Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-45
619 A nemzetgyűlés 45. ülése 1946 Győző (msz): Maga verekedte ki? — Zaj. — Ternay István (msz): Nagy Ferenc, vagy maga? Döntsük d!) 260 — bevalljuk, nem mindenki örömére és nem mindenki megelégedéseire — hogy az arany visszajöjjön és a követelésekből (Zaj.) tenyészállat és szerszám legyen. Ez a morális infláció, t. képviselő uraik! (Zaj.) és nem svájciakkal kellett megverekednünk. (Állandó zaj. — Zajos ellentmondások a kisgazdapárt oldalán. — Révai József (kp) — a kisgazdapárti sorok felé: Ott már megint Sulyokékat védik? — Orbán László (kp): A koalíció uem maguké is? — Egy hang a kisgazdapárton: De igen! — Orbán László (kp): Hát akkor mit kiabálnak? — Folytonos nagy zaj. — Az elnök csenget.) T- kisgazdapárti képviselőtársaim, méltóztassanak tudomásul venni, hogy én nem a szoeiáldemokrataDárt kiküldetésében, hanem a kormány kiküldetésében harcoltam. (Zaj. — Taps a kisgazdapárton. — Egy h ana ugyanott: Akkor rendben van. — Justus Pál (szd): Ezt illik tudni!) De meg kell mondanom és meg kell ismételnem, t. Nemzetgyűlés, hogy nem svájciak ellen kellett kiharcolnunk ezeket az eredményeket, mert ott azt mondták nekünk: önök földreformot hajtottak végre? Ennek mi örülünk, mi azt már megcsináltuk többszáz évvel ezelőtt és mi ki is tartunk amellett és nem engedünk abból egy talpalatnyit sem. A mi egész demokráciánk azon alapul, hogy ezt a földreformot — amelyet önök nagyon rossz, nagyon szomorú történelmi körülmények miatt csak most hajthattak végre — megalkothattuk többszáz évvel ezelőtt. Hogy önök államosítani kíván jaki kulcsí páráikat? Ez az önök dolga. Ha önök úgy látják, hogy felépítésükhöz és új társadalmi berendezkedésükhöz erre,szükség van, mi ez ellen nem tiltakozhatunk, minekünk ehhez egy szavunk sincsen! < Ezt mondtäk svájci oldalról. De az urak, akik kinn élnek, hozzá még a magyar állam ellmreolt és el nem számolt pénzén, élnek, ^Közbeszólás a szabadságpárt oldaláról: iMi közünk hozzájuk?) azok nem átallanak egyes személyeikben a politikai bizottság elé. menni és rendkívüli érdemeikért háromszáz hold mentesítését kérni. (Orbán László (kp): Innen vitték ki az anyagot!) Ezek í-Hák n cikkeket,ezek uszítanak a magyarság ellen {Úgy van! Ügy van! a szociáldemokrata- és a kommunistapárton. — Orbán László (kp): Innen lopják az^ anyagot! — Egy hang a szociáldemokratapárton: A hazaárulók és csatlósaik.) és ezek találnak szócsőre még itt a nemzetgyűlés házában is. (Úgy van! Úgy van! a szociáldemokrata- és a kommunis^apárton. — Egy hang uoyanott: Ki velük!) Ezt nem várta a magyar dolgozó az új kurzustól. Az özvegyek nyugdíja? Az özvegyek nyugdíía valóban kevesebb, mint egy fillér. (Egy hang a szabadságpárton: Szomorú! — Stühmerné Oberschall Ilma (msz): SzoeiáHs államban!) Szomorú, hogy ennek a koldus országnak m á ig csa.k koldusfillérei sincsenek, de lehet azt állítani, hogy ezért a demokrácia fp^elő^ Tino-TT ezért a m^s+aní kormány a felelős (Felkiáltások a, ftzah rr )dsáar>árton: Hát <Vi felelős?) amely igyekszik minden erőt megfeszítve az országot újjáépíteni? Én még magvor« fiatal tagja va.^vok * i^tFla' I ^ntV v ¥ (Felkiáltósok a szabadságpárton: Látszik!) de megtanultam azt, hogy vannak parlamenti k 1 *feiezécek. ames veket nem szabad használni: ezért elállók .attól, hogy ezt a hangot még csak évi július hó 31-én, szerdán. 620 jellemezzem is bármivel. (Buchinger Manó (szd): Mi majd nem állunk el, legyél nyugodt! — Derültség. — Szélig Imre (szd): Ajellemtelenség önmagáért beszél!) Azt mondotta Vásáry ie-en t. képviselőtársam (Egy hang a szociáldemokratapárton: Igen ti^zi-elt 1 ?) — ez is hozzá tartozik a szokásokhoz (Marosán György (szd): Rossz szokás!) — és ezzel kritikát gyakorolt a magyar demokrácia fölött, amelyet ő ezidő szerint csak a Gazdasági Főtanács mögé bújva kritizált, hogy voltak más államok is, amelyeknek területe éppen úgy hadszíntér volt, mint Magyarországé, de mutassanak neki még egy országot, ahol ilyen gazdasági főtanács volt és ahol ilyen eredménv köve+kezett be, mint nálunk? (Andaházi-Kasnya Béla (kg): Ennyire kifosztva egy ország sincs!) T. Nemzetgyűlés! Ha a képviselő urat történetesen vizsgáztatnák és megkérdeznék, hogy melyek voltak azok az országok, amelyek ugyanebbe a helyzetbe jutottak, mint Magva rors* 7 ^ 01 n^nr erre nehezen tuHina válaszolni. (Felkiáltások a kisgazdapárton: Lenivel orszá°n En azonban belátom, hogy ezt Debrecenből 261 esetleg nem lehet pontosan megítélni, ehhez szükség van arra, hogy az ember a saját szomorú tapasztalataival gazdagon es ezzel a talán egy ma újszerű, de mégis csak fennálló magyarsággal a szívében utazzon ki ebből az országból, nézzen körül, nézzen végig azokon az országokon, amelyeken végigfutott a háború és tegyen összehasonlítást azután a mi állanota'nk és azok állapotai között. Ha pedig ezt teszem, akkor a legjobb esetben igen nagy jóakaratot és jóindulatot előlegezve, talán meg nem érdemelt mertekben is. azt kell mondanom, hogy erre a kijelentésre a képviselő urat csak a helyzetnek profundus nemismerése vezette, (Schiffer Pal (szd): Vagy rosszindulat!) mert tény az, hogy voltak országok» amelyeken a háború szele és vihara, átment és sokat pusztított» de állíthatom, hogy sehol sem volt a pusztítás olyan mértékű» mint nálunk. Sok országot meglátogattam az utóbbi időben, de sehol sem láttam a pusztításnak azt a mértékét, mint itt. Egy országot sem raboltak ki és pusztítónak el olyan mértékben,, mint szerencsétlen országunkat, (Úgy van! Ügy van! a szociáldemokrata- és a Icommunistapárton. —; Justus Pál (szd): Nem volt a-nnyi hazaáruló sehol» mint itt!) mert nem állt oda sehol az ország nénének — sajnos — igen nagy része és az ország ura^odó osztályának úgyszólván, teljessége- a rablók, és pusztítók mögé és nem segítette ő,ket. Ez+ t a képviselő . úrnak is kellene tudnia, ha pedig nem _ tudja, informálódjék és csak awHán áll-ion ide ócsárolni a magyar demokráciát, kikeresve a magyar demokráciában azt a szervet, amely talán nem mindig tökéletesen, de a loQfnaa-vo^b akarattal és erőfeszítéssel dolgozik azon, hogy az országot rendbehozza. A képviselő úr azonban nyilatkozott beszédében más kérdésekről is, amelyekről úgy kellene gondolni, bosry hozzáértése és tapasztalatai inkább teszik őt alkalmassá arra, hogy nyilatkozzéik: pénzügvi kérdéseket is említett az ideiglenes nemzeti kormánv első pénzügyminisztere. A stabilizációval foglalkozott, az inflációval foglalkozott, azt mondotta, hogy már ő tett javaslatot az infláció megállítására, a stabilizációra, de itt egy folyamat indult el az ő minisztersége után, amelyet azután már nem
