Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-41
40$ A nemzet g y ííl és ii. ülése íí)4(t lási rendszert, akkor megállapíthatjuk, hogy tárgyi átgondolás nélkül, a cél szemmel tartása nélkül, a haza érdekének mérlegelése nélkül tették ezt folyamatba, hiszen az Î internáltak egészségileg tönkremennek, (Kiss Roland államtitkár: A botbüntetéstől nem mentek tönkre? Meghaltak az internálótáborban a botbüntetésből, amelyet maga csinált! — Zaj. — Az elnök csenget. — Egg hang a kommunistapíirton: Tortával élnek odabent! — Zaj és ellentmondások a szabadságpárt oldalán. — Egy hang a kisgazdapárton: Most a diákokat botozzák!) gondolkozás tekintetében pedig meg nem javulnak. Az egész internálási rendszer a mai formájában, semmire' sem jó, csak arra, hogy általános jogbizonytalanságot teremtsen és rettegtesse a legjobb akaratú embereket is. Most pedig felelek az igen t. képviselő úr közbeszólasára. Én az * 1922. évi január 25-én tartott 297. ülésen szólottam az akkori internáltak érdekében, amit azért is bátor vagyok említeni, hogy ezzel is igazoljam: én nem jobb- vagy baloldaliakat támadok, vagy pártolok, hanem az igazságot és a haza érdekét akarom mindenkor szolgálni. {Felkiáltások a kommunistapárt oldalán: Es a botot!) Miután kevés idő áll rendelkezésemre, csak egyes részeket kívánok felolvasni ebből a felszólalásból. Ezek egyúttal megmutatják azt a különbséget is, amely a most internáltak és az akkoriak helyzete között van. . Ez a rész így szól (olvassa): »Különösen a két utóbbi kategóriának az ellátása« — tudniillik a fog« ságba.n lévőké éí§ a letartóztatottaké — »hihetetlenül gyenge. Mint tudjuk, reggel és este üres rántottlevest* délben egy héten ötször üres rántottlevest, tehát egy héten tizenkilencszer üres rántottlevest, ehhez ötször üres főzeléket kapnak és csak kétszer kapnak húst.« (Kiss Roland államtitkár: Es naponta botot! — Acsay László (kg): Hagyjuk már ezt! — Kiss Roland államtitkár: Nem hagyjuk ezt! Az uraknak joguk van kritizálni, csak neki nincs! — Acsay László (kg): Mi keresztülmentünk «okon, minket lefogtak, nekünk ne magyarázzanak olyanok, akik nem csináltak semmit!) »Ehhez kapnak naponta tizennyolc deka kenyeret. Az igazságügyminiszter úrnak megjelent most egy rendelete, mely február elsején fog érvénybe lépni, amely ezt a tizennyolc deka kenyeret huszonnyolcra emeli fel. Ezt azok, akiknek jut, mindenesetre hálásan fogják tudomásul venni, ezzel azonban mi nem elégedhetünk meg. Ki kell azt terjeszteni a vizsgálati fogságban lévőkre is.« (Orbán László (kp): Szóval hetenkint kétszer kivannak húst!) A továbbiakból a következőt olvasom fel: »Én ugyanis csak annyi javítást kívánok ezeknek a számára, amennyi okvetlenül szükséges az emberi szerveizet fenntartására. Ez, a kereszr lény erkölcstan .. •« (Kiss Rolatnd államtitkár: A keresztény erkölcs tana a bot! — Egy hang a, kisgazdapárton: Gyakorolják önök! — Kiss Roland államtitkár: Visszautasítom! Én csak őrá lokalizálom a mondanivalómat! —Zaj. — Az elnök csenget.) Igen t. képviselőtársaimat tisztelettel kérem, ne vegyék tudomásul, amit; képviselőtársunk, mint egy gép folyton ismétel. Én már arra feleltem, amit 5 mond; megmondtam, hogyan volt ez a botbüntetés és hogy ez rágalmazás, ferdítés és ezentúl ezekre a dolgokra nem felelek. Nagyon szépen kérem, hagyjuk őt figyelmen évi július hó 2d~én, szerdán. 4$è kívül, mért különben az idő elmúlik. (Kiss Roland államtitkár felé): Tessék csak folytatta a szólóját. {Taps és derültség a kisgazda- és « szabadságpárton.) »Ez a kenesizitiény erkölcstan le nem alkudható parancsa.« (Kováts László (msz): Államtitkárok előnyben! — Kiss Roland államtitkár: Csak nála sfcoktam közbeszólni a botbüntetés miatt! Mással nincs ^bajom, csak vele!) »Az ezzel ellenkező eljárás ugyanis beleütközik a tízparancsolatnak »Ne ölj!« tilalmába.« »Az államnak jogia> vaa ahhoa, hoigy büntesse azokat, akik bűnt követtek el, de a megbüntetetteket fizikailag lassan elsorvasztani olyan ellátással, mely teljesen elégtelen az emberi szervezet fenntartására és a munkanélküliséggel leiküknek ártani, ehhez az államnak joga nincs!« , »De nemcsak a szellem sínyli meg ezt, visszahat az illető lelki világára is. Meg teljesen ép erkölcsű embernél is nagyon ritka jelenség, hogy a vele való bánásmódtól függetlenül reakciómentes magatartást tanú- , sítson. Ez a lelki szabadságnak olyan orma, amelyet csak a szentek tökéletessége ér él. Éppen azért kérdem, mit várjunk erkölcsileg inferioris emberektől, akikkel esetleg 12—24 hónapon keresztül így bánnak? Ezek az alacsony nívón állók, keserűségtől izgatva, hidegben, korgó gyomorral, tétlenül mindenfélét forgathatnak és forgatnak elméjükben, csak olyat nem, ami államéletünknek és hazánknak javára volna.« Mondtam ezt az ak- l kor letartóztatott kommunisták érdekében, akik azonban reggel, délben. és este kaptak rántottlevest — ma csak reggel és délben kapnak — a levesen kívül ötször főzeléket, kétszer húst és 18 deka kenyeret, amelyet 24 dekagrammra emeltek fel. (Zaj. — Orbán László (kp): Adni kell naponta húst az internáltaknak és rendben van! — Döbrentei Károlyné (kp): Az ipari munkások meg a bányászok nem esznek,ma húst!) Ha tehát én akkor ezt elégtelennek találtam, mit szóljunk a mostani helyzethez. (Kováts László (msiz.) : Kicsempészte a West-Orient a zsírt és a hiist! Tessék felelősségre vonni az illetőket! Kivitték a dohányt és a cigarettát! Azért nincs a munkásoknak. — Orbán László (kp)r Ki csempésizite ki? — Kováts László (msz): A West-Orient, amelyről szó volt itt már! — Felkiállások a kommunistapárt oldalán'. Fel kell őket akasztani.) Az internáltak sorsa most programszerű éheztetés, nem szükségszerű, mert a hozzátartozók élelmeznék őket, de azt megakadályozzák, hogy nekik elég élelmet vigyenek be. Azonkívül ott vannak a férgek, amelyek év szakánkint olyan sűrűn hullanak a mennyezetről, tmiintazi esőcseppek. Ott vaunak ia kínvallatások, laimelyekire Nyirjessy képviselő iir kitért az ifjúsággal kapcsolatban. (Döbrentei Károlyné (kp): Amik nyomába sem jöhetnek az azelőtti helyzetnek! — Közbekiáltások a szabadságpárton: Ez igaz!) Továbbá itt van a már elítélteknél és esetleg az internáltaknál az a súlyos körülmény, hogy egyes esetekben a halottakat nem adják ki a családnak. Ha már nincs m joga semmilhez, de talán a demokráeiiáibiaín! iái családnak! iineg lehelt a joga afhhoiz, hogy a halottját imiegfcapja. Elnök: Képviselőtársunkat figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt. Szíveskedjék interpellációját befej ezni. x 29*
