Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-45

ö41 , À nemzetgyűlés 45. ülése 1946 ' Kiss Károly jegyző (olvmsa): »Tisztelt Nemzetgyűlés! Kálmán Ferenc nemzetgyűlési képviselő úr 1946. évi május hó 8-án előterjesztett interpellációjára válaszom a következő: 1. Nem jutott tudomásomra semmiféle adat arra nézve, hogy Kondor Imre hajduvármegyei belügyminiszteri biztos az egyes nemzeti bizottságokat a B-lista tervezetek összeállításában terrorizálta volna s az interpelláló képviselő úr sem közölt velem az alább megválaszolt eseteken kívül más erre vonatkozó aídátokat. 2. Nincs tudomásom arról és nincs is birtokomban adat arra nézve, hogy Kondor Imre miniszteri biztos a hajdúszoboszlói nemzeti bizottságot arra akarta volna kényszeríteni, hogy a feketézésért felfüggesztett polgármester ügyében elfoglalt álláspontját változtassa meg s a polgármestert ne tegye B-listára. Áll ezzel szemben, hogy Kondor Imre belügyminiszteri biztost megbíztam, hogy a hajdúszoboszlói polgármester ügyében, — aki ellen a helybeli kommunistapárt panasza alapján fegyelmi eljárás folyik — a kommunista párt debreceni szervezetének egy megbízottjával együtt szálljon ki a helyszínre és a panaszok hátterére vonatkozóan szerezzen előzetes tájékozódást. Ez meg is történt; a fegyelmi eljárás ettől függetlenül folyik tovább. 3. Tudomásom van arról, hogy Konidbr Imre miniszteri biztosi minőségében kijelentette a hajduvármegyei nemzeti bizottság előtt, hogy dr. Hunyadi Béla nem alkalmas arra, hogy a nemzeti bizottság munkájában részt vegyen. Arra, hogy a bizottságot ezenfelül terrorizálta volna, valamint, hogy azt monldbtta volna, hogy a dr. Hunyadi Béla résztvételével összeállított tervezetet érvényteleníteni fogja, nincs adat, de ex; különben sem valószínű, mert a miniszteri biztosnak sem a bizottság terrorizálására, sem a tervezet érvénytelenítésére eszközök nem állottak rendelkezésére. 4. Egyelőre mellőzhetőnek látom a dr. Hunyadi Béla ellen felhozott váidak valóságának vagy valótlanságának kivizsgálását, minthogy — akár való, akár valótlan vádakat hozott is fel — a miniszteri biztos mindenképpen túllépte hatáskörét, midőn a nemzeti bizottság összetétele ellen kifogást emelt. Erre nyomatékosan figyelmeztettem azzal, hogy a továbbiakban — ha erre egyáltalában sor kerül — ilyentől tartózkodjék. 5. A miniszteri biztos munkája befejeződött és így felmentése tárgytalan. A magam részéről azonban hozzá kell tennem, hogy ha túl is lépte hatáskörét és olyan dologba avatkozott is bele, amely hatáskörébe nem tartozik, nincs adatom arra, hogy a cselekedetében kifogásolható indokok vezették volna és így a magam részéről elégségesnek^ találtam nevezett nyomatékos figyelmeztetését. Hozzá kell még tennem, hogy a magam részéről örömmel veszem, hogy a Nemzeti Bizottságok jogai a pántok részéről erélyes veideiemre találnak. Foniíos azonban, hogy a jövőben a nemzeti bizottságok, az államhatalmi apparátustól független, demokratikus szervek, maguk azonnal visszautasítsanak minden ilyen vagy hasonló beavatkozást, mert ha ezt nem teszik,-igen nehéz közigazgatási eszközökkel érvényt szerezni egy olyan szerv működésének, melynek eredményes és szabad műkcdése teljességgel azon az öntudaton és kezde^K MZETGYÜLÉSI NAPLÓ II. évi július hó Sí-én, szerdán. - 642 niényezőképességen múlik, melyeit maga ki tud fejteni. Kérem a tisztelt Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Budapest, 1946 május 23. Rajk László s. k. belügyminiszter,« Elnök: Kálmán Ferenc képviselő úr óhajt a viszonválasz jogával élni. A szót a képviselő úrnak megadom. Kálmán Ferenc (kg): T. Ház! Amikot Kondor Imre miniszteri biztosnak a nemzeti bizottság ügyeibe való beavatkozása miatt interpellációt intéztem, nem az volt az indító ók, hogy én valakinek személyét védjem ezzel, - a legkevésbé az. volt az elgondolásom, hogy dr. Hunyadi Bélát védjem. Csupán és pusztán azért interpelláltam, mert láttam, hogy a miniszteri bíiztod ur ueavatkozott ott a nemzeti bizottság szuverén jogába. Ezt rosszaltam, ezt kifogásoltam és kifogásolom most is, s ha még ez megtörténne, a jövőben is óvást emelnék és emelek ilyen irányú beavatkozásokért. így tehát azt a válaszban foglalt megállapítást, amely a belügyminiszter úr írásbeli bejelentése folytán tudomásomra jutott, hogy beavatkozása a nemzeti bizottság működésébe a legkevésbé sem volt jogos, tudomásul veszem. Csak annyit kívánok hozzáfűzni, akárki is legyen, aki ilyen megbízást kap, a bizottságok szuverén jogaiba ne avatkozzék bele mindaddig az ideig, míg a kormánytól üyem felhatalmazást nem kap. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul vennif (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a belügyiminiszter úr írásbeli válasza Halter Béla képviselő úrnak május hó 5-én az Atetio Catholica felvonulásának betiltása tárgyában folyó évi május hó 22-ón előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék á választ felolvasni. Kiss Károly jegyző (olvassa): »Tisztelt Nemzetgyűlés! Halrtier ' Béla nemzetgyűLési képviselő úr 1946 május 9-én előterjesztett interpellációjára válaszom a következő: Az Actio Catholica május hó 5-i férfi zarándoklatát délelőtt Mária-Remetére; meg>tartotta. Téves tehát az interpelláló képviselő úrnak azon állítása, hogy a zarándoklatot a Bazilikától a Rókus-kápolnánál lévő Szűz Mária-szoborhoz akarták volna megtartani. Valóban, az Actio Catholica először úgy /tervezte, hogy a hercegprímás úr a délelőtti zarándoklat után délután a Rókus-kápolnánáil fog a zarándoklat résztvevőinek szentbeszédet tartani és a terv szerint a hallgatóság a Bazilikától vonult volna fel a Rókus-kápolnához. Utóbb azonban, tekintettel arra, hogy a Rókus-kápolna befogadóképessége igen kicsi, helyesebbnek látszott, hogyha a tömeg a szentbeszédet a Bazilika-téren hallgatja végig, ahol elegendő hely áll rendelkezésre az ilyen nagyobb tömegű felvonulás számára. Minthogy a gyülekezés amúgy is ide történt, így tehát semmiféle felvonulásra szükség nem volt és így azt be sem kellett tiltani. Kérem a tisztelt Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Budapest, 1946 május 28. Rajk s. k.« 41