Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-39
291 A nemzetgyűlés 39. ülése 1946. — Sulyok Dezső (pk): Az agresszió gyökere mindig a pánik, mindig az támad, alki fél! — Ellentmondások a kommunistapárton. — Egy hang a kommunistapárt soraiból: Nekünk dolgunk van! — Súlyán György (kp): Legyen nyugodt, nem félünk! — Lévay Zoltán (pk): Aiki haragszik, annak nincsen igaza!) Mélyein >£. Nemzetgyűlés! Ezekutára rá kell térnem arra, hogy bár elvileg az államosítás mellett vagyunk mindazoknak a dolgoknak tekintetéhen, amelyek az államosítás megvalósítása esetén szolgálják tökéletesien- a közjót, teljesítik azt a gazdasági funkciót, amely az emberi életnívó emeléséhez, az emberi munka megfelelő értékeléséhez kell, mégis azt kell mondanunk: sok minden elmulasztatott, ami szükséges lett volna arra. hogy ezt a célt ezzel a javaslattal ebben a formájában elérjük. Nagyon érdekes itt, hogy a törvényjavaslat, amelyet az iparügyi miniszter úr beterjesztett és a bizottsági jelentés, valamint a hozzácsatolt törvényjavaslat 27. §-a egy pont, egy vonás változást sem mutat, teljesen ugyanaz a szövege van. Amikor a javaslat második napi tárgyalásához kezdtünk a bizottság plénumában, akkor Nógrádi államtitkár lír egyi bejelentést tett. A gyorsírói feljegyzés tairasága szerint szórói-szóra ezt mondotta (olvassa): »Bejelentést szeretnék tenni a törvényjavaslat 1. §-ával kapcsolatban, amelyben arról van szó, hogy a földtulajdonost megillető szénjog 1946 január 1. napjával visszaható hatállyal megszűnik. Legújabb értesülésünk szerint azok a nagyhatalmak, amelyek a magyar szénbányászatban érdelkelve vannak, ezt a meghatározást kifogásolják;« Al tegnapi napon már ez a kérdés felvetődött itt, mire az előadó úr megjegyezte, hogy a 27. § ezt a kérdést elintézi Mélyen t. Nemzetgyűlés! Én ugyan nagy respektussal viseltetem az igen t. előadó úr iránt, de ez a 27. § változatlanul abban a szövegben áll előttünk, amely előttünk állt már azelőtt, mielőtt az államtitkár úr ezt a bejelentést megtette. Az államtitkár úr bejelentésének tehát nem volt tárgyi alapja, vagy az érdekelt nagyhatalmak közlésének nem volt tárgyi alapja és erről kellett volna a kormánynak hivatalosan jelentést, tennie, (Kertész Miklós (szd) előadó: Hátha az aggodalmak eloszlottak?) vagy pedig ha volt tárgyi alap, akkor nyilvánvaló, hogy ezt a kérdést a nagyhatalmak kívánsága szerint a 27. §. a most tárgyalás alatt álló szövegében, amely azonos a beterjesztett törvényjavaslat szövegével, nem oldja meg. Ez tehát olyan kérdés, amelyet : ' előre ki kejlett volna küszöbölni, hogy elérjük azt a célt amelyet ezzel a törvényjavaslattal el akarunk érni. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Az is érdekes, hogy a 27. § azt mondja, hogy a jelen törvény rendelkezései, tehát a törvénynek minden rendelkezése, nem vonatkozik az említett három nagyhatalom, illetve azok állampolgárainak tulajdonában, álló szénvagyonra és tartozékaira. Azt mondja ezzel szemben mégis a beterjesztett törvényjavaslat 4. §-ában, hogy államosítás alá esik az állami tulajdonba vett üzemek energiaellátására szolgáló minden magánhasználatú villamosmű, valamint az említett üzemek energiaellátására szolgáló yillamosművek, és pedig az Első Dunagőzhajózási Társaság pécsi. «. stb., stb. telepei. Mélyen é. Nemzetgyűlés! Most tehát kérőin május hó 25-én, szombaton. 292 dem, ennek a törvényjavaslatnak melyik szakasza irányadó: a 4. §-a, vagy a 27. §-a? (Lévay Zoltán (pk): Ellenmondás!) iA 27. § szerint ugyanis az Első Dunagőzhajózási Társaságnak bányavagyona és tartozéka nem esik államosítás alá. De nem fog oda esni az Edelényii Kőszánbánya Vállalat edeliétnyi műve sem, mert az amerikai vagyon, a Rima« imurány-Saílgótaxjáni Vasmű Rt. kurityáni műve sem, mert az angol-amerikai vagyon, legalább egy részben és az a rész, amely angol-amerikai vagyon, semmiesetre sem fog államosíttatni. Meg vagyok győződve róla, a csehszlovák lakosságcsereegyezimény ellenére, amelyben nagy áldozatot hoztunk, nem fogja engedni a cseh érdekeltség sem, hogy a SalgóI tarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi, várpalotai, zagyvarónai stb. művei államosáttassanak; hasonlókép nem fog államosíttatni még a karbidgyár sem, legalább abban a részben, amely nem magyar állampolgárnak, vagy magyar jogi személynek tulajdona, hanem idegen tőkeérdekeltségjé. Mélyen t. Nemzetgyűlés! En nem tartom gondosan és jól előkészített törvényjavaslatnak azt, amely ilyen imperativ rendelkezéseiket mond ki egyik szakaszában és annak végrehajtását lehetetlenné teszi későbbi szakaszával. Itt kérdem igen t. Apró képviselőtársamat: ha neon hajtják végre ezt az imperativ rendelkezést, vájjon ki lesz annak az oka? A tőke szabotázsa*e, vagy az ellenzéki pártok, vagy a kisgazdapárt tőkéseket védő szárnya lesz-e az # oka annak, hogy ezt nem hajtják végre? '(Nagy Vince (pk): A balszárny! — Lévay Zoltán (pk): A szélsőbal! — Nagy Vince (ok) gúnyosan: Annyi szárnya van már a kisgazdapártnak, hogy egyszer még elrepül! — Derültség.) Hallunk olyanokat is, hogy a nagytőkét védelmezik a kisgazdapártban is. Kérdem, ki fogja esíért a felelősséget viselni? De vannak itt olyan kérdések is, amelyek szintén megoldást kívántaik volna, mielőtt ez a törvényjavaslat törvénnyé válik és végrehajtásra kerül. Ilyen kérdés például a kártalanítás problémája. A kártalanítás• kérdésiében itt felvetette hangzatos kijelentések kapcsán Gulácsy György t. képviselőtársam a magántulajdon kérdését és azt mondta, hogy a magántulajdon nem szentség és hivatkozott a szentekre a maga állításának bizonyítására. {Felkiáltások: Neki nem szentség!) Nean tudom, kivel szemben hivatkozott szentekre, hiszen velem szemben például ennél a kérdésnél nem kell hivatkozni szentekre, mert tudom, hogy a magántulajdon soha korlátlan nem volt mióta az emberiség szervezett társaséletet él. T. Nemzetgyűlés! Nem arról van itt szó, hogy a magántulajdon ma szentség, vagy nem szentség, hanem arról, hogy azt a miaigántulajdont, melyet a mindenkori jogrendszer, jelenleg a demokratikus állami berendlezikedés és annak törvényei, annak kormánya, annak demokratikus pártjai elismertek, az a magántulajdon tartassék tiszteletben és ha ezzel a magántulajdonnal szemben a köznek igényei vannaik, megfelelő kártalanítás nélkül ne véli essék el. Mi tehát nem a magántulajdon szentségét védjük; védjük a, mai jogrendiszer által elismert magántulajdont az, érték nélküli vagy értéken aluli igénybevétellel szemben. (Helyeslés a pártonkívüli ellenzékiek soraiban.)