Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-44
577 A nemzetgyűlés iL ülése 19à6. és annak biztosítását, hogy az soha többé vissza ne térhessen, hogy ilyen helyzetbe kerüljenek. ' (Orbán László (kp): Micsoda demagógia ez] . Háborúról nein hallott? — Némethy Jenő j (msz): Ezek tények! Az ipari munkás nem kapja meg a 10 percentjét sem munkájának! — ' Zaj > és ellentmondások' a kommunista- és a j szociáldemokrata párton. — Az elnök csenget.) Csak néhány adatot említek arra, hogy milyen j helyzet következett be a lefolyt hét hónap alatt a magyar dolgozók gazdasági helyzetében. I 1946 július 19-ike: ezen a napon a kenyér árát hivatalosan 360 ezer adópengőben állapították ! meg. (Egy hang a szociáldemokratapárton: t)e miért, ez a lényeg!) Majd rátérek arra is. tes- I sék egy kis türelemmel lenni. En igazán tűre- | lemmel hallgattam végig mindenkit, tessék egyszer már demokratának lenni és meg- | engedni, hogy az ellenzék is beszélhessen, (Egy hang a kommunistapárt oldalán: Közbekiáltani a demokráciában is szabad! — Zaj. — ' Az elnök csenget.) Nem akarom azt mondani | képviselőtársamnak, amit a magyar közmondás mond, hogy haragszik a béka, ha a dér ' csípi az orrát. (Derültség.) •> Ugyanakkor, amikor a kenyér ára ennyi j volt, egy cipőtalpa'lás munkáját vitt bőrrel | hétmillió adópengőért vállalták el, egy cipősarokra a vas felverése négymillió adópengőbe került. Egy gyorsvonati jegy Budapesttől Debrecenbe 148 millióba került és a II. fizetési osztályba tartozó igen t. kormánytagoknak törvényesen nyilvánosságra hozott egy heti illetménye 1,530.000 adópengő volt. (Mozgás.) Egy heti fizetéssel tehát négy és egynegyed kiló kenyeret vásárolhat az ember; ha cipőjét meg akarja talp altatni, négy és fél heti fizetés kell rá, két és félheti arra, hogy egy sarok- I vasat felüttessen és kétévi fizetés kell arra, hogy Debrecenből Budapestre utazhasson, és ' másik két évig kell gyűjtenie, hogy visszamehessen Debrecenbe. (Derültség. — Zaj GR kom- ' munista- és a szociáldemokratapárton. — Lévay j Zoltán (msz): Ez demagógia? Szomorú!) Tes- ' sék megcáfolni! (Egy hang a szociáldemokratapárton: Nem lehet megcáfolni, a lényegről azonban megfeledkeznek!) T. Képviselőtársaim! Még tovább is me- ; gyek. Voltam ennek a Háznak postahivatalában! egy illetményfizetési napon, azt hiszem, a múlt héten, péntekem. Láttam, amint megjelenik egy 'szegény özvegy, bemutatja a lapját és kéri a neki járó összeg kifizetését. Megtudtam, hogy 60.000 adópengő járt neki egy fél hétre. A postatisztviselő ezt mondta: Kifizetem önnek a 60.000 pengőt, levágom a szelvényt ennek ellenében az ívjéről, de tessék előbb 200.000 adópengő kezelési költsisget •megfizetni. (Mozgás.) Mélyen t. Túloldal! így kell elintézni ezeket a dolgokat? Ez az, amit vártunk egy új demokratikus rendszertől? És ha ilyen hibák j vannalk, ezeket nem szabad elmondani, .mert J ha az ember elmondja és korrekciókat kíván, akkor arya.rra&ító inszmu adóknak van kitéve! T. Nemzetgyűlés! Valamelyik képviselőtársaim itt azt kérdezte: de azután mi ennek az oka? (Justus Pál (szd): No, halljuk! Horthv Magyarországa!) Nagyon jól tudom, van egy sztereotip válasz, amellyel most minden hibát el lehet in'téznd. Ez a sztereotip válasz az, hogy volt itt egy bűnöisi rendszer, (Justus Pál (szd). Bizony volt! —- Piros László (kp): A maradványa még ma is itt vanl) amelynek vezetői NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ II. évi július hó 30-án, kedden. 578 vitték az országot a katasztrófába, hogy harctér volt az ország területe. (Szamai Lajos (szd) : És kirabolták a szövetségeseink!) Kik rabolták ki? Tessék megmondani, kik raboltak ki, mert én nem tudok róla, hogy kirabolták volna. (Szamai Lajos (szd): Elég nagy szégyen! Nem tudja, ki rabolta ki az országot?) Annyit tudok hogy a németek és a nyilasok innen vittek el nyugatra valamit. (Szamai Lajos (szd): Még mindig ott vannak a holmijaink Nytugaton! Itt kell kezdeni!) Szóval ezt tetszik mondani. Akkor rendben van, ebben egyetértünk. (Justus Pál (szd): Erről nem tetszett tudni? — Az elnök csenget.) Kérem, én vagyok olyan ellenzéki, hogy ka a kormánypárt veleclenül igazat mond, aziti mindig elismerem. (Justus Pál (szd) : Micsodái vásári hang ez, képviselő úr? — Terniay István (msz): Már hatodszor ugyanez a szól Kis szellemiét! Tessék újat kitalálni, képviselő úr ! »Ha volna Önben szellem és tudás!«) Ez a Vásáry nem vitte vásárra a nemzet érdekeit az 11J41 február 5-i szavazáson, 200 (Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: És most?) ezt tehát azoknak tessék mondani,, akik vásárra vitték! — (Menus Illésné (szd): Most akarja!) Ez az olcsó demagógia, amit ön csinál, t. képviselőtársam. (Pásztor Imre (szd) : De ezzel a beszéddel odaviszi! — Derültség a kisgazdapárt oldalán.) De térjünk vissza a sztereotip válaszhoz. Erre a sztereotip válaszra az a megjegyzésem, — akár vásári, akár nem vásári ez a megjegyzés — hogy voltak Európáiban ezen a szerencsétlen Magyarországon kívüli más államok is, amelyeket vezetőik bűnös politikájukkal a katasztrófa felé vittek és Németország érdekeinek szolgálatára kényszeriítettek. Voltak más államok is, amelyeknek területe éppen olyan hadszint ér volt, mint Magyarország területe, de tessék még egy országot mutatni, ahol volt ilyen gazdasági főtanács, ahol lett ilyen eredmény, mint ami itt bekövetkezett! (Piros László (kp): Es ahol ennyi reakció dolgozott a demokrácia ellen! — Az ekvök csenget. — Piros László (kp): És annyi fasisztamenta! — Zaj.) Elnök: Csendlet kérek, képviselő urak. (Vásáry József (msz): Hol vannak a nyilasok és a Turul-vezérek?) Vásáry István (msz): Nekem ne tessék fasisztamentőkről beszélni, mert kénytelen vagyok ezt azokhoz adressizálni, akik a múlt rendszert a múlt rendszer uralmának idején ellenzéki mivoltuk dacára is nyilvánosan dicsőítő, magasztaló kijelentésekkel illették. Én nem tettem soha, (Vásáry József (msz) : ßajk Endrét ki menti? — Piros László (kp) felé): És t. képviselőtársam, lehet, hogy itt vannak fasisztamentők, de ki kell jelentenem, hogy én még nem menltettem egyetlen fasisztát sem, s nem vagyok hajlandó menteni még azt a fasisztát sem, aki a Szálasikormánty kiürítési miniszterének helyetteseként működött, (Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Ki volt az?) s aki a belügyminiszter úr édestestvére. (Zaj és mozgás a kommunistapárton. — Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: Halljuk! Halljuk! — Egy hang a kisgazdapárt sokaiban; Ezt ők menttik! — Derültség. — Szabó Piroska (kp): Nem menti senki! Mit piszkoskodik? — Az elnök csenget.) Piroska képviselőtársamat kérem, ne méltóztassék idegeskedni, -ha egyszer meghallotta ezt i«. (Egy hang a kommunistapárt oldalán: Hová akarja süllyeszteni a parlamentet ezzel a beszédidei? — Gábor József (kp) : A parlamentet hová 37