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom