Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-44
A nemzetgyűlés 4L ülése 1946. évi július hó 30-án, kedden. 589 m kötelezettségeink miatt ilyen helyzetben vagyunk, ugyanakkor a következő cikk jelenik meg egy olyan lapban» amelyet a magyar nép olvas: »Duhaj feketézők, kikapós valutázók kongresszusia. a Balaton somogyi partján.« Sok cikk jelent meg a balatoni feketézőkről. (Némethy Jenő (msz): A legtöbb autó állami!) Kérdezem: hogyan fordulhatnak elő ezek a dolgok és hogyan juthattunk idáig, — szocialista, parasztpárti, demokrata rendszerünk mellett — hogy mikor az egyik oldalon mérhetetlen nyomorban kénytelen élni a népünk és vállalja is ezt a sorsot becsületesen, mert vállalnia kell, a másik oldalon duhaj feketézők és valutázók tömege jár a fürdőhelyeken és a nyaralókon az ország szeme előtt és az, ország asszisztenciája mellett 1 ? Nem az a megoldás, hogy elfogom őket a Balaton r partján, hanem hogy olyan kormányzati intézkedéseket hozok, amelyek lehetetlenné teszik, hogy ezek a nemzet zsírján, a munkásság bőrén aranyakat, dollárokat tudjanak zsebre vágni! (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán.) Ha a L kormány pénzügyminisztere ebihez nem ért, ha nem tudja, hogyan kell ezt ^ megvalósítani, akkor a munkáspártok soraiból jelöljenek ki olyan valakit, aki gyakorlati és elméleti ember és ezt meg tudja valósítani. {Egy hang a kommunistapárton: Ha lefogjuk őket, akkor azt mondják, hogy ez a demokrácia sérelme! — — Schiffer Pál (szd): Az előbb tapsolták, hogy nem kell internálótábor!) _ Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Lévay Zoltán (msz): Csukják be a fegyházba, dev nem az internálótáborba! — Az efmok csenget. — Némethy Jenő (msz): Értelmes gazdasági intézkedésekkel lehet megfogni! — Vásáry István (msz): Az a baj, hogy ilyen »hozzáértés«-sel csinálják a dolgot!) Dénes István (pk) (Schiffer Pál felé): Idézem Faragó Lászlónak, elvtársának szavait: »Ezeknek internálótáborba való tüneti .kezelés.« Okos, értelmes kormányzatnak meg kell előznie azt, hogy a rablás, lopás, a tolva jlás, a kizsákmányolás lehetőségei egyáltalán ilyen méreteket öltsenek. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán. — Némethy Jenő (msz): Értelem kell! — Egy hang a szociáldemokratavárt soraiban: Benne vagyunk! A kizsákmányolás előfeltételeit kiküszöböljük!) Tudom, hogy önök ebben százszázalékig benne vannak, de szeretném, ha mint a koalíciós pártok gerince, nyomást gyakorolnának a kormányzatra, hogy ezt valósítsa meg. (Schiffer Pál (szd): Meglesz;! De ne tiltakoizzanak ellene! — Justus Pál (szd): Csak azután ne fájjon! — Az elnök csenget.) Megjelenik egy nagy közlemény az egyik oldalon és megdöbbentő beszámolót ad az éhező Budapestről. Leírja a tényeket,, a valóságot. Alatta pedig írja: folyik a pezsgő, ömlik az arany, párolog a tiltott húsétel a luxuséttermek asztalán. (Vásáry István (msz): Húsétel itlt is van! A minisztertanácsokon! — Vásáry József (msz): Hát csaknem éhezhetnekl!) Emlékeztetem a nemzetgyűlést azoknak a razziáknak az eredményeire, amelyeket a múlt hetekben folytatott le a politikai és a gazdasági rendőrség, nagyon helyesen, s amelyek során rengeteg ember házában, lakásában, a padló alatt nagymennyiségű aranyat, dollárt, külföldi valutákat, felhalmozóul élelmiszereket és egyéb kincseket talált. Ennek mementónak kell lennie valamennyiünk számára, 590 mert — és ez felszólalásom lényege — demokráciánk még nem halad) jó úton; ugyanis ahol lehetséges az, hogy ilyen hatalmas kincsekeit vonjanak el egyesek a nemzet dolgozóinak keresetéből, ott még hiba van; ott segíteni kell, de nagyon gyorsan, mert ha nem, akkor megérdemeljük, hogy a reakció a markába nevessen és azt mondja, valamennyien szájhősök vagyunk, mint ahogyan ezt már jogosan vágja fejünkhöz a munkásság. T. Nemzetgyűlés! A stabilizációnak rendkívül fontos feltétele az, hogy Magyarország ne maradjon elszigetelt állam, forintunk ne legyen izolált, mert ez a törvényes devalváció, amelyet most a pénzügyi kormányzat — szerintem helyesen — végrehajt, akkor tudja megállni helyét, ha a külfölddel szemben nem zárkózunk el, ha a külföld bizalmatlansága nem ébred fel a forinttal szemben; mert M azt hiszem — minden közgazdász tudja, hogy a külföldnek & forinttal szemben elfoglalt álláspontja és magatartása kihatással van a magyar forint belföldi vásárlóerejére is. (Ügy van! a szabadságpárton.) Ha a külföld bizalmát nem tudjuk megnyerni (Egy hang a kommunistapárton: Az ilyen beszéd nem alkalmas erre!) és a külföld elkezdi csökkenteni ,a forint iránti bizalmát, akkor ez fokozatosan átterjed a forint belső, belföldi értékére is- és esetleg előidézheti a forint értékcsökkenését. Ezért engedje meg a t. Nemzetgyűlés, ha megint kritikát, jóindulatú kritikát gyakorlok a kormányzattal szemben, amidőn arra figyelmeztetem, most már harmadszor, hogy a nemzet nagy kérdéseiből és így kereskedelmi kérdéseiből se csináljon titkot és ne a nemzetgyűlés, tehát a nép képviselőinek a feje felett, jháta mögött intézze ezeket, hanem hozza ide a nemzetgyűlés elé úgy, mint a világ minden képviselőházában és parlamentjében oda szokták vinni. Mi képviselők csak a lapokból olvassuk, hogy a magyar kormány megkötötte Lengyelországgal a kereskedelmi szerződést. Mi képviselők csak olfvaisisnk, hogy megkötötte ;a svédekkel az árucsere-szerződést. (Vásáry István (msz): A reakciós idlőkben idehozták az ilyen kérdéseket is! — Justus Pál (szd): Akkor sokkal jobb volt, ugye, azt mondja a képviselő úri Magának sokkal jobb volt, azt elhiszem! — Vásáry István (msz): Mosit nem Tartozik a nemzetgyűlésre? — Ternay Isltván (msz) : Elég, ha tudja Justus! — Lévay Zoltán (msz): Nem 'demokrácia, a képviselők néma levenjtiék!) Nem hiszem, hogy a képviselőháznak akármelyik tagja, aki nincs bent a gazdasági főtanácsban, tudná ezekről a dolgokról konkrété, hogy mit tartalmaznak. (Lévay Zoltán (msz): Büszkék lehetünk!) Tovább megyek, t. Nemzetgyűlés. Most megkötötte a mi kormányzatunk a svájci kereskedelmi szerzőBést, megkötötte a szovjetorosz kereskedelmi szerződést, de bocsánat a triviális kifejezésért, úgy állunk itt, magyar képviselők, mint szamár a hegyen > (Egy hang a szocwldemotemtapárton: Maga igen, de mi nem!) azt sem tudjuk, hogy ezek a szerződések mit tartalmaznak. (Mozgás. — Némethy Jenő (msz): Meg sem lehet szerezni!) FeUkérem a kormányt, hagyjon fel ezzel a titokzatos és titkolódzó eljárással. Vagy ha úgy érzi, hogy ebben a nemzetgyűlésben ezeknek a szerződéseknek nincs meg a többségük, (Vásáry István (msz): Titkos diplomácia!) és
