Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-44

5?3 r A nemzetgyűlés 44. ülése 1946. alapján a magyar célkitűzés csak ez lehet: a történelmi Magyarország határai között nagy nemzeti erőfeszítéssel«...stb. Másik helyen ez áll (olwass®): »Külpolitikánk célja Magyaror­szág függetlenségének, nemzeti jellegének, ősi határai között szabad kulturális és gazdasági fejlődésének biztosítása.« i Mélyen, t. Nemzetgyűlési Ha a mai ellen­zék sorailban valakinek a felszólalásában ezek­nek az elveknek érvényesítése érdekében szó esett, az csak a kisgazdapárti programjaihoz való hűségnek leheítí a bizonyítéka. (Némethy Jenő (msz) : Feladott program!) Ez semmijesetre sem lehet alkalmas arra, hogy ezért elítélő kritikát alkalmazzanak vele szemben. (Némethy Jenő (msz)^ Ez az igazi program!) Ennek a mai ellenzéknek soraiban nincsen senki, aki akár most, lafeár a múltban, a letűnt rendszer tény­kedését ne elítélő bírálattal illette volna Nem lehet a műit országgyűlés naplójában találni olyan felszólalásokat, amelyekben ennek az el­lenzéknek az onsízággyűlésen résztvett és. most itt ülő tagjai részéről valaha is a megelégedés vaigy pláne a dicséret szava hangzott volna el a múlt rendszerről sízemibem En megint nagyon '" sajnálom, hogy meg kell mondanom azt, hogy a [miniszterelnök úr azonban 1940. november 2tf-én azt mondotta (olvassa): »Itt voltam ebben a Házban, mint ennek a pártnak egyszerű fő­titkára 1938 tavaszán, amikor Imrédiy Béla t. képviselőtársam« (Zaj a komnvunisia és a szo~ ciáldemokratapáfton. Felkiáltások a szabad* ságpárion: Nem Ő mondíja! A miniszterelnök úr mondj a ! — Zaj a kisgazdapárton.) »benrn­tatkozott itt a Háziban mint újonnan kineyezetlt miniszterelnök. Amikor a minis zterelniök úr be­mutatkozó beeszédét hallotitiam, monidhatom, uj­jongott bennem a lélek...« Én bennem soha­sem Ujjongott a lélek, amikor Imrédy Bélát szólani hallottam. (Egy hang \a\ szocidld&mo­kraiapártow: Mit mondott még 1 ? Az sem érdek­telen! — Zaj.) Megmondom, hogy mit mondott tovább. (Olvassa): »...mert a Függetleni Kis­gazdapárt programiját csaknem változatlan formában, emelté kormányprogrammá.« Én tiltakozom az elleni, hogy a Független Kisgazdapárt programjai, valaha is Imrédy* Béla programja lett volna. (Zaj a kisgazdapárt so­raiban. ~ Saláta Kálmán (kg): Rosszindulatú beállítás! Némethy Jenő (msz): Homo novu­sok honnan tudják eztí — Az elmok csenget.) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Űs"v látstzik, hogy most, amikor demokráciát hirdetnék, amikor szeretnénk, ha demokrácia lenne, az ellenzék­nek sokkal keserűbb a kenyere, mint a reakció idején volt (Zaj és eUentmondások a kisgaz­dapárt soraibem.) En az ellenzéken ültein a miniszterelnök úrral anmakidejéni és jogom van ezt mondani, mert a magam bőrén tapasztal­tam mindezt. (Szélig Imre (szd): Nem tartot­ták valami nalgy ellenzékinek, ha jobb kenye­ret adták önnek, mint amilyen ma van!) Pedig tanulják meg a túloldalon is Kaut sky Károly­nak a megállapítását arról, hogy mit kíván a demokrácia. Azt mondja »A kereszténység ere­dete« című művének 359. oldalán (Szélig Imre (szd): Az egész Kautskyt vallja? — Zaj. — Olvassa): »Az az állatai azonban, amely bizo­nyost véleményeket üldöz, párttá lesz. A demo­krácia követelése nem az, hogy a pártok ne le­gyenek partok, hanem, hof^ az állam ne legyfen párt.« Tehát tessék tisztában lenni azzal, hogy demokrácia ellenzék nélkül nem lehet. Demo­krácia csak akkor van, mint ahogy megmon­1 évi július hó 30-án, kedden. 674 dotta az angol miniszterelnök is, ha az ellen­zéknek módja van működni, joga van hangját, szavát hallatnia nyilvánosan. (Marosán György (szd) : Az osztályokat hol hagyta*? — Zaj ) Elnök: Csenldtet kérek, képviselő urak. Vásáry István (msz): Amikor a miniszter­elnök úr itt ilyen kritikával illette az ellen­zéket és elsősorban természetesen ennek a vitában résztvett kijelölt szónokát, nem em­lékezett meg .arról, hogy mi történt április 24-én a külügyi bizottság ülésén, milyen ki* jelentések hangzottak ott el. Kovács Imre t. képviselőtársain már utalt az ezen a külügyi bizottsági ülésen elhangzott egyes kijelenté­sekre és hozzátette azt, hogy nem lehet a de­mokráciában zárt ajtók mögötti politizálást folytatni. Ez a külügyi bizottsági ülés t. Nemzet­gyűlés, zárt ülés volt. Kovács Imre kép­viselőtársam felszólalása nekem megadhatná a jogot arra, hogy én is előhozzak itt a plé­numban olyanokat, amik ezen a zárt ülésen történtek. Én nem hozok elő ilyeneket ennek ellenére sem, hanem kérem a külügyminisz­ter urat, aki olyan nagyon vidáman érzi ma­gát, ('Derültség.) mondja el itt azokat, amiket azon a külügyi bizottsági ülésen mondott el abban a tekintetben, hogyan és mint történt, hogyan és mint haladt a magyar békecélok­nak a kormány és a pártok által való meg­állapítása. (Ternay István (msz): Talán mi is vidámak lennénk akkor!) Mondom, én nem árulok el semmit, de nagyon szeretném, ha a külügyminiszter úr ilyen vidám hangulatban tájékoztatná a nemzetgyűlést azokról, amik­ről a külügyi bizottságot tájékoztatta. (Ternay István (msz): Talán nincs mit elmon­dania!) T. Nemzetgyűlés! A kormánynak tárgya­lás alatt álló javaslata tulajdonképpen sem nem költségvetés, sem nem indemnitás, sem nem felhatalmazási javaslat. Azt hiszem, azt, hogy nem költségvetés, nem kell bizonyíta­nom. Hogy nem indemnitás, erre vonatkozó­lag elég utalnom arra, hogy indemnitás csak akkor lehetne ez a javaslat, ha lenne előzete­sen egy megállapított költségvetés, amely he­lyett a kormány újat valami ekból törvényes határidőben nem tudott előterjeszteni, hanem felhatalmazást kér arra, hogy addig, amíg az új költségvetést elkészíti és az szabályszerűen letárgyalva törvényerőre emelkedik, a kiadá­sokat és bevételeket az előző költségvetés ke­retei között hajthassa végre. Tehát ez nem is indemnitás. De nem is felhatalmazás, mert a felhatal­mazás pedig sokkal szélesebbkörű annál, aminek a keretei ebben a javaslatban meg vannak állapítva. De nem itt van a baj, hogy ez sem nem költségvetés, sem nem indemni­tás, sem nem felhatalmazás. A baj ott vau hogy az 1945 :X. te. 3. Vában csak arról van szó, hogy a kormány az 1945. évre vonatkozó­lag a költségvetésnek a törvényhozás elé ter­jesztése alól kap felmentést. Tehát arra kapott a kormány felhatalma­zást, hogy az 1945. évre ne terjesszen elő költségvetést. 1946-ra azonban már az alkot­mány értelmében költségvetést kellett volna beterjesztenie, vagy.pedig felhatalmazást kel­lett volna kérnie arra, hogy továbbra is költ­ségvetés nélkül lehessen az áll amúgy eket vinni, kiadásokat teljesíteni, bevételeket be : szedni. A mélyen t. kormány annyira tulteszi

Next

/
Oldalképek
Tartalom