Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-46
735 * A nemzetgyűlés 46. ülése 1946. évi meggátolni nem szabad és ennek biztosítása céljából a munkaközvetítés a szakszervezetekre nem bízható.« Hénk tiltakozások a kommunista- és a szociáldemokratapárt soraiban. — .Az. elnök csenget. — Súlyán György (kp): Mondja ezt a csepeli munkásoknak! — Tovább olvassa): »A kormány terjesszen elő sürgősen javaslatot U: munkaközvetítés megfelelő törvényhozási rendezésére.« (Zaj.) Mert arról van szó, bogy a munkaközvetítést törvénnyel kell szabályozni (Helyeslés a kisgazdapárton.) és olyan szerveket kell felállítani, ,abol semmiféle akár marxista, akár polgári párt érdekei nem érvényesülnek, (Zaj a kommunistapárt oldalán. — Súlyán György (kp): Nem a marxizmusról van szó, hanem a szakszervezetről!) hanem pártpolitikától mentesen vezetik ezeket a szerveket. A munkáihoz való jog az emberi alapjogok egyike. (Súlyán György (kp): Maga nem volt szakszervezeti tag solha!) Ezt^ nem lehet függővé tenni szakszervezeti tagságtól. (Egy hang a szociáldemokratapárt soraiból: Nem is függ! — Egy másik közbekiáltás ugyanott: Csak a tisztességtől!) Az előttünk fekvő törvény javaslatot elfogadom. (Taps a szabadságpárton. — Súlyán György (kp): A szakszervezetről csak az beszéljen, aki volt szakszervezeti tag!) Elnök: A képviselő urat folytonos közbeszólásai miatt rendreutasítom. (Taps a kisgazda- és á szabadságpárt soraiban.) T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés gazdasági bizottságának határozata alapján a képviselők a tiszteletdíjon kívül elsejétől kezdve napidíjat is kapnak. Ennélfogva kérem t. képviselőtársaimat, írják alá a jelenléti ívet, amely ebben a pillanatban az olvasóteremben van kitéve. 293 Ki a következő szónok 1 ? Malasits Géza jegyző: Dénes István! Dénes István (pk): T. Nemzetgyűlés! Most a magyar munkásság rabszolgatörvényeinek eltörlését iktatjuk törvénybe és boldog vagyok, hogy megértem, ezt, amiéirt az elmúlt 25 esztendő alatt szívós küzdelmet folytattam. (Úgy van! a kisgazdapárton. — Felkiáltás ugyanott: Ez így igaz!) T. Nemzetgyűlés! Amikor e rabszolgatörvényeket kitöröljük a magyar törvénytárból és ezzel a középkor levegőjét, magyarán mondva, kipucoljuk ebből a parlamentből,^ engedjék még nekem, hogy röviden megemlékezzem egynéhány múltbeli nagy emberről, akiknek szívén feküdt a magyar proletárság, a magyar munkásság sorsa és akik már a régi időkben is javaslatokat tettek a robotnak, a rabszolgatörvénynek a megváltoztatására, illetve megszüntetésére- Ezek között meg kell említenem németújvári Batthyány Kázmér grófot, aki 1840-ben pályázatot hirdetett és jutalomdjat tűzött ki arra, hogy írjanak meg egy szakmunkát, amely a robotnak, a rabszolgaitörvénynek megszüntetését sürgeti és ennek inldbkait fejti M. He tény i János nevű református lelkész nyerte el a pályadíjat. Pályaművének lényege, az volt, azt mondotta benne, hogy a robot nemcsak mezőgazdasági, hanem egyszersmind emberiességi kérdés, mivel pedig itt a polgárosodás és az emberi műveltség ügye forog fenn, meg kell gondolnunk, hogy olyan korban élünk, amelyben, ha annak szellemét felfogtuk, úrbéresekről, e szónaki 'sötét középkori értelmében, kény szeri tett kézimunaugusztus hó i-én, csütörtökön. *7M kasokról, nyájas alakzatú rabszolgákról többé szó nem lehet. T. Nemzetgyűlés! Ez történt 1844-ben. 1848-ban megszüntették az úrbériséget, megszüntették a robotot. (Egy hang a kisgazdapárton: Most is van, most vezették be!) A szabadságharc leverése után a. 'földesurak, a nagybirtokosok mégis szükségesnek látták, hogy a magyar földmunkásság millióit megfékezzék és meggátolják azt, hogy túlzott emberi követeilésekkel álljanak elő. így született meg az 1898:11. te. 6. §-a és az égési törvénycikk szelleme, amely 'nagykegyesen azt mondja, hogy a munka- és munkabérfeltételek megállapítása a felek szabad egyezkedésének tárgya. T. Nemzetgyűlés! így, önmagában véve, ha nem ismerjük a' talapzatát a magyar hazának, akkor ebben nem látunk semmit, szabadságot látunk, hogy a munkás ós földibirtokos szabadon egyezzenek meg egymással és el van intézve az egész munkáskérdés. Tudjuk azonban, hogy egészen mostanáig, a felszabadulásig, a magyar földnek, a magyar hazának. majdnem fele, 48%-a ötezer földbirtokos feudális úrnak a tulajdonában volt. Ez adta meg a jellegét az 1898:11. törvénycikknek, amelyet rabszolgatörvénynek neveztünk és tartfettunk és tartunk ma is, és amely a munkásság, a föltítmunkások millióinak gazdásági szabadságát gúzsba kötötte, megfojtotta és előidézte a robotot, amely divat volt a legutolsó időkig. (Egy hang a kisgazdapárt soraiban: Ma is az!) T. Nemzetgyűlés! Miért volt minden látszólagos szabadság mellett robot és rabszolgatörvény ez a törvény? Azért, mert a munka alapja, a munka színtere, minden munkának és minden kincsnek tárháza, a magyar föld, csak felerészben volt a magyar nép tulajdona, felerészben pedig Ötezer, főleg idegen család birtokát, tulajldionát képezte. Ennek következtében a több mint hárommillió lelket számláló földtaunkásság, tavasszal, vagy télvíz, idején kény telén volt a nagybirtokosság által eléje tett szerződéseket aláírni, mert ha nem írta alá, a földesúr azzal 'figyelmeztette őt, hogy akkor más községből fog majd munkásokat hozatni oda, akik a földmunkát elvégzik, így ez a nyomorult, nincstelen, mezítlábas milliós nagy r földművestábor kénytelen volt minden látszólagos szabadság mellett az eléje tett szerződéseket aláírni. Aláírta és vállalta ezzel együtt azoknak súlyos szerződési feltételeit, vállalta a robotot és vállalta a rab szolgaszellemet. T. Nemzetgyűlés! Nem leszek szerénytelen, ha elmonldfom, hogy 1922-től 1926-ig, tehát négy éven keresztül ültem ebben a parlamentben, ott ahol a Magyar Kommunista Párt igen t. tagjai ülnek, amely akkor nagyjából a grófok, nagybirtokosok, feudálisok parlamentje volt, szemben azzal a grófi nagybirtokos világgal. És én, valamint szociáldemokrata barátaim és képviselőtársaim, négy éven keresztül nem tettünk egyebet, mint nap mint nap napirenden tartottuk ezeket a robotos, jobbágyságot biztosító szerződéseket, ezeket a rab szolgaszellemű szerződéseket, követelve a rabszolgatörvénynek az eltüntetését a törvényhozásból. Természetes dolog, hogy hiába követeltük volna ennek a rabszolgatörvénynek az eltüntetését, ha megmarad a birtofkimegoszlás, ha a
