Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-44
599 A nemzetgyűlés 44. ülése 1946, tak és most, Julius elején elakadtak- Ennek a magyarázata és oka» hogy tudniillik ezek a tárgyalások most függőben maradtak, főleg az, hogy az állampolgárság értelmezése körül román részről sok tekintetben olyan álláspont nyilvánul meg, amelyet magyar részről elfogadni nem leihet. Tulajdonképpen határozott és végleges álláspontot a román kormány eddig abban a tekintetben szögezett le, hogy nem tekinti román állampolgároknak azokat, akik a bécsi döntés után Erdély területére beköltöztek és sem születés, sem előbbi állandó lakás vagy származás tekintetében nem vehetők erdélyieknek. Vagy is egyszerűen mondva, a bécsi döntés után Erdélybe beköltözőiteket, akiknek azonban erdélyi vonatkozásaik nincsenek, a román kormány nem ismeri el román állampolgároknak. Igen t. Nemzetgyűlés! A kérdésnek, az állampolgárságnak ilyen módon való értelmezése nem keltett volna olyan nagy izgalmait, mert hiszen, véleményünk szerint, annak a-kategóriának létszáma, amelyet az előbb említettem, mindössze néhány ezerre tehető, mert hiszen köztudomású az, hogy a magyar kor; mány részéről, a bécsi döntés után, tervszerű áttelepítés Erdély földjére nem történt. Ami aggasztóvá tette a kérdést és izgalomba hozta az erdélyi magyarok százezreit, az.az, amit Padányi Gulyás képviselőtársunk említett meg, hogy több román kormányférfiú részéről olyan nyilatkozat történt, hogy az ilyen módon Románia területéről eltávolítandó ' nem román állampolgárok száma kétszáz-háromszázezerre tehető. , , A helyzet jelenleg az, hogy egy összeírás van folyamatban és az összeírás tartamara egészen szeptember l-ig ezt a kérldtést nyugvópontra helyezték. A magyar kormány tudcn mása szerint, minthogy tervszerű áttelepítés nem történt, azoknak, száma, akik egyébkent Erdéllyel nem voltak vonatkozásban» akik tehát előzőleg nem laktak ott, sem pedig családi kötelékeik nem fűzték őket ' Erdélyhez, mindössze néhány ezerre tehető, azoknak száma viszont, akik a trianoni békeszerződés óta a román sovinizmus elől állásfoszitás, vagyonelkobzás, hatósági zaklatások, sokszor nyílt üldöztetés miatt kénytelenek voltak eltávozni és később visszatértek ősi lakhelyükre, már valóban megközelítheti azt a számot amelyet a román kormányférfiak említenek, ezek azonban, a mi véleményünk szerint, a román kormány egyoldalú intézkedései folytán nem válhatnak egyszerűen hontalanokká. (Ugy van! a kisgazdapárton.) Nagyon tekintélyes azoknak a száma, akik Erdélyben születtek, ott éltek, Románia területét soha el nem hagyták, de a román állampolgársági listából mégis kimaradtak. Hiszen méltóztatnak tuldmi, hogy az állampolgárságot illetékességi okmányokkal kellett igazolni» márpedig egy ilyen illetőségi okmány kiadása mindenkor a helyi hatóság mérlegelésén múlik. Ugyancsak tekintélyes azoknak a száma, akik a harci események és a kényszerítő kiürítési rendeletek következtében hagyták el Erdélyt. Ez a másik kategória. Végül a harmadik kategória az, amelyet a legújabb román állampolgársági rendelkezések bizonytalanságban hagynak. A magyar kormány tudatában van annak» hogy az állampolgársági kérdés értelmezése mennyire fontos az idegenben lakó magyarság szempontjából és hogy ezen a téren — különösen az illetékesség megállapítása miatt — évi július hó 30-án, kedden. 600 mennyi visszásság, vexatúra és rendezetlenség állt elő. A magyar kormány nevében már a múlt év októberében a szövetséges hatalmakhoz jegyzéket intéztem, amelyben kértem ennek az állampolgársági kérdésnek a lakóhely szerint való rendezését. A jegyzékben foglalt ezt az álláspontot a békekonferencián is felvetjük és minden erőnkkel igyekezünk majd érvényt szerezni neki. (Helyeslés és taps a kisgazdapárton.) Igen, t. Nemzetgyűlés! Padányi-Gulyás képviselő úr felemlítette a román miniszterelnök úr személyét is egy biblikus képpel kapcsolatosam, amelyet őszintén mondval,— bár tudom, hogy ez tisztára magyar aggódásból fakadt, — nemi tartok szerenosésnek;. Meg kell állapítanom, hogy nines okunikl kételkedni a román miniszterelnök úrnak a magyarság iránti lojalitásában és általában abban a lelki beállítottságban, hogy a romániai magyarsággál igyekezik nemcsak kiengesztelődést és békét teremteni, hanem olyan légkört is kialakítani, amely a régri nemzetiségi gyűlölködést és viszályt kiküszöböli. (Gróh József (kg): Ezt nekünk is ápolnunk kell!) Meer kell azonban említenem, igen t. Nemzetgyűlés, éppen a román miniszterelnök megítélése szempontjából azt is, hogv ezeken a tárgyalásokon tapasztaltuk, hogy a román miniszterelnök igyekezett mindenkor tárgyilagos és lojális, sőt tovább megyek, ami itgen fontos a kérdésben: humánus álláspontot .képviselni. Ennek köszönhető, hogy a kérdés mindeddig tulajdonképpen elméleti kérdés és vita anyaga. A két állam között ezek a tárgyalások, remélem, nem szakadtak meg, csupán felfüggesztették, és bízom benne, hogy a köztel jövőben a két állami közti közvetlen tárgyalásokkal a kérdést mindenkire kielégítően rendezni fogjuk. (Helyeslés és taps a koalíciós pártokon.) Elnök: Kérdem a t. Nemzetigyűlést, méltóztatnak-e a külügyminiszter úrnaík az interpellációra adott válaszát tudomásul venni 1 ? (Igen!) A Ház a választ jtudomásmlveszi. Hátra van még az interpellációis könvv felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskednék az intterpelláeiós könyvet felolvasni. Kiss Károly jegyző (olvassa): »Futó Dezső (kg)— a belügyminiszterihez — a rendőrség fizetésrendezése, demokratizálása, nevelése és ruházata tárgyában, Futó Dezső (kg) — a közellátásügyi és belügyminiszterekhez — a KESZI (Központi Egyetemi Szociális Iroda) bevásárlóinak esete Szabolesbákán. Futó Dezső (kg) — az igazságüigyminisziterhez — Alföldi László Markó-uteai foiHaázigazgató felfüggesztésének ügyében, Futó Dezső (kg) — a miniszterelnökhöz -a Gazdasági Főtanács pénzkiutalásai tárgyában. Futó Dezső (kg) — a belügyminiszterhez — a jogtalanul igénybevett házak visszaadása tárgyában, Jónás József (kg) — a belügyminiszterhez — Tömpe István, Somogy vármegye alispánjának hivatali visszaéléseiről, > Futó Dezső (kg) — a belügyminiszterhez T- a vidéki politikai rendőrség egyes túlkapásairól, Macskási József (kp) — a közellátásügyi miniszterhez — a terménybesizollgáJltatási rendelet tárgyában, Stühmerné Oberschaill Ilma (msz) — az össakormánvhoz a tisztviselők helyzetéről, ,
