Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-39
311 A nemzetgyűlés 39. ülése 1946. javasolom, hogy a nemzetgyűlés bizonytalan időre napolja el üléseit. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) A nemzetgyűlés a napirendi javaslatot elfogadja. Szeder Ferenc képviselő úr sürgős interpellációira kért engedélyt. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Vörös Vince jegyző (olvassa): »Sürgős interpelláció a kormányhoz az országban újra jelentkező antiszemita jelenségekről. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy az ország egyes helyein a fasizmus egyik kísérő jelensége, az antiszemitizmus újra jelentkezik? Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy legutóbb Kunmadarason pogromot rendeztek, ahol sebesültek és halottak is voltak? Mit hajlandó tenni a kormány, hogy a reakciónak ilyen álruhában való jelentkezését csirájában elf ojitsa?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szeder Ferenc (szid): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Ebben a képviselőházban közel negyedszázadon keresztül állottunk, harcban azzal a komisz szellemmel, amelyet itt mesterségesen iparkodtak kitenyészteni antiszemita éllel, de amely nemcsak a szemiták ellen irányult, hanem a demokratikus elemek ellen is, azok ellen, akik mindenkor a demokratikus erőt és gondolatot képviselték, mint a szociáldemokraták vagy a mellettünk ülő baloldali polgári pártok, vagy bárkik, akik a demokratikus gondolat és haladás képviselőiként jelentkeztek az országban. Antiszemita éle volt ennek a szellemnek, merit a szocialisták mellett a zsidókat tették felelőssé mindazért a gazságért, amelyet ebben az országban mások elkövettek, azért, hogy saját bűnülkről eltereljék a figyelmet. Ez volt mindenkor a döntő szempont, és mi, amikor itt — ismétlem — egy negyedszázadon keresztül, sokszor igen súlyos, viharos na^ pókon szembeszálltunk a gazságnak ezzel a jelenségével, mindig az emberi jogokat és az emberi szabadságot védelmeztük azokban az üldözött zsidókban, akik áldozatai voltaik ennek a gaz és aljas szellemnek. Azért hangsúlyozom ezt, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy világossá tegyem mindenki előtt: a szociáldemokratapárt azokban a nehéz, tragikus időkben is teljesítette kötelességét! És most, amikor megérett a gyümölcse ennek az aljas izgatásnak és a zsidók ellen kitenyésztett gyűlöletnek, hadd adjunk hangot ismételten annak a felfogásunknak, hogy a mi pártunknál nincsenek felekezetek és fajok, (Buchinger Manó (szd): Helyes!) mi az embert egy szempontból értékeljük: vagy becsületes ember valaki vagy gazember. (Élénk helyeslés.) A becsületes emberek — akár zsidók, akár keresztények (Helyeslés-) — egyforma értékelésben részesülnek nálunk és ezért jogunk van ezt nyiltan és határozottan kimondani; értse meg és tudja, meg mindenki, ez volt és ez a felfogásunk továbbra is. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Amikor a f elsza. badulás emlékünnepén rendezett istentiszteleten résztvettem a dohányutcai zsinagógában, megdöbbentett engem a pap beszéde, amely szinte figyelmeztetés volt a kormányhoz: az antiszemitizmus újra jelentkezük Magyarországon, antiszemita jelszavakat hangoztatnak, anévi május hó 25-én, szombaton. 312 tiszemita törekvéseket képviselnek, antiszemita megnyilvánulások vannak a közéletben! Ez megdöbbentett engem, mert pillanatokra úgy véltem, hogy ha a magyar közéletet huszonöt esztendőn keresztül fertőzték is azok, akik az antiszemitizmus propagálásából éltek és jól éltek, (Ügy van! Úgy van!) rádöbbennek arra, hogy az a régi világ, amelyben éltek és amelyben propagativ munkájukat végezték, eltűnt, örökre a történelem süllyesztőjébe került és soha többé vissza nem jön és nem jöhet és abbahagyják mérgező tevékenységüket. Ehelyett azt látom, hogy azt a népet, amely — állítom most is a népismeretem birtokában — nem antiszemita és nem volt antiszemita, amely élte a maga egyszerű és dolgos életét, de nem ült fel ezeknek a jelszavaknak, most azok mételyezik, illetve izgatják, tartják izgalomban, akik itt két és fél évtizeden keresztül szisztematikusan mérgezték a lelkeket. Megdöbbentett engem a múltkor Csongrádon, amikor elmondották nékem, hogy a gyermekeket nem merik estlénkint kiengedni, mert elterjesztették a hírét hogy a gyermekeket elviszik és levágják — kik mások, mint a zsidók. (Marosán György (szd): A tiszaeszlári pör!) 121 Az egyik gyűlésen « legkegyetlenebb módon felszólaltam ez ellen a gaz" ság ellen, és ott mondtam meg, hogy tessék &, rendőrségnek teljesíteni a kötelességét (ügy van! Ugy van! a kisgazdapárton és a pártonkivülieknél. — Drózdy Győző (pk): Itt volna az ideje!V és lefogni mindazokat, akik a nyomozati eljárás során bűnöseknek találtatnak ebben a gazságban. Mert nemcsak Csongrádon tapasztaltam ezt a mesterséges izgatást; (Közbeszólás a kisgazdapárt oldalán: Az egész országban! — Egy másik közbeszólás ugyanott: Mindenütt végig!) az egész országban . mindenütt erre a talajra léptek, és kiik mások, mint azok, akik az izgatást eddig is folytatták az országban. Az a tragédiánk, hogy a szeretet papjai is ahelyett, hogy Krisztus hegyi beszédéről prédlikáltak volna és azt prédikálták volna: szeresd felebarátodat, mint önmagadat, sokszor gyűlölettől habzó szájjal, a fajelmélet alapjára helyezkedve, gyűlölködve hangoztattak a zsidók ellen a Bibliából szedett jelszavakat. (Marosán György (szd): Megszavazták a zsidótörvényt is!) Es mélyen t. Nemzetgyűlés, nemcsak a papok, hanem a tanítók, a tanárok is és mindazok, akiknek valamelyes közük volt a neveléshez, fertőzték a gyermekek lelkivilágát egy generáción keresztül. Bocsánatot kérek, ha most megmondom, nagyon szeretném, ha a nevelés eme patrónusai vagy szereplői félbehagynák már veszedelmes mesterségüket és a papok valóban papokká válnának, (Helyeslés a szociáldemokratapárt soraiban.) akik Krisztus igazságait hirdetik a templomi szószéken a szegény, agyongyötört és meggyötört magyar népnek, a tanárok és tanítók pedig valóban a nagyszerű demokratikus átalakulás életére nevelnék a gyermekeket és félbehagynák gyűlölködő munkájukat. (Egy hang a kommunistapárt oldalán: Kis Szaléz!) 122 Mélyen t. Nemzetgyűlés! Az embernek akaratlanul is az az érzése, hogy azok az urak, akik elvesztették régi úri világukat, azt vélik, hogy ezzel a gazsággal, az antiszemitizmus • propagálásával vissza tudják majd hozni régi világukat« (Közbekiáltás a kommunistapárt soraiból: Csalódnak!)
