Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-45
6ü9 A nemzetgyűlés Í5. ülése ÍÜ4é. gyan a mezőgazdasági termelés érdeke megkívánná. Azt hiszem, nem vitás, hogy mezőgazdasági termelésünk ma egyedüli legfőbb nemzetfenntartó foglalkozásunk, mert hiszen ... (Révai József (kp): Talán nem egyedüli, hanem egyik!) Rá akarok erre térni. Nem akarom kétségbevonni az ipari termelés értékét, még kevésbbé a szellemi munka értékét, azonban mezőgazdasági termelésünk az, amelyre még az ipari termelésünket is ráépíthetjük, mert hiszen mezőgazdaságunknak kell termelnie nemcsak minden niaigyarnak kenyeret, hanem annyi felesleget is, hogy azt értékesítve, iparunkat a szüksége? nyersanyagokkal el tudjuk látni. (Ügy van! Úgy van! a kisgazdavárt soraiban.) Éppen ezért a mezőgazdasági termelés folytonosságát látjuk veszélyeztetve a mostani terményárak megállapításával. Ahogyan már ezidőszerint is látható, a mezőgazdasági termények árának megállapításánál 1:2 arányban alkalmazták a szorzószámot, a legutóbbi békeévi búzaár kétszeresét vették a mostani búzaár megállapításánál. így jött ki a 40 forintos búzaár. (Mozgás.) Ennek súlyosságát mutatják a íkövetkezők. Nagyon jól 'tudjuk, hogy búzából nem lesz sok felesleg a folyó gazdasági évben a termelők kezén, de még alacsonyabb az egyéb termények ára, amelyekből a kisparasztság inkább tudna pénzhez jutni: a kukoricáé és a burgonyáé. T. Nemzetgyűlés! Mezőgazdaságunk a háTború okozta károsodás folytán meglehető 0 »™ le van rongyolódva, (Úgy van! Ügy van! a kisgazdapárt soraiban.) nincs meg az a teherbírása, hogy azt mondhatnók, áldozatot kell hoznia, áldozatot kell vállalnia. Ezt mi vállaljuk is, de úgy érezzük, hogy az áldozatvállalással mezőgazdasági termelésünk kerül veszélybe, mert hiszen a szorzószám, illetőleg arány nem mindenütt 1:2, mint a mezőgazdasági termények árának megállapításánál. Van például egy a mezőgazdaságot közvetlen közelről érintő kérdés: a szállítási és utazási költségek 1:4 arányiban vannak megállapítva, (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt soraiban,) a gyógyszerárak megállapításánál az 1:5 arányt vették alapul, az ipari termények ára, amennyiben már ezidőszerint látható, mindenütt inkább ezen felül lesz megállapítva; az adózás kérdéséről nem is beszélek. T. Nemzetgyűlés! A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság közül a régebbi kisbirtokosokról még talán azt lehet mondani, hogy ha nagyon muszáj, tudnak valami áldozatot hozni. Ellenben figyelembe kell vennünk, hogy a nagybirtokrendszer megszüntetéséről szóló törvény következtében megszűnt a nagybirtok, s igen sok egészen szegény kisparaszt jutott földhöz, aki most mint termelési tényező, a feladatát teljesíteni nem tudja és cxiszten« ciális veszélybe kerül a terményárak megállapítása folytán. Vegyük figyelembe, hogy igen sok ezer földhöz juttatott van, akinek a két kezén kívül semmi egyebe nincs, a maga és családjának megélhetése arra a kis feleslegére, a kis krumplijának, kukoricájának értékesítésére van felépítve. (Ugy van! a kisgazdapárton.) Én komoly veszélyt látok ebben . (Közbeszólás a kisgazdapárt oldaláról: Van is!) és kérem a nemzetgyűlést, határozatilag mondja ki, hogy kérjük a kormányt, vegye revízió alá a mezőgazdasági termények megállapítását. Nem kérünk külön privilegizálást a mezőgazdaság részére, de a termelés folytonosságának biztosítását mindenesetre szem előtt kell tartanunk. (Élénk helyeslés és taps a kisgazda-, ; a paraszt- és a szabadságpárt soraiban.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ II. évi július ho, 31-éúi szerdán. 61Ô Elnök: Nánási László képviselő urat illeti a szói Nánási László (pp): T. Nemzetgyűlés! Tudatában vagyok annak, hogy a stabilizáció biztosítása életbevágóan fontos érdeke nem* csak a magyar demokráciának, hanem a dolgozó parasztságnak is. Éppen ezért mi a < magunk részéről mindent elkövettünk és a jövőben is el fogunk követni azért, hogy beszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével a parasztság is» járuljon hozzá a stabilizáció sikeréhez. Mégis kénytelenek vagyunk szót emelni a terményárak és az őrlési díj megállapítása ügyében azért, mert meggyőződésünk szerint ezeknek az áraknak a megállapítása veszélyeztetheti a stabilizáció, illetőleg a beszolgáltatás sikerét. A beszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében mi, nemzeti parasztpártiak minden alkalommal igyekeztünk meggyőzni a parasztságot arról, hogy beszolgáltatási terhe nem kibírhatatlan és annak teljesítése a demokrácia rendiének biztosításán vagy megszilárdításán kívül, a saját jólfelfogott érdekét is szolgálja. Még az előirt dézsma kérdésében is igyekeztünk megértetni a parasztsággal, hogy ez a fájdalmas teher sem kibírhatatlan és hogy múlhatatlanul szükséges az ország kenyérellátásának biztosítására. Most azonban a vámőrlési díj megállapítása teljesen indokolatlanul és aránytalanul megnöveli a dézsma kötelezettség siílvo<"jqsrnT A 10 forintban megállapított vámőrlési díj azt jelenti, hogy 25 kiló búza árát keil az ör*<*sert kifizetni minden métermázsa búza után. (Ugy van!) Az történt tehát, hogy 40 forintban van megállapítva a búza ária-, viszont a vámőrlésért a szokásos 12 százalék helyett 25 kiló búza árát kell fizetni métermázsánként. (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárton és CT szabadságpárt oldatén. — Taksonyi János (kg): Miért kell iWn s^kfit? Hi«?; itt ^an még a cséplőrész is! — Zaj. — Az elnök csenget.) Ez az intézkedés nemcsak az őröltető parasztság érdekeibe vág, hanem egyúttal elkeserítően semmibe sem veszi a megállapított 40 forintos búzaárat a malomtulajdonosok javára. (Ugy van! a kisgazdapárton.) Vájjon miért kell a parasztság rovására minden- mázsa búza megőrlésénél 13 kiló búza árát nemzeti ajándékul adni az amúgy is túlságosan ügyesen gazdálkodó malomiparnak? (Ternay István (msz): Ugy van! Tökéletesen úgy van! — Közbeszólás a\ szabadságpárton: Ez az igazság!) De hasonlóképpen szót kell emelnünk a terményárak megállapítása ügyében is. (Vásáry Jóasef (msz): Hogyan aránylik az iparcikkekhez? — Kováts László (msz): Arról jobb nem beszélni!) Fájdalmasan kell megállapítanom, hogy az árak megállapításánál <a> parasztság érdekeit nem vették kellően figyelembe, (Felkiáltások a szabadságpárt soraiban: Sehogysem! — Zaj.) azon a határon belül sem, amelyet a stabilizáció keretei megengednének. Az illetékesek nem gondoltak * arra, hogy milyen hatást vált ki a dolgozó parasztság között az alacsonyra szabott gabonaár. A megállapított gabonaárak magukban hordják annak veszélyét, hogy a parasztság a most következő őszön nem igyekszik minden erejével arra, hogy minél több gabonaterületet vessen be. (Ugy van! Ugy van! a szabad, ságpárton. — Mozgás.) Ez pedig nyilvánvalóan nem szolgálna n stabn ; ^ápió é^ a közellátás érdekeit. (Felkiáltások a szabddsdg-
