Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-42

473 A nemzetgyűlés iâ. ulése lÙÎô. évi júliushô èè-èn, csulőrlőkön. hatalmak állandóan hirdetett háborús elvei, a négy alkalommal is megfogalmazott és különböző helyeken megalkotott charták, de Trianon, Versailles, Neui'lly és Saint^Germain tanulságai is, majd később Wilson, Lloyd George és Churchill beismerései a Trianonban elkövetett tévedésekről,^ de az akkor Önvérében fetrengett, szövetségeseitől megcsalatott és cserben hagyott, egy forradalma újjászületés lázában égett Szovjetunió teljes elzárkózása, és folytonos szemrehányásai, az elvben kimondott nem büntető célzatú, hanem az igazi emberséges békés együttélést biztosítani köteles békealikotás hallatlan kötelezettségei mind azt fogják parancsolni és kell, hogy parancsolják a Parisban összeülő nagyhatalmiaknak, hogy a párisi május 7-e pedig változatlanul nem maradhat. (ügy van! a kisgazdapárt ban.) Mert a béke csak olyan lehet, amely nem diktátum, csak olyan lehet, amely a lelkeket is megbékélteti (ügy van! a kisgazdapárton.) és éppen olyannak kell Tennie, hogy a területi kérdésben érdekelt kis nemzetek egyike se legyén teljességgel megelégedve. (Ügy van! a kisgazdapárton!) Csak ez lehet a jó területi elrendezés biztosítéka. A béketárgyalásnak ebben a részében, számolnunk kell Csehszlovákiával és Romániával. Egy világért sem akarok szemrehányást tenni, a magyar nemzetgyűlés méltóságával és tárgyilagosságával nem volna, összeegyeztethető, tha mi denunciálni akarnánk, de a tényeket regisztrálni és a nagy nemzeteik előtt való összehasonlításhoz adatokat szolgáltatni minden tárgyilagosság mellett is nemcsak joga, hanem kötelessége is ennek a nemzetgyűlésnek. (Ügy van! ügy van! a kisgazdapárton.) és ehhez tudni kell aztt, hogy a kis híján három milliónyi törzsökös és honfoglaló "magyarsággal érdekelt Csehszlovákiából Szlovákia volt az, aniely magát elsőként helyezte a hitleri Német Birodalom védelme alá. (Ügy van! Úgy van! \a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban.) Szlovákia volt az, amellyel szemben a magyar kormánynak a háború kezdetén már jegyzék formájában és dokumentálhatóan azon kellett vitatkoznia, hogy megengedi-e vagy sem Lengyelországnak magyar területen való hátbatámadását. A magyar kormány úgy válaszolt, hogy a Német Birodalom által támogatott fegyveres szlovák átvonulási kísérlet esetén fegyverrel fog válaszolni. Ez a Szlovákia volt az, amely az egész idő alatt együtt harcolt, mégpedig- nagyobb mértékben és több lelkesedéssel, a Harmadik Birodalommal, mint a magyar nemzet. És a valóban embertelenül sanyargatott és valóban akarata ellenére megszállott Csehország is egész hadiiparával és hasznos iparával a háború egész tartama alatt szolgálta a Német Birodalmat (Úgy van! a kisgazdapárton.) és hatalmas» jól felszerelt és mindannyiunk által, sőt Európa által is irigyelt hadserege egyetlen puskalövés néllkül állott félre a német benyomulás idején. (Ügy van! a kisgazdapárton.) Es mi a helyzetünk Románia felé? El nem vitatható tény, hogy másfélmillió magyar él Romániában. Az sem vitás, hogy kisebb részektől eltekintve, szétszórtan, de tény ezzel szemben a magyar kormányzatnak az az álláspontja is, hogy körülbelüli annyi maradjon itt románból, mint amennyit ott hagyunk magyarból, hogy a nemzetiség létszámegyenlő s egável komolyan alátámasztva, biztosíthassuk az emberséges elbánást. Ez az álláspontja ennek a kormánynak is. Elismeréssel kell megmondanunk Groza miniszterelnök úr . felé, hogy ő valóban demókratilkus módon és igaz emberként gondolkodik ebben a kérdésben, amikor azt mondja, hogy megértem és érzékeiéül a magyar nemzet komoly és jogos igényét,. Sőt felveti még a vámunió kérdését is Magyarország felé. Az pedig, t. Nemzetgyűlés, hogy a visszamaradt vasgárdisták és a Maniu úr által tüzelt parasztpárt a maga ultranacionalizmusával velünk szemben a józan megítélés és az okos jövendőmiinkálás rovására is hangulatot csinál Magyarország ellen és a mindnyájunk által egyformán óhajtott, a tömegeiben derék román néppel való együttmunkállkodáis ellen, nem lehet ok arra, hogy a nagy nemzetek Parisban ellenünk és csak ellenünk dönthessenek. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) Csehszlovákia: és Románia felé tehát a demokrácia közös és együttes szolgálatára váló készség, az őszinte és igaz .megbékélésre való hajlandóság, az egymásrautaltság tudata a magyar népben megvan; kérjük és várjuk, hogy tegyék ők is ezt. A miniszterelnök úr Amerikában tett útjuk eredményéről közölte velünk, hogy ott teljes megértésre talált, a gazdasági és szociális segítőkészség a legnagyobb inertekben jelen volt és van. Ezért ez a magyar nép, amely az Északamerikai Egyesült Államok nagy és kiváló alkotójának szobrát annyi kegyelettel őrzi, az igaz, meleg és őszinte barátság, a köszönet és hála érzésével adózik. Beszámolt arról is, hogy az Angol Birodalomban jelen van anég a különbségtétel a délkeleteurópai népek sorában a szövetségesek és a volt ellenségesek között. Ezt én nem is csodálom, t. Nemzetgyűlés, de hinni szeretném, hogy az emelkedett és klasszikus demokrácia honában, az emberség és emberiesség Angliájában az igazságra . való törekvésben Világszerte ismert angol jellemvonás, a tartós és igazságos béke mindenek felett való fontossága és a magyarság iránt mindenkor tapasztalt angol megértés felül fog tudni emelkedni ennek az egyszerű háborús pszichózisnak a hatásán és igazságot fog tudni tenni — igaz mértékkel — a magyar nemzet felé is. Telve van a magyar nemzet, telve vagyunk mi mindnyájan aggodalmaikkal & magyar kisebbség sorsa miatt. Amikor a revizionizmustól mentes, de mindenki által igaznak elismert és immár fel is vetett területi kérdésen túl kisebbségeink sorsa miatt fájdalmas kétségbeeséssel aggódunk, nem. hallgathatjuk el, hogy a kisebbségek védelme kérdésében tett nyilatkozatok sok megnyugvást bennünk nem tudnak okozni. (Dénes István (pk): így vanl — Lévay Zoltán (msz) : Rossz tapasztalataink vannak!) Tapasztaltuk Trianon után, hogy a kisebbségek védelme, amely tételesen volt szabályozva, egyszerű irott malaszt, amelyből a gyakorlatban semmi nincs. (Ügy vuml Ügy van!) Hinni szeretnők, hogy az az ígéret, hogy az emberi jogok általános deklarációja beiktattatik'minden békeszerződésbe: nem,, vagy csak kisebb mértékben lesz szükséges. Be szeretnék utalni a trianoni szerződés Millerandféle záradékára, amelyről tudjuk, hogy csak örökös izgalmak, nyugtalanságok, békétlenségek forrásai voltak, minden gyakorlati haszon nélkül. Szeretnénk innen, a nemzetgyűlés Házából ünnepélyesen megkérni a nagy nemzeteket, hogy amikor remélem, a magyar nép sorsát évszázadokra eldöntő békeszerződést