Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-41

37? A nemzetgyűlés 41. ülése 1946. azért, hogy a termelést emeljék. Az a cél ve- , zeti őket, bogy a szerencsétlen fővárosi lakosság tejellátását fokozzák, de sokan ezt nemhogy elősegítenék, hanem megakadályozzák, éppen a termelő és a fogyasztó rovására, egy szűkebb kör anyagi boldogulására. Nem?etgazdasági szempontból nem mindegy az, hogy 8 liter tejet ad-e a tehén közepes takarmányozás esetén, vagy pedig hogy a mostani kényszertakarmányozás folytán csak körülbelül 3 litert ad. Kit terhel a felelősség ezért az elmaradt különbségért! A tejet ki kell termelni, éppen úgy, mint a szenét és az elektromosságot. Én nem tudom megérteni, miért látnak bűnt abban, ha a kötelező tejen felüli mennyiséget a termelő szabadon értékesíthetné. így legalább a közszükségleti cikkek közül valamit a gazda meg tudna vásárolni, míg most egy ilyen fél liter (tejért alig kap a gazda egy szál gyufát. Tehát legalább olyan árat szabjanak meg ezért a tejért, hogy érdemes legyen az áráért egynéhány kilométerre elmenni. Kérem a közellátási miniszter urat és a miniszterelnök urat, adjon ki a kormány olyan rendeletet, amely a gazdát ambicionálja a tejtermelésre. A tej dézsmát, amit le kell adni szívesen adjuk oda, mert a szabadtejből a kötelezett tej eltörpült ára egalizálódnék és azt a gyűjtőé s arnokon keresztül az előírt zsírtartalommal és a közegészségnek megfelelően szállítanánk, de nem olyan árért, ami már nevetséges, hiszen egy kapa áráért egy tehenet hat hónapig kellett fejni. Helyes tej rendeletet kell kiadni, amely s mindenkor a fogyasztók és a termelők szociális érdekeit tartja szem előtt. Merem állítani, hogy ezzel lényef

fesen fokozódna a tejtermelés, és annak heyes értékesítése folytán^ növekedne a felhozatal is, ha megszüntetnék az »aki kapja, az marja« rendelkezéseket és a tej feljuthatna a város szélesebb néprétegeihez. T. Nemzetgyűlés! Sokat hallunk a magyar parasztság érdekeit hangoztató jelszavakat. Fontos élelmezési cikkünknek, a tejnek, fokozóit termelése és a vele szorosan összefüggő jószágtenyésztés csak úgy tud kifejlődni, ha elmondott interpellációm meghallgatásra találna -és a mai tej rendeletet egy szociális intézkedés váltaná fel. A volt kartel, illetve ez a tejhárem, úgy megvetette a pestkörnyéki tejtermelők előtt, illetve velük szemben a lábát, mint a Gellérthegy a Duna partján, — fel lehet rá menni, de elmozdítani soha nem lehet — nem átallott egy körlevelet kiadni, amelyben nagy kedvességgel felajánlja, hogy most már belekezd az árucserébe is és 25 liter tejért ad egy kiló drótszeget. 10 patkószeget ad két liter tejért, a patkóhoz való 80 dekás vasat kilenc liter tejért adja, egy fejkendőt szívesen kicserél 40 liter tejért. Aki soha nem volt mezőgazdaságban, aki soha nem vett még ceruzát a kezébe, vagy tejüzemet soha nem látott, az is megértheti legszűkebbkörű gondolatmenetében is, milyen olcsón jutna ez a kartel a tejhez ennek a szerencsétlen parasztságnak az izzadsága árán. Es még azt sem átallották ideírni, hogy »kérjük, szíveskedjenek ezt az akciót minden tehéntartó gazdának tudomására hozni, nehogy esetleg később szemrehányás érje a vezetőséget«. (Derültség. — Kováts László (msz): Lépjenek ki a gazdák a tejhárembőí!) Kérem tehát a közellátásügyi miniszter urat és a miniszterelnök urat, szüntessék meg ezt a bizonytalan tejtermelést, hogy Pestkörnyékén kifejlődhessék az egészsége« tejtermeévi július hó 24-én, szerdán. 378 lés. Azt a régi és főleg azt az új gazdát, aki vagyoni erejének megterhelésével megvette azt a tehenet, amiért oly sok mindenről le kellett mondania, ma megakadályozzák abban, hogy fokozhassa annak a tehénnek a tejtermelését és kérdés, hogy a borjának nem törik-e el a lába azért, mert nem tudja a gazda megtalálni számítását. (Nagyiván János (msz): Majd most megtudja, hogy milyen sokba kerül a hárem! — Lévay Zoltán (msz): Mindig sokba került a háremtartás! — Derültség.) Kérem annak biztosítását, hogy a tej értékesítéséből származó anyagi hasznunk legalább annyi hozamot és annyi örömöt szerezzen nekünk, mint egy pesti úrnak a balatoni nyara*. lás. (Taps a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban.) ; ;• \ -\ j.^gg Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a közellátásügyi miniszter úrnak és a miniszterelnök úrnak. Következik Némethy Jenő képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): »Interpelláció a miniszterelnök úrhoz az Orient Árucsere forgalmi kft. törvények fölé helyezése tárgyában hozott 1975/1946 számú gazdasági főtanácsi határozati) ügyében. A fentebb említett határozat ; értelmében az Orient Árúcsereforgalmi, legújabbi cégszövege szerint a »Westörient Nemzetközi Kereskedelmi korlátolt felelősségű társaság« ellen bizonyos törvényes rendelkezésekbe ütköző cselekmények miatt az arra illetékes hatóságok törvényes hatáskörükben nem járhatnak el. 1. Mi a törvényes alapja a Gazdasági Főtanács fenti számú határozatának? 2. Mik azok az indokok, amelyek ezen magántársaság részére külön közjogi helyzet biztosítását szükségessé tették? 3* Hajlandó-e a miniszterelnök úr a határozat teljes szövegét a nemzetgyűlésnek bemutatni?« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. Némethy Jenő (msz): Tisztelt Nemzetgyűlés! Mielőtt az interpellációm érdemi részébe (Lévay Zoltán (msz): Dzsungelfilm! Halljuk!) kezdenék, egy megállapítást kell tennem. A »Világosság« című lap tegnap közzétett egy hírt, amely szerint feloszlatják a West-Orient állami vállalatot. (Olvassa:) »Illetékes helyről közlik, hogy a száz százalékban állami kézben lévő West-Orient vállalatot, miután telj esi tette stabilizációs feladatát, az augTisztus 1. utáni napokban feloszlatják.« így szól a hír. (Lévay Zoltán (msz): West-Orient? Azelőtt még Orient volt!) i Megállapítom, hogy az illetékes helynek ez a közleménye száz százalékig valótlan- Valótlan először azért, mert a West-Orient soha nem volt állami vállalat, másodszor valótlan azért, mert az államnak nincs is joga egy magántársaságot, egy korlátolt felelősségű társaságot feloszlatnia, az legfeljebb kimondhatja a felszámolását. (Kováts László (msz): Nincsenek tisztában a kereskedelmi törvénnyel!) Ezt kívánom bizonyítani. A nemzetgyűlésben, ez év május 21-én, amikor a szénbányák államosítását tárgyaltu)k, Vásáry István igen tisztelt képviselőtársam megemlítette az Orient kft.-t. Azt állította róla, hogy ennek a magántársaságnak, illetve vezetőinek, jogukban áll büntetés nélkül tiltott csplekményeket, jövedéki ki-