Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-46
725 A nemzetgyűlés 46. ülése 1946. évi már az a támasztéka a jogalkotásoknak, amely reakciós irányban tudta a mezőgazdasági munkásokkal szemben befolyásolni a törvényalkotást, tehát minél előbb he^ye®, Okost, a dolgozó tömegeik érdekeinek megfelelő javaslatot várok. (Élé^k taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Szólásra következik? Malasits Géza jegyző: Kováts László! Kováts László (msz): T. Nemzetgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat tárgyalásánál és bírálásánál a legnagyobb_ örömmel csatlakozom Szeder Ferenc t. képviselőtársam indítványához és álláspontjához, amely szerint ja mai demokratikus Magyarország jogrendszerének esvik legnagyobb szégyene, âltetve legnagyobb szégyenei közé tartozik az 1898:11. (te. és az 1907:XLV. te. A.Z igazságügyminiszter úr a törvényiavaslat indokolásában ugyan sejteni engedi. hop ,Tr alkalmas időpontban, — reméljük, minél előbb — át fogja dolgoztatni^ az egész mai m-agyar jogrendszert, és így remélni lehet, hogy az átdolgozások kapcsán ezek a megszégyenítő törvényjavaslatok nemcsak egves paragrafusaik és eeryes rendelkezéseik erejéig, hanem teljes egészükben és összessé o-ük^or. Vkerülik a map'var törvén vek közül. Különösen súlyos és bántó az 1907:XLV. te.) amely a mezőgazdasági munkásoknak és cselédeknek jogviszonyával foglalkozik, mert — merném ezt a súlyos szót használni, — ez a törvénycikk módot adott az elmúlt reakciós id őkHeu a bir+ok-arrsz+okratáknak arra, hogy birtokaik mellé a legteljesebb mértékben bi;/tos^hassák a munkaerőt is ; Nagvon súlvo« és embere* 10 " eléggé el nem ítélhető körűiménv volt f%% hogy ez a törvény teljes egészében kiszol futatta. a mezőgazdasági munkásokat és . cspilé^eket a naçvhirtokûsoknak és általában a ]vVtnV-^isztokratáknak. Ez a törvény, — az 1907:XLV. te. — a szó legszorosabb értelmében kisajátította az embert a nagybirtokosok részére. A szó szoros értelmében szabad prédájává adta a földbirtokosoknak a mezőgazdasági cselédeket és bérmunkásokat. (Az elnöki széket 12 óra 8 perckor Kéthly Anna foglalja el.) Ha figyelembe vesszük azt, hogy a mezőgazdaságban általában kenyérmagvak alkotják a fizetés legnagyobb tételét, akkor tulajdonképpen itt van az az ok, amelynek ismeretében meg tudiuk érteni azt, hogy általában a mezőgazdaságban miért nem volt divat a sztrájk és általában az egyéb munkásfegyverek alkalmazása. A kizsákmányolás ugyanis általában mindig olyankor történt, amikor a mezőgazdasági munkásnak nem volt tartaléka, tebát nem volt lehetősége arra, hogy megcsinálja ' a . sztrájkot, összefogjon mezőgazdasági cselélditársaival és ellene forduljon munkaadójának, mert hiszen nem volt lehetősége arra, hogy három-négy vagy öt napra, vagy esetleg még tovább is a kenyerét biztosítani tudja. Ez a törvényjavaslat, amelynek címe így szól (olvassa): »a munkavállalóik egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértő egyes jogszabályok haitályon kívül helyezéséről«, felveti bennem a gondolatot, hogy idézzem a nemzetgyűlésnek Ágoston Pétert, a híres szocialistát, aki különös szeretettel foglalkozott mezőgazdasági, de főleg ipari munkásprO'hlémákkal. Könyvében azt írja, (olvassa): »Az állam, mint a jogszabályok al-. augusztus hó 1-én, csütörtökön. 726 kotója és a rendeletek végrehajtója és hozója H munkás« ág helyzetet még mindig nem fogja fel jól, és éppen ezért nem is érti meg a munkásság problémáját.« Ágoston Péter rá mutat arra, hogy az állam védi a tulajdonjogot. Mi hozzátehetjük, hogy napjainkban az állam talán csak bizonyos korlátozott tulajdonjogot véd és azt sem a legteljesebb mértékben, Idle amrkor Ásroston Péter ezt a könyvét írta, az állam feltétlenül kemény kezekkel őrködött a magántulajdon elve felett. Ő az akkori időkben írta könyvét, az tehát az akkori időkre vonatkozik, de ha jelen napjainkban a magántulajdon korlátozva van is, ez nem zária ki azt, hogy reá hivatkozzunk. Azt kérdezi ezután Ágoston Péter, hogy ha az állam minden kérdés ellen megfelelő büntető szankciókkal tényleg határozottan védi a tulajdoníno-ot, akkor m 1# ért nem védi az embert, az államalkotó emberi 287 Tényleg a legsúlyosabb lelkiismereti felelősség térbeli a törvényhozókat, de főleg az elmúlt idők törvényhozóit, alkik nem gondoh tak erre és a tulajdonjogot, a tulajdonit fölébe helyezték az államalkotó embernek. Ma, amikor végre elérkeztünk a tisztultabb lehetősécek felé. feltétlenül módot kell találnunk arra. bogy az államalkotó embert mindenek felé helyezzük és minden tekintetben megvédjük. Ha az állam védi a tulajdonjogot, akkor feltétlenül védenie kell az embert is, mert ha nem is mondom azt —- bár azt (kellene mondanom, — hogy az ember feltétlenül a tulajdon, tehát a tárgy fölé helyezendő, annyi kétségtelen, hogy azzal legalább is egy elbírálás alá esik a törvényihozás keretein belül is. T- Nemzetgyűlés! Ez a törvényjavaslat lehetőséget nyújt arra, hogy ezeket a törvényeket, illetve egyes szakaszaikat — hatályon kívül helyezzük. De a jelen törvényjavaslat benyuitása előtt úgví , az ideiglenes nemzeti kormány, mint pedig a jelenleg hivatalban levő kormány is több rendelettel igyekezett a munkásvi'S'zoinyokba belenyúlni és főleg a munkásproblémák egyik: legnagyobbikát, a munkaközvetítést rendeleti úton' szabályozni. Alz 1945 augusztus 15-én megjelent 103. számú Magyar Közlönyben közzé van téve az ideiglenes nemzeti kormány 6490/1945. M. E. számú rendelete, amelynek 1. §-a kategorikusan a következőket mondja ki (olvassa): »A munkaközvetítés a testi munkakereslet és munkakínálat esetében kizárólag a szabad szakszervezetek feladata.« T. Nemzetgyűlés! Nem kívánok támadást intézni a szabad szakszervezetek ellen, mert igyekszem nierf okádni P n^uisz+eTMn^ úr tanácsát és egyébként is, ha igen tisztelt képviselőtársaim figyelemmel kísérték felszólalásaimat, el kell ismerniök, hogy én amióta ellenzékben vasvoik tényleg alkotó kritikát igyekeztem gyakorolni, a szabad szaks^rsw'etek működésével azonban a legteljesebb mértékben elégedetlen vagyok. Emriék nem az az oka, hogy ezen az oldalon pállok, hanem tényleg a józan ész szerint nem is lehet azzal mindenki megelégedve. (Révész Ferenc (szd): Nem is jól dolgoznának, ha maga meg lenne velük elégedve!) Az előbb idézett rendeletet kiegészíti a Magyar Közlöny 1946. évi 74. számában megjelent 3530/1946. szá^ú i^fidelpt, amelv kimondja, hogy a munközvetítésnek ez a rendje a rendelet megjelenésétől kezdve nemcsak a -testi munkavállalóikra vonatkozik, és ide sorol 46*
