Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-46

731 A nemzetgyűlés 46. ülése 1946. évi zónák. (Rudas László (kp): Nincs! Morgen is ezt mondja. 290 — Kqssa István (kp): Nem köte­les belépni a szakszervezetbe!) T. Nemzetgyűlés! Bonni Vilmos, jelenlegi stockholmi követünk, aki szintén alapos isme­rője a magyar munkásmozgalomnak, »Munka­közvetítés« című munkájában nem tör ugyan kifejezetten lándzsát a szakszervezeti munka­közvetítés mellett, de elmondja munkájában, hogy feltétlenül jónak tartja a paritásos mun­kaköz vetitiást is. ( Révész Mihály (szd): 1907 vagy 1911"0 Nem tudom, mikor írta Böhm Vil­mos a (könyvét, (Révész Mihály (szd): Az ön kezében van, nézze meg!) de vannak dolgok, amelyek harminc vagy negyven év múlva sem évülnek el. (Somogyi Miklós (kp): Ezek már elévültek! — Révész Mihály (szid*) :; Kérdezze meg most! — Egy hang a kommunistapárton: A világ egyhatodán valami más is kialakult!) A szakszervezetek működésénél feltétlenül figyelemmel kell lenni arra, hogy ha mi tény­leg egyéni szabadságot alkarunk a munkavál­lalók részére biztosítani, akkor valamilyen más megoldást kell találni a munkaközvetítés lebonyolítására, mert ha ez így marad és ha ebben a formában marad meg, akkor én nem találom biztosítva a munka válllók egyéni sza­badságát. (Somogyi Miklós (kp): Az nem baj, csak a munkavállalók lássák!) Megint kénytelen vagyok hivatkozni Kossa István képviselőtársam könyvére, amelyet! valószínűleg ebben <a naptári évben adott ki. Azt írja (olvassa): »Aj magyar szakszerve­zeteknek egyik legnagyobb fontosságú kér­dése a termelés fokozása.« Ebben a könyvében képviselőtársam elismeri azt, hogy «»régebben nem volt a termeLés a szakszervezeti munká­nak lényeges része, mert azelőtt a munkásnak teljesen közömbös volt, hogyj mennyit termelt, mert hiszen azelőtt a munka eredménye a kapitalisták profitját növelte.«^ Hivatkozik is egy érdekes momentumra. Idézem (olvassa): »En biztatom villamos alkalmazott kollégái­mat, hogy a viteldíjat szedjék be, mert vala* mennyiünknek érdeke, hogy a BSzKRT deficit nélkül dolgozzon. Nem érdektelen ma már szá­munkra, hogy, egy csepeli munkás mennyit termel, hogy mennyi kapát, kaszát gyárt, mert ha nincs elég kapa f és kasza, iákkor a földet nem tudják megművelni, márpedig ne­künk érdekünk, de még mennyire érdekünk, bogy a földet meg tudják művelni és ezért fontos, hogy mennél több termelőeszköz álljon rendelkezésre.« Ennek az idézetnek minden sorát, minden betűjét a legteljesebb mértékben magamévá teszem. De engedjék meg, hogy hivatkozzam a gazdasági élet egyik legfőbb alapjára, a mező­gazdaságra, amelytől végeredményben függ az egész magyar gazdasági élet. Az előbbi könyv­ben említés történik a mezőgazdasági szak­szervezetekrfől, amennyiben Kossa István kép­viselőtársam a következőket írja (olvassa): »Ma a szakszervezetekben hárommillió szer­vezett munkás van. Magyarországnak nyolc­millió lakosa van, ennek fele agrárlakosság.« Szeretnék itt néhányj percre megállani és fel­teszem a kérdést: helyes-e, h.a a mezőgazdasági munkaközvetítés lehetőségét és annak lebonyo­lítását ugyancsak a szakszervezetekre bízzukf (Somogyi Miklós (kp): Be a, mezőgazdasági munkásoknak is van szakszer vezetők! — Szélig Imre (szd): A band a gazdára bízzuk F 9 * — Kiss Gergely Ckg): Azt mi miajd elintézzük! — augusztus hó 1-én, csütörtökön. 732 Zaj a szociáldemokratapárton ás a kisgazda­párton.) T. Nemzetgyűlés! A mezőgazdasági munka­közvetítéssel és általában a mezőgazdasági munkásság helyzetével kapcsolatban a Magyar Közlöny múlt évi 160. számában megjelent a l'öldmívelésügyi miniszter úr 100.800/1945. F. M. számú rendelete, amely előírja, hogy a rende­let hatálybalépésével kezdődő időponttól Ma­gyarországon a földmunkások és kisbirtoko­sok szabadszakszervezete, mint ilyen, az orszá­gos Szakszervezeti Tanács tagja, bonyolítja le a mezőgazdasági munkásközvetítést és kötele­zőleg előírja úgy a munkaadóinak, minit a munkavállalónak, hogy bejelentést tartozik tenni a kisbirtokosok és földmunkások szak­szervezeténél mindennemű változás, új mun­kás felvétele, etb. esetében, valamint az esetleg megszűnt munkaviszonyt is be kell jelenteni a szakszervezetnél. T. Nemzetgyűlés! Nem szerencsés dolog, ha a szakszervezetek működése kiterjed a mező­gazdaságra, mert tény, hogy ma már feltét­lenül jobban előrelátnak a mezőgazdasági munkasok, mint azelőtt, de politikai érettség­tekintetében még nem érték el az ipari mun­kásság színvonalát (Zajos ellentmondások a kommunista- és a szociáldemokratapárton. — Somogyi Miklós (kp): Csak bízza rájuk, majd a szakszervezetek megnevelik őket!) Tehát lelkiismereti kérdést kell csinálni abból, (So­mogyi Miklós (kp): Azt csináljuk!) hogy sza­bad-e (Folytonos aaj a kommunista}- és a szo* ciáldemokratapárton.) az ipari munkásság ré­szére biztosított szabad szakszervezet keretén belül megoldani ,& mezőgazdasági munkaköz­vetítést. (Egy hang a szociáldemokmtapárton: Sokszor mondották.már, hogy a nép nem érett meg!) Az éh véleményem szerint nem lehet meg­oldani, mert ha az ipari munkásságnak sza­bad szakszervezete van és az ilyen hatalmas döntő politikai tényezővé tudta magát kinőni, akkor viszont a magyar agrártársadalómnak, az .agrár Magyarországnak is feltétlenül szük­sége van arra, hogy mezőgazdasági érdekkép­viselete legyen, (Élénk helyeslés a kisgazda­párton és a szabadságpárton.) hogy neki is olyan hatalmas szervezete legyen, mint az ipari munkásságnak. (Helyeslés a kis gazdag­párton és a szabadságpárton. — Zaj a kom­munista- és a szociáldemokrMapárton.) T. Nemzetgyűlés! Magyarország agrár jel­legét nem lehet letagadni. Az agrárlakosság adja túlnyomórészben az állam alkotó elemét, (Úgy van! Ügy van! a kisgazdapárton és a szabadságpárton.) tehát megint nem érvénye­sülne a demokrácia annyit hangoztatott elve, ha nem lenne mezőgazdasági érdekképviselet és az nem kapna ugyanolyan jogokat, mint az ipari munkásság szakszervezete. Szükség van tehát a mezőgazdasági szakszervezetre és annak legalább olyan jogokat keli biztosítani, mint az ipari szakszervezetnek. (Élénk helyes­lés a kisgazdapárton és a szabadságpárton. — Felkiáltások a szociáldemokratáknál: így is van!) Hogy aaután hova fejlődik ez a szerve­zet, azt majd eldönti a közeljövő. (Egy hang a kommunistapárton: Van földmunkás szak­szervezet is! — Egy hang a kisgazdapárton: Nem választjuk rétegekre az önök kedvéért. Nem verünk éket a parasztságba! — Zaj. — Az elnök csenget. — Csala István (kg) : Paraszt­vezetőkkel? — Csíkos Sándor (kg): Nem vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom