Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-41
447 A nemzetgyűlés 41. ülése 1946. évi július hő 24-én, szerdán. 448 ben a gyülekezetet feloszlatom!« És ott volt egy idős magyar püspök, Balogh Peter, (Kováts László (mea): Nem Balogh páter! Vigyázzunk! 191 — Derültség.) aki aafe válaszolta, miközben a többiek kardot rántottak: »En pedig a seregek urának, Istenének nevében megtartom!« (Lelkes taps a szabadságpárt soraiban.) ,. , Aki a magyar egyházhoz akar nyulm, az vegye tudomásul, hogy mi a jogainkat minden tekintetben megvédjük és mfögtartm«. (Lelkes taps a szabadságpárt soraiban. — Kováts László (mm) : Ez kötelező a belügyminiszterre is! — Babody János (kg): Vállalja a felelősséget, hogy az egyházat valaki bántsa! J Elnök: Á nemzetgyűlés az interpellációt kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik Halter Béla képviselő úr interpellációja a belügyminiszterhez a Magyar Cserkészszövetség feloszlatása tárgyában. (Kováts László (msz): »Résen« volt megint a . belügyminiszter!) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Hegyesi János (olvassa): »Halter Béla nemzetgyűlési képviselő interpellációja a beiügyminiszter .úrhoz a Magyar Cserkészszövetség feloszlatása tárgyában, melyben kérdi, hogy a Magyarországom is nagyimulitú, világszervezettel bíró szövetség feloszlatásán/aik alapos indokai voltak-e és melyek azok?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Halter Béla (msz): Mélyen t. Nemzetgyűlés! A Magyar Cserkészszövetség több, mint harmincesztendős múltra tekint vissza. Tagja lehetett minden állampolgár, függetlenül származásától és iskolai végzettségétől. Magyarországon az első cserkészcsapat körülbelül 1910-ben alakult meg. A Magyar Cserkészszövetség az elmúlt rezsim alatt,, 1940-től kezdődően a szélsőjobboldal minden kísértő támadásával szemben a legerősebben elteniállott, és erre vonatkoizóain (bátor vágyóik felolvasni iaz annakidején itt felszólalt, neim tudóim, iá Ház »melyik sarkában ülő — Palló Imire nyilas képviselőnek az interpellációját. (Közbeszólás a szabadságpárt soraiból: Ott ült Orbán helyén! — Vásáry József (msz): Nagy szellemek találkoznak!) 1940 november 13-án ismételten interpellált Palló Imre a Magyar Cserkészszövetségről. Interpellációja így szól (olvassa) : »Az épülő t nemzetiszocialista Európában, akár akarják az urak, akár nem, meg kell születnie a nemzetiszocialista Magyarországnak is, és ebben az országban nincsen szükség olyan ifjúsági mozgalomra, amely a: nemzetközi testvériséget és pacif izmust írta zászlajára. Hogy mennyire idegen szellem van még mindig a magyar cserkészmozgalomban, ennek bizonyítására rá kell mutatnom a eserkésztörvény 4. §-ára, amely így szól: »A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.« Kikérem álmagyar ifjúság nevében, hogy neki a zsidó és angol cserkész testvére legyen. És hogy mennyire a nemzetközi szervezethez tartozik a Magyar Cserkészszövetség, igazolja az ,ai tény is, hogy Teleki Pál a Londonban székelő kilenctagú cserkészbizottság tagja volt.« Eddig szólt Palló Imre nyilas képviselő interpellációja itt a Házban. (Orbán László (kp): Csakhogy a nyilasok Horthyt is támadták, és attól még Horthyból nem lett demokrata! A cserkészszövetség sem tett demokrata azért, mert támadták a nyilasok! — .Az elnök csengeti?. — Vásáry István (msz): Azt olvassák fel, hogy ki dicsérte Hor ; thyt itt, ebben a teremben! — Orbán László (kp): Abban szívesen benne vagyunk, hogy felolvassák! — Vásáry József (msz): Keressék ki a naplókat, meglelik, olvassák végig!) T. Nemzetgyűlés! Ezt a támadást sikerült Teleki Pál akkori miniszterelnöknek, aki a cserkészeknek igen régi vezetője és barátja, valamint főcserlkész volt, az általa képviselt szellemben visszavernie, és sikerült az akkori problémát megoldania. Ez természetesen nem maradt abba és — & nemizetkiözi cserkésziroda és a Magyar Cserkés szövetség kapcsolatait ismerve — kívülről is sikerült bizonyos támogatást kapnia. Palló Imre nyilas képviselőn kívül, úgylátszik, Bajk belügyminiszter úrra volt szükségünk, hogy olyan állítások szülessenek meg. amelyek a történelemben egy vonalon mozognak majd Palló Imre megállapításaival, (Derültség a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban. — Lévaty Zoltán (msz): A Pailó i® rokona volt?! — Aesay László (kg): A testvér közvetített! — Egy hang a kisgazdapárton: Kis nyilas családi!) 192 és amelyek 'másodsoirban diszkreditálják a világ közvéleménye előtt Magyarország egyes rétegeinek felfogását Hitler Németországában 1933-ban feloszlatták az összes cserkészcsapatokat és cserkészszövetségeket. Ugyanez történt minden egyes országban, ahova a németek bevonultak és dokumentálták ezáltal, hogy úgy a nemzetközi cserkészszövetség, valamint minden egyes országban az ott működő cserkészszövetség, amely a testvériséget és nemzetköziséget e téren elismerte, a nácizmus esküdt ellenségének tekintendő. (Orbán László (top): De szépen védik Horthyék összes intézményeit! — Egy hang a kisgazdapárton: Mi köze Horthy éknak a cserkészethez'? — Kováts László (msz): Várja meg a végét! A köztársasági elnök úr megdicsérte őket!) Hagyjad Orbán doktort, hadd lovalgioüjial ki ai ziccereiket! (Vásáry József (msz): KendteirmagiOis csirkét keil főzni!) 193 1942 március 15-én jelent meg az 1690/1912. M. E. számú rendelet, amely a cserkészszövetségből] Maigyair OserkésizinoEgalmat létesített. Ez azért következett be, mert a Magyar Cserkészszövetség előzőleg nem volt hajlandó a zsidótörvények •• különböző rendelkezéseit maradéktalanul végrehajtani és így ezek alól kibúvót talált a következő módokon. (Halljuk! Halljuk! a kisgazdapárton és a szabadságpárton.) Amikor már nem lett volna szabad az akkori rendeletek értelmében zsidó csapatoknak, illetve zsidó cserkészeknek működniök, kijátszotta ezeket a rendelkezéseket azzal, hogy csak új zsiídió csapatok szervezését nem engedélyezte, de a meglévő zsidó csapatokat fenntartotta. Később azután, amidőn a reá nehezedő nyomás alól semmiféleképpen nem tudott kitérni, kimondotta ugyan, hogy zsidók nem lehetnek a Magyar Cserkészszövetség tagjai, de e határozattal egyúttal menedéket is biztosított ezeknek az üldözött fiúknak azzal, hogy kijelentette, hogy a római katolikus szemináriumi, illetve teológus cserkészcsapat tagjai származásukat nem kell hogy igazolják. Egyúttal lehetővé tették azt is, hogy ez alatt az idő alatt ezek az üldözött fiúk azokba a csapatokba helyeztessenek sürgősen át, ahol ezt az igazolási eljárást, ezt a szégyenteljes 1 véxatúrát nem kellett végigcsinálni.
