Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-46

7Ä0 A nemzetgyűlés 46. ülése 1946:évi T. Nemzetgyűlés! Éppen ezért felvetem itt a ' kérdést, vájjon nem lenne-e időszerű és szükséges, hogy éppen a munkáspártok vessék fel az igazságos vagyon-, az igazságos jövedelem- m &.z igazságos teheirimegosalás problémáját, vájjon nem lenne-e szükséges, hogy már most hozzákezdjünk e nagy probléma megoldásához, hogy ez a megoldás egyensúlyba hozza a termelés három tényezőjét, a földeit, a tőkét és a munkát. Mert t. Nemzetgyűlés, ismételem: annak oka, hogy annyi zűrzavar yan a földön, a világon és édes hazánkban is, hogy a munkásságot állandóan és következetesen megfosztják munkája gyümölcsének nagy részétől, abban az igazságtalanságban rejlik, hogy nincs meg az egyensúly a föld, a tőke és a munka között, a munka rovására. A felszabadulás előtti évtizedekben munkanélküli jöveldelmeket vágott zsebre a földbirtokos- és a tőkésosztály. Természetesen ezt a, nagy munkanélküli jövedelmet, amelyet zsebrevágtak, a munkások elől vonták el, anynyival kevesebb volt a munkásság bére. A terhek is igazságtalanok voltak, a dolgozó osztályokat sújtották. Ennek következtében megrabolták őket nemcsak munkanélküli jövedelmek szerzése által, hanem a teher nagyrészét is a munkásságra hárították. Érthető volt ennek következtében, hogy a munkásság pusztult, a munkásság sorvadt, a munkásság állandóan ki volt zsákmányolva. T. Nemzetgyűlés! Ha meg méltóztatnak engedni, én a legfontosabbnak azt tartom, hogy a nemzetgyűlés politikusai, közgazdászai, tehát, akik közgazdasági értelemmel tudnak gondolkodni, üljenek össze és állítsák össze a szocializmus tanai, az igazság tanai szerint, hogy melyek azok a munkanélküli jövedelmek egy államban, így Magyarországon is, amelyek állanldlóan megbontják a termelés harmóniáját a termelés^ három tényezője között és amelyek a munkásság kizsákmányolására vezetnek. Ha ezt nem tesszük meg, ha nem ülünk össze és ezt nem állapítjuk meg, akkor lehet itt szakszervezet, szabad vagy kötött szakszervezet, lehet itt akármilyen intézmény, ez állandó súrlódásokhoz,, állandó sztrájkokhoz, állandó küzdelmekhez vezethet, de : olyan eredményes megoldást, amely biztosítja, a munkás kizsákmányolása meggátlásának lehetőségét, hogy e hazában igazságos vagyon-, igazságos jövedelem- és igazságos teherelosztás legyen, nem tudunk elérni. Ezért vannak közgazdászaink, ezért van lefektetve a közgazdasági tudományban a kérdés megoldási módja, hogy most, amikor a munkások és parasztok ' kormányának és nemzetgyűlésének idejét éljük, fektessük le és biztosítsuk intézményesen a helyes megoldást; tehát nem az embereken keresztül, hanem magában az intézményben biztosítsuk, hogy a termelés egyik döntő tényezője, a munka, ne legyen állandóan megrabolható a tőke és a földbirtok által. Én csak egy kérdésre hívom fel a nemzetgyűlés figyelmét, nevezetesen arra: igaz ugyan^, hogy most 1,800.000 kisbirtokosunk van az országban, de a földjáradék virulensebb lett, mint volt valaha ebben a hazában, éppen azért, mert nincs több felosztható föld az országban. Elnök: Kérem a képviselő urat, közeledjék a törvényjavaslat anyagához. Dénes István (pk) : Meghajlok elnökünk augusztus hó 1-én, csütörtökön, 740 előtt, de amit mondok, az szorosan összefügg a torvenyj a vaslalttal,. hiszen ,a robotolást, a munkásság kizsákmányolását akarjuk megszüntetni nemcsak a múltra, hanem a jövőre vonatkozólag is, és minden intézkedés célját tévesztené, ha ezzel a kérdéssel nem foglalkoznánk, mert ha eltemetjük ugyan a mulltat, de meghagyjuk a hibák és társadalmi betegségek gócait a társadalomiban, .akkor ott vagyunk, ahol voltunk, nem értünk el semmiféle célt, legfeljebb eltemettünk egy bajt és megmaradt a másik.baj az országban. T. Nemzetgyűlés! Megmarad a földjáradék, mint a legnagyobb munkanélküli jövedelem a földön, a világon. Nagyon jól tudjuk, hogy a földjáradék elnyeli a termelés egy részét és állandóan csökkenti a munkás jövedelmét. Ez azonban csak egyik része a dolognak. De megmarad a másik oldalon a tőke privilégiuma is. Látjuk, hogy mindazok az intézmények, amelyek arra voltaik hivatdttak, hogy biztosítsák a tőkéneik azt a meg nem szoligált jövedelmet, .amelyet a szocialisták profitnak nevezitek, kezdve a védővámoktól egészen a nagytőke állami, államháztartási támogatásáig, változatlanul t fennállnak ma is. Ha a földibirtok munkanélküli jövedelme az egyik oldalon s a tőke munkanélküli nyeresége, profitja a masifo oldalon teljesen virulens állapotukban még ma- is fennállanak, mélltóztassanak megbocsátani, ha azt mondom, hogy amikor eltöröli jük a régi rabszolga tör vényt, a munkásságot kizsákmányoló törvényt, de még mindig f ennimariadnak a modern kor modern kiizsákmányoló okai és forrásai, s ezeket nem szüntetjük meg, akkor semmit sem végezltünk azzal, hogy eltemettük) a multat és. megtartottuk új bajainkat. T. Nemzetgyűlés! Azzal zárom szavaimat, hogy ezt a javaslatot örömimel üdvözlöm és — ismétlem — boldog vagyok, hogy megértem, hogy sírba tehettük a középkort. Nagyon szeretném azonban, ha ebben a nemzetgyűlésben megvalósítanánk az igazságos vagyon-, jövedelem- és teherimegoszláslt, ha intézményesen megoldanék ezeket a problémákat és ezáltal örökre lehetetlenné tennők a földmunkások millióinak- és az ipari munkások százezreinek kizsákmányolását. (Taps a szabadságpárt oldalán.) Elnök; Szólásra következik? Malasits Géza jegyző: Nagyiván János! Nagyiván János (msz): Mélyen t. Nemzetgyűlés! " A törvényjavaslatot örömmel fogadom, mert véget kell vetnünk annak a rabszolgaságnak, amelynek idején a munkásokat csendőrökkel rendelték ki, aminek a régi földesurak élveztéíc elíraypf Miután nznnh^n munkavállalókról, még pedig^ — és itt ez különösen hangsúlyozódott — mezőgazdasági munkavállalókról van szó, gyakorlati szempontból, politikamentesen kívánok foglalkozni a kérdéssel, hogy nemzetgazdasági szempontból világítsak rá erre a fontos kérdésre. Szerintem szükség van arra, hogy megvédjük a munkavállalókat, a munkásokat, de ezt feltétlenül a mezőgazdasági érdekképviselet keretén belül kell biztosítanmok. Nem lehet nehezítenünk ennek útját és nem lehet követelni azt, hogy aki a mezőgazdaságban el akar menni dolgozni, az csak a szakszervezet kapuján át juthasson ki a természetbe, Qai a szabadba. Rá kell mutatnom arra . a gyakorlata