Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-32
A nemzetgyűlés 32. ülése 1946. évi május hó 11-én, szombaton, Varga Béla elnöklete alatt. Tárgyai : Oldal Elnöki előterjesztések : , 37 A Magyarország és Csehszlovákia közötti lakosságcsere tárgyában Budapesten 1946 február 27-én kelt magyar-csehszlovák egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (iromány: 22. és 31. szám.) Hozzászóltak: Farkas Mihály (kp) ! 37 Kertész Miklós (szd) 43 Kovács Imre (pp) .'. 46 Sulyok Dezső (pk) 57 Gyöngyösi János külügyminiszter 72 Zárt ülés ! .". 74 A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása 74 A kormány részéről félen voltak: Nagy Ferenc miniszterelnök, Bállá Antal tájékoztatásüggi miniszter, Bárányos Károly közellátási miniszter, B. Szabó István államminiszter, Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter, Gyöngyösi János külügyminiszter, Dobi István földmívelésügyi miniszter, Molnár Erik népjóléti miniszter, Rákosi Mátyás államminiszter és Tombor Jenő honvédelmi miniszter. (Az ülés délelőtt 10 óra 13 perckor kezdődött.) " (Az elnöki széket Varga Béla foglalja el.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Szántó Vezekényi István, az egyéb jegyzői teendők ellátására Malasits Géza jegyző úriakat kérem fel. Bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a brodapesfti nép főügyészség Gyulai László és Fillér László, valamint Cziáky Jenő képviselő urak mentelmi . jogának felfüggesztését kérte. A megkereséseket a házszabályok 47. §-ának (1) [ bekezdése értelmében áttettem a mentelmi bizottsághoz. A bejelentést a nemzetgyűlés tudomásul veszi. Napirend szerint következik Magyarország és Csehszlovákia közötti lakosságcsere tárgyában Budapesten, 1946. évi február hó 27. napján kelt magyar-csehszlovák egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavasltat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ia kijelölt szónokok közül Farkas Mihály képviselő úr. A képviselő urat illeti a szó. Farkas Mihály (kp): T. Nemzetgyűlés! Őszintén meg kell mondanom, hogy amikor tudomásunkra jutott, hogy Magyarország és Csehszlovákia közötti népcsere kérdésében egyezmény jött létre^ ez taz egyezmény nem nagy lelkesedést váltott ki belőlünk. Mindenki tudja, hogy a Magyar Kommunista Párt kezdettől fogva elutasította a lakos-' ságcsere ,gondolatát. Véleményünk szerint a lakosságcsere nem alkalmas arra, hogy végérvényesen megoldja a Szlovákiában élo magyarság problémáit és nem alkalmas arra, hogy végérvényesen rendezze Csehszlovákia és Magyarország között a baráti viszonyt, a baráti együttélést. Pártunk vezére, Rákosi elvtárs békéscsabai 17 beszédében ennek kifejezést is adott »A népcsere — mondotta Rákosi elvtárs — nagyon fájdalmas műtét és szerettük volna magunknak is, szlovákiai magyar testvevéreinknek is megtakarítani a népcserét.« Ez a Magyar Kommunista Párt elvi álláspontja >a népcsere kérdésében. Ezek után jogosan felvetődik az a kérdés, miért mentünk bele mégis a népcserébe akkor, ha elvileg elvetettük a népcsere gondolatát? Elsősorban azért, t. Nemzetgyűlés, mert *az önkéntes népcsere alkalmat nyújt arra, hogy enyhítsünk a Szlovákiában élő magyar testvéreink tragikus helyzetén. Véleményünk szerint nem lehet olyan álláspontra helyezkedni, hogy vagy mindent vagy semmit. Véleményünk 3*
