Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-45

689 J. nemzetgyűlés 45. ülése 194H sokat szenvedett népünkre és módunkban lesz mégis könyörgő szavunkat a világ lelkiismerétéhez eljuttatni. Bízunk a népek igazságszeretetében, őszintén átérzett békevágyukban, amely jól tudja, hogy nyugalmi helyzetet teremteni, hosszú évtizedekre, generációkra biztosítani a békét csak úgy lehet, ha igazságot és kizárólag igazságot osztogatnak és nem ítéletet hirdetnek népek sorsa felett. (Elénk taps és éljenzés a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban.) Elnök: A képviselő úr interpellációját a nemzetgyűlés kiadja a külügyminiszter úrnak. (Mozgás.) Következnék Vásáry József képviselő úr interpellációja a minfisfzterelnek úrhoz, a képviselő úr azonban interpellációja elmondására halasztást kért. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Reicher Endre képviselő úr interpellációja az igazságügyminiszter úrhoz a kunmadarasi ügy bírósági tárgyalása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Kiss Károly jegyző (olvassa): »Van-3 tudomása az igazságügyminiszter úrnak a kunmadarasi események ügyében tartott statarialis bírósági tárgyalás beállítása körüli visszásságokról, ezt követően a népbírosági tárgyalást megelőző -és a bírói függetlenséget sértő, az ítélethozatalt befolyásoló intézkedésekről, valamint a vádiratnak a való tényállást figyelmen kívül hagyó módosításáról ?^ Hajlandó-e az igazságügy miniszter ur odahatni, hogy a jövőben a bíróság tárgyilagos ítélkezése senki részéről ne befolyásoltassék?« Elnök.- Az interpelláló képviselő urat illeti Reicher Endre (kg): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a kisgazdapárton,) Néhány nanpal ezelőtt elhangzott az ítélet a kunmadarasi ügyben. Ezt az ítéletet olyan kísérő körülmények előzték meg, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elhaladni. Nem akartuk ezt az ügyet idehozni a nemzetgyűlés elé mindaddig, ameddig ítélet nincs, mert az az álláspontunk, hogy a bíróság függetlenségét semmiféle irányban sem lehet befolyásolni, még akkor sem, ha szemmel látható, hogy a bíróság bizonyos, irányban eltér az anyagi jogtól; most azonban, az ítélet meghozatala után, ez a megkötöttség már nem áll fenn. Nem akarom ismertetni a kunmadarasi ügy előzményeit, ezeket a t. Nemzetgyűlés tagjai jól ismerik, ezzel az üggyel kapcsolatban csak egy körülményre akarom felhívni a figyelmet a vádiratból, amely itt van a kezemben. A vádirat megállapítja azt. bogy

t magát a »kunmadarasa ügyet egy körülmény indította el, nevezetesen bizonyos személyek tevékenysége Kunmadaras lakosságának szélesebb köreiben és rétegeiben gyűlöletet ébresztett az ellen a népbíróság ellen, amely ártatlan embereket ítélt el és elismerte Nagy Jánus és Takács Gergely azon jogát, hogy minél nagyobb számbani megjelenésükkel megakadályozzák a Nasr János elítéltetésében megnyilvánuló jogtalan önkényeskedését a népbíró« ágnak. Amennyiben ezeket az embereket az az el* gondolás vezette, hogy a néobíróságot tömegmegmozduláscik'kal befolyásolni leh«t, elkövettünk-e mi mindent annak az érdekében, hogy ez az érzés köztudattá ne váljék? Vájjon eb évi július hó Sí-én, smréán. &9Ô követtünk-e mindent annak az érdekében, hogy ezt a demokratikus intézményt megvédjük a maga tisztességében és tisztaságában? Sajnos, azt kell megállapítanom, hogy ez nem történt meg. Ebben elől jártak maguk a népbíróságok. Kezemben van a szolnoki népbíróság együk ítélete, amelyben ötévi börtönre ítél valakit olyan ügyben, amely nem népbíróság, hanem igazolóbizottság elé tartozott volna s amely ügyben az igazolóbizottság a legrosszabb esetben dorgálást hozott volna jogszerű határozatként. A tárgyalásra az egyik politikai párt osztogatta ki a belépőjegyeket, senki más, mint ennek a politikai pártnak tagja a tárgyaláson részt nem vehetett. (Felkiáltások a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban: Melyik párt?) Nem lényeges. A hangulat tökéletes volt. Tökéletessége kitűnik az ítéletből, amely a következőképpen szól (olvassa): »A tárgyaláson vádlottal szemben megnyilvánuló közhangulat viharos erejéből a bíróság következtetést vont le vádlott magatartásának mértékére« (Mozgás és gúnyos derültség a kisgazdapárton.) »és e körülményt olyan nyomatékos súlyosbító körülménynek találta, hogy a Btk. 90, $-át alkalmazta«, amely úgy szól, hogy a legsúlyosabb büntetést kell alkalmazni akkor, ha semmiféle enyhítő körülmény nem forog f£nn. Ugyancsak itt van kezemben a szolnoki népbíróság egy másik ítélete is, amelyet a NOT megsemmisített, mondván ezzel ,az ítélettel kapcsolatban azt» hogy (olvassa): »a közönség hangulatára való hivatkozással a népbíróság, az igazság pártatlan szolgálatára törekvő legfontosabb intézmény, a fiatal demokrácia célkitűzéseit semmisíti meg és így senkinek sem lehet oka és joga, hogy egyéni akaratát ráerőszakolja erre a bíróságra.« Ezt az esetet is már ismertettem itt. Ennek a bíróságnak tanácsvezetője az egyik politikai párt vezetőségi embere, aki az illető politikai párt gyűlésein rendszeresen résztvesz, annak ellenére, hogy aktív bíróknak politikai gyűlésen résztvenniök nem szabad. Ez tükröződik ki ezekből az ítéletekből is. T. Nemzetgyűlés! De milyen tekintélye legyen annak a népbíróságnak, amelyet a legfőbb magyar pecsétőr, az igazságügyminiszter úr sem védelmez meg? Az elmúlt hónapokban egy küldöttség járt az igazságügyminiszter előtt, miután utcai tüntetést rendeztek a szabotáló népbírák és szabotáló ügyészek ellen. A szabotál ás abban nyilvánult meg, hogy ezek az ügyészek bizonyos egyéneket, akik semmiféle bűncselekményben bűnösöknek nem találtattak, szabadlábra helyeztek. Mit fesz erre a főpecsétőr? Rendőrt hivat és a demokratikus intézménynek ezeket a megszégyenítőit és meghurcolóit letartóztatja? Nem! Az igazságügy miniszter úr nyilatkozik és a következőket mondja a Szabadság című lap szerint (olvassa): »Fájt, hogy csalódtunk a népbíróságban. Nem tanúsítja azt az erélyt, amelyet mutatnia kellene.« Elmondja azután az igazságügy miniszter, hogy két tanácsot felfüggesztett s elmondja a továbbiakban (olvassa): »az igazolási tanács elnökségében is változást rendeltem el. Ezenkívül a NOT második tanácsa ellen fegyelmi eljárást indítottam és felfüggesztettem a tanács tagjait.« T. Nemzetgyűlési Nem beszélek itt arról, hogy normális körülmények között az io-ir-44