Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-38
2 71 A nemzetgyűlés 38. ülése 1946 Gulácsy György t. képviselőtársaim, aki bár a magántulajdon álláspontján álló pártnak a képviselője, mégis úgy értelmezte a kártérítés kérdését, hogy nem disztingvál, hogy miért mit fizetünk, hanem azt mondotta, hogy ia magánjog és a magántulajdon rugalmas valami, az nyúzható, tágítható, szorítható, ahogyan a szél fúj, úgy forgatjuk a dolgot. (Derültség a pártonkívüli képviselők soraiban. — Dajkovich Ferenc (kg): Nem azt mondta!) Mit mondott? (Dajkovich Ferenc (kg): Azt mondta, hogy a magántulajdonba régebben is beleavatkoztak!) — Nagy Vince (pk): Ugy látszik, kell neki egy hitelesebb magyarázó!) En jól emlékszem, Aquinói Szent Tamásra hivatkozott. 98 (JKOváts László (pk): Korlátozott magántulajdont csak az uitóbbi időben ismerünk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Dénes István (pk): Más az, ha Gulácsy képviselőtársam a magántulajdonnal kapcsolatosan azt mondja ennek a javaslatnak tárgyalása keretében: kérem, disztingváljunk, a bányatulajdonosodnak, a bányajogosítványos oknak a föld mJélhében lévő természeti kincsekért, aziéirt, amit a természet ajándékozott, vagyis, ami az Isten bőséges adománya , m i n " den ember számára, kivétel nélkül, kártérítés nem járhat. Miért nem járhat? Nem járhat azért, mert nem az emiberi munka eredménye, hanem a természet adománya mindenki' számára. ' Annakidején, mint ta kisgazdapárt kiküldöttje én voltam bent a pártközi értekezleten és őszintén bevallom, hogy igenis, az eredeti tervezetben benne volt az, hogy ez a szegény, koldus magyar állam még -a szénbányajogosítványokért is fizessen kártérítést a bányatulajdonosaknak és akkor én álltam ott bent a sarkamra és kifejtettem, hogy ebbe pedig én bele nem megyek, mivel a iszén, mint a föld méhében lévő természeti kínos, nem a bányatulajdonos munkájának gyümölcse, hanem az Isten adománya, a terméiszet adománya, azért a bányatulajdonosnak k arterites nem jár. Felfogásomat az összes pártok magukévá tették, s azt mondották, kérem, ez így van. Ellenben ha most arról van szó, t. Nemzetgyűlés, hogy miképpen áll a kérdés másik része, hogy t. i. mi jár a felépítményekért, a berendezésekért, amelyek emberi munka eredményei, itt azután már lehet vitatkozni. Ha Gulácsy t. képviselőtársam azt mondja beszédében, hogy mi a demokrácia elvi álláspontján állunk, ami azt jelenti, hogy mindenért» ami emberi munka eredménye, gyümölcse, ha elvesszük, teljes kártérítés jár, akkor arra az álláspontra kellett volna helyezkedni, hogy minden elvett épületért, sodronypályáért, vasutért, ezért, azért,, aszerint, amilyen állapotban volt 1946 január 1-én, teljes kártérítés jár az illető bányatulajdonosmatkí. Ez a demokrácia álláspontja. Ha azonban Gulácsy György képviselőtársam azt mondta volna, hogy forradalomban vagvunk és forradalmi törvényjavaslatot csinálunk és forradalmi gesztust gyakorolunk a bányatulajdonosokkal szemben, éppúgy, mint a földbirtokosokkal szemben tettük, akkor konoedálom álláspontját, hogy igenis, ugyanazon mérték szerint részesítsük őket kártalanításban, mint a földtulajdonosokat. A magántulajdon kérdését ebbe a kérdésbe né keverjük bele, mert a magántulajdon nem rugalmas, mint a gumicérna, annak megvannak a precíz törvényei a demokráciában. (Nagy Vince (pk): Rugalmas, mint a gumi, évi május hó 24-én, pénteken. \ -72 ember! — Mozgás és zaj a kisgazdapárton.) Nem akarok vitatkozni, hogy jó vagy rossz, de önök, mint kisgaizdaemíberek, ezt nem dönthetik el. De ha egy munkás osináll magának valamit és én odamegyek és azt mondom, elveszem, azt mondja nekem: ez az enyém... (Mozgás és zaj a kisgazdapárton. — Szabó Piroska (kp): Ne hasonlítsa össze a kettőt! — Egy fyang a szociátdemokratapárton: Itt csak visszaveszik!) Miután forradalmi törvényjavaslatot csinálunk' •.. (Egy hang a kommunistapárton: Ez csak szójáték! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Dénes István (pk): Önnek lehet szójáték, nekem nem szójáték. Én ismertettem, mi a demokráciában a magántulajdon és mi a forradalomban a magántulajdon. A demokráciában Gulácsy képviselőtársamnak nincs igaza, a forradalomban igaza van. (Ügy van! Úgy van! a pártonkívüliek csoportjában. — Egy hang a szociáldemokratapárton: Csak az a kérdés, kinek mi a demokráoiia! — Lévay Zoltán (pk): Ügy van! Ez a helyes! — Nagy Vince (pk): Megállapodott, kijegecesedett demokráciában. — Lévay Zoltán (pk): A jelszavak uralmát éljük! — Zaj.) , A pénzügyi és közgazdasági bizottság tárgyalása során két kiegészítő indítványt voltam bátor beterjeszteni. Egyik indítványom az volt, hogy töröljük el a széngazdálkodási járulék címén a 2800-as rendelettel a szénre, a szén forgalmára kivetett 2%-os forgalmi adót. Megindo&iolitam, hogy miért tetteim ezt az indítványt. , A szén alapanyaga az iparnak, a villamosításnak, a háztartásoknál kell fűtési célokra, a mezőgazdaságnak is kell. Ne drágítsuk meg a szenet, mert ennek a javaslatnak egyik célja az kell, hogy legyen, — mint szocialista javaslatnak — hogy a bányamunkásság ügyeinek, életének rendíbethozása mellett a szenet olcsóbbá tegyük. Ha nem teszszük olcsóbbá a szenet, akkor kérdem, miért államosítunk? Mert ha nem tudom a szén árát levinni és egészen olcsóvá tenni, ami érdeke az iparnak, érdeke a munkásságnak, éirdeke a mezőgazdaságníak, akkor csak félmunkát végeztem. Az olcsó szén olcsó termelést ^ és olcsó fogyasztást jelent. Minden szocializmusnak ez a végcélja. (Lévay Zoltán (pk)^ Ez az igazi szocializmus! Olcsó szenet és jó hivatalnokokat szeretnének kapni az emberek! — Közbeszólás a kommunistapárt oldalán: Ez «z olcsó szénitől függ? — Lévav Zoltán (pk): Es kevesebb Orient kft-t! —" Mozaás és zaj a kommunistapárton.) Elnök: Csendet kérek. Dénes István (pk): Ebből következik az olcsó kenyér, az olcsó cipő, az olcsó pelenka és az olcsó koporsó. Mind attól függ % hoery az üzemekben felhasznált anyagok olcsók legyenek. Ha azok drágák, nem tudják olcsón adni. (Egy hang a kommunistapárton: De a szénre csak 2 százalék a forgalmi adó. — Lévay Zoltán (pk): És keveseíbb plakátot! — Zaj.) Nagyon tévedni méltóztatik a, képviselőtársamnak, mert- nemcsak 2 százalék! forgalmi adó ter" heli a szenet, hanem van a rendes 5 százalékos forgalmi adó és amióta, állami kezelésbe vettük a bányákat, azóta jött újabb 2 százalék* tehát összesen 7 százalék a forgalmi adó. Nem kell fejtegetnem Önnek, t. képviselőtársam, mit jelent ez valójában. Ez nem hét szá'zalékos megterhelést jelent a fogyasztóra, hanem 35— |40 százalékosat, mert valahányszor a szén gazdát cserél, annyiszor hét százalék. Ha csak ha-
