Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-45

8?1 Ä nemzetgyűlés 45. ülése 1946. ivat. így történt azután, hogy egy másik' gazda ellen is elkobzási javaslatot tettek 1945 július 15-én. Október 5-én az Országos Föid­hirtokrendező Tanács döntése folytán az illető már visszakapta földjét, mert nem fo­rogtak fenn azok a törvényes okok, amelyek lehetővé tették volna az elkobzást. Az, 'illető a földjét az ősszel bevetette, most learatta a búzáját és behordta. Ezen a héten történt azután, hogy odajöttek egy cséplőgéppel, ki­csépelték a termését és elvitték. Volt ott egy 8 holdas lucernavetés is, s amikor a lucerna a levágásra alkalmas volt, akkor kiállított oda az egyik rendőrfőhadnagy megbízottja bizonyos más emberekkel, akik azután levág­ták a lucernát és elszállították. (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: EZÍ igáz? Ez a demc­krácia? — Zaj.) Az illető panaszt tett a rend­őrségen. A rendőrség bűnügyi osztályának vezetője, Czakó százados kiküldte két rendőr* nyomozóját: az egyik Igaz nevű nyomozó­hadnagy, a másik Dobay nevű főhadnagy volt. Kimentek, és azt a tényállást állapítot­ták meg, amelyet én most elmondottam. Ami­kor bementek a jelentéssel, akkor derült ki, hogy Lihanecz nevű szintén nyomozó főhad- . nagy felesége intézte ezt az egész árverést. Erre a bűnügyi osztály vezetőjét és a két nyomozó rendőrtisztet, a főhadnagyot és a hadnagyot azonnali hatállyal felfüggesztet­ték, rendelkezési állományba helyezték vala­mi más dologra való hivatkozással. T. Nemzetgyűlés! Azért intéztem ezt az interpellációmat együttesen a földmívelésügyi és a belügyminiszter úrhoz, mert amint látni méltóztatik, a rendőrségnek is van köze hozzá, mert ha a rendőrség, — amely éppen olyan szerve a demokratikus köztársaságnak, mint a földrendező bizottság — az országos föld­rendező bizottságnak, mint legfőbb hivatali szervnek a rendelkezéseihez végrehajtó háta]» mat adna, akkor az ilyen dolgok nem történ­hettek volna meg. Nagyon kérném a földmívelésügyi minisz­ter urat, hogy ezeket a dolgokat vizsgáltassa ki. Ezekj csak kikapott részletek, hiszen egé­szen csomó van ilyen. Ezekből mindenki előtt nyilvánvaló, hogy amikor az elkobzásra ala­pos indok nincs, csak ilyen mondva csinált indokok, az állításokat nem kell bizonyítani. liigészen gyakorlattá vált, hogy néhány ember esetében, akik szépein gazdálkodtak, és értékes állataik maradtak meg a háború ellenére is, kimondották az elkobzási javaslatot, (Közbe­szólások a kisgazdapárt soraiban: Mert »reak­ciósak!«) másnap megjelentek, és állataikat, gazdasági felszereléseiket elhordták. A leg­súlyosabb benne az, hogy a legértékesebb állatok a megyei és városi földbirtokrendező bizottság tagjaihoz kerültek, akikről nem tu­dom, hogy milyen címen vannak benne a bi­zottságban, hiszen vannak ott olyanok, akik nem hivatásos földművelők, a törvény értel­mében tehát nem igényjogosultak. Milyen címen, milyen indokolással kaphatott felsze­relést egy párttitkár? (Felkiáltások a kis­gazdapárt oldalán: Melyik párt titkára?) Földművelők és parasztok helyett kapott az illető gazdasági felszerelést azzal az indokkal, hogy ugyan most nem földművelő, de előfor­dulhat az az eset, hogy később majd föld­művelő lesz. (Zaj,) Ezek miatt a dollglok miatt állandó a nyugtalanság, mert a Földbirtokrendező Ta­évi július hó 31-én, szerdán. 6?2 náes hiába hozott helyes döntést ezekben az ügyekben, öt-hat eisetb en is nem hajtják végre azokat Az emberek felkértek arra, hogy ne­vüket ne említsem, mert — aimant mondották, — felnek, mert meg vannak fenyegetve, hogy ha híre terjed az ügyüknek, internálni fogják okét vagy új elkobzási javaslattal jönnek. (Zaj.) Ezért nem olvasom fel a nevüket, csak arra hivatkozóm, hogy ezekben az ügyekben már számtalan fellebbezés történt. En csak arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, mint az Országos Földbirtokrendező Bizottság legfőbb felügyeleti hatóságát, lépjen közbe hatékonyan, hogy ezek az állapotok egyszer már szűnjenek meg, és ugyancsak erre ké­rem a belügyminiszter urat is. Felhívnám mindkettőjük figyelmét a március 12-i tör­vényjavaslatra, amely az emberi alapjogok hatályosabb védelméről szól. A földbirtokren­dező bizottság, tagjai — ahogyan a törvényt ismerem. — működésük tartama alatt köztiszt­viselőknek minősíttetnek, tehát a köztisztvise­lőket megillető jogok illetik meg őket, de vi­szont a köztisztviselői felelősséget is viselniök kell. ^ Ezért hivatkozom atz| 1946. imáireius 12. napján elfogadott törvényre, amely az emberi alapjogok hatályosabb védelméről szól, és amelynek 1. Va^azt mondja (olvassa); »Bűn­tettet követ el, és amennyiben súlyosabb bün­tető^ rendelkezés alá nem esik, öt évig terjed­hető börtönnel büntetendő az a közhivatalnok, aki. hivatali eljárásával, vagy intézkedésével másnak az 1946. évi I. t. c. bevezetésében fog­lalt valamely természetes és elidegeníthetet­len jogát törvényellenesen megsérti.« (Perr Viktor (kg): Kivéve a koimmunistaipártot!) Ebben az idézett törvényben bennefoglaltatlk a magántulajdonihoz való ragaszkodás mint elidegeníthetetlen jog. Aki tehát ezt megsér­tette, az ellen tessék a ' törvénynek megfelelő passzusát alkalmazni. (Élénk helyeslés és taps a kisgazdapárton és a szabadságpárton.) , Elnök: A képviselő úr interpellációját a Ház kiadja a földimívíelésügyi és a belügymi­niszter uraknak. Következik Implom Ferenc képviselő úr interpellációja a népjóléti miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék .az inter­pelláció' szövegét felolvasni. Kiss Károly jegyző (olvassa): »Van-e tu­domása a népjóléti miniszter úrnak arról, hogy a régi, ma már felszámolt uradalmak­tól a kiöregedett gazdasági cselédek és ura­dalmi alkalmazottak kegydíjat, illetve nyugdí­jat kaptak, és hegy a földibirtokreformi 'során felosztott nagybirtokok egy résaénél a fent em­lítettek egy részéről holtig tartó' f öldbaszon­élvezettél gondoskodtak, míg a más részeken róluk semmi gondoskodás eddig nem történt? Felkérem a népjóléti miniszter urat, haj­landó-e nyilatkozni arról, hoigv mikor és mi­ként kívánja rendezni ezeknek az öregség miatt munkaképtelenné vált szegény embe­reiknek ügyét, akikről ha gondoskodás rövi­desen nem történnék, úgy a nyomor és nélkü­lözés fogja őket elpusztítani?« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. Implom Ferenc (kg): Tisztelt Nemzetgyű­lés! Interpellációmat a régi letűnt világban legjobban kihasznált szegény emberek nevében tettem meg, akiket — nagyon jól tudjuk — az uradalomban való szolgálat minden . kínja és következménye kisért el egész életükben. Már nem jelentős számmal vannak olyianoft, f

Next

/
Oldalképek
Tartalom