Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-38

257 A nemzetgyűlés 38. ülése 1946. mert hiszen az nagyrészt szénből termelődik. (Kovát s László (pk) : Sötétben a mész is fekete, márpedig elég sötétség van!) El tudom kép­zelni, hogy volt egy igen logikusan gondol­kodó gépírókisasszony s amikor ezt diktálták neki, — lehet, hogy aki diktálta, az jól mon­dotta és azt mondotta, hogy »mész« — de a kisasszony annyira logikusan próbált gondol­kozni, (Derültség a Pártonkívüliek csoportjá­ban.) gondolta, szénibányánál nem lehet mész­ről szó, hanem csak szénről és így írta. (Ugy van! Ügy van! a pártonkívüli ellenzékiek cso­portjában.) Számomra nem megnyugtató az, hogy ha ^SY ilyen javaslat ilyen sarkalatos pontokon töri át a koalíciós pártok /keretén belül leszö­gezett elvi álláspontokat, hogy a pénzügyi bi­zottság ülésén történjék egy ilyen korrigálás, (Felkiáltások a pártonkívüli ellenzékiek cso­portjában: Szakértelefm!) mert én nem tétele­zek ugyan fel rosszindulatot, de feltételezhető esetleg egy szántszándékos félrevezetés. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Az érzésem az, hogy ez képezte a pártok egymás közötti elő­zetes megállapodiásánafki alapját. Ha tévedés történt, ne méltóztassanak a koalíciós pártok­nak csak azért, mert egyszer már kimondották ezt a szót és ennek alapján határoztunk, ehhez ragaszkodni. Tévedni emberi doloig, a hibákat férfiasan bevallani férfias dolog, méltóztassa­nak ezzel ,ai kérdéssel újólag foglalkozni. (Ugy van! Ugy van! — Taps a pártonkívüli el­lenzékiek csoportjábun-) Mélyen t. Nemzetgyűlés! A következő kér­dés, amelynek nemcsak gazdasági, hanem bi­zonyos fokig politikai terunészete is van, a; tisztviselők, illetve a munkavállalóik át­vételének kérdése, az új vállalathoz. Azt mondja a javaslat, hogy ha az államosítás folytán a munkáltató a munkavállaló szolgá­lati viszonyát megszünteti» az állam a munka­vállalót megillető felmondási járandóságokat a munkáltató helyett a kártalanítás terhére ki­fizetheti. Ha tehát a kérdést alaposabban vizs­gáljuk, ezek szerint az új vállalat saját elha­tározásából fog dönteni arról, vájjon, Iha va­lahol van ötszáz tisztviselő, abból átvesz-e négyszáz embert vagy csak átvesz huszonötöt vagy egyet sem, a többit pedig otthagyja a másik vállalat terhére, amelynek erre a létszámra természetesen nincsen szüksége. Lehetséges, hogy ennek a vállalatnak nincs más vagyon­teste, csak az, amit a kártalanításból kapna, a kártalanítás terhére ki fogják egyenlíteni en­nek az elbocsátott négyszáz tisztviselőnek il­letményét, vagyis alapjábanvéve áttörik a kár­talanítás elvének kérdésiéit, mert a kielégítés­sel az át nem vett munkavállalók részére nem nyújtunk tulajdoniképpen a vállalat volt tu­lajdonosának ellenértéket. Ez is elvi álláspont. (Egy hang a pártonkívülieknél: Nesze semmi, fogd meg jól!) Nem védek különleges érdeket, de védem azt az elvet, hogy nem szabad túl­mennünk azon á ponton, mint amelyet a Nem­zeti Függetlenségi Front, a koalíciós pártok, valamint a miniszterelnök; úr legutóbbi beszé­deiben, többek között Pécsett és Székesfehér­várott ezekkel a kérdésekkel kapcsolatiban le­szögezett. Azt hiszem, neíkünk, pártonkívüli el­lenzékieknek legalább is annyi kötelességünk „ van, hogy az igen t. koalíciós pártokat arra kérjük, hogy saját programmjukat és a minisz­terelnök úr programmját méltóztassék betar­tani. (Úgy van! Ügy van! — Taps a pártonkí­vüli ellenzékieknél.) ÎÎT5MZETGYULÉST NAPLÓ II. , évi május hó 2d-én, pénteken. 258 Mélyen t. Nemzetgyűlés! Az ilyen megálla­pítás kétségessé teheti a pártok által elismert kártalanítási jogelvei Ezt én már leszögeztem. Helyesebb lenne tehát ennél a. kérdésnél azt az elvet elfogadni, hogy ha a munkáltató az állani tulajdonába nem vett üzemeinél — ezek csökkent teherbírására tekintettel — a munka­vállalót nem alkalmazhatja, úgy ez okból a jelen törvény végrehajtását követő hat hóna­pon belül a munkavállaló szolgálati viszonyát felmondja és az állani viseli az államosított üzemrész terhére a. munjkavállalót megillető járandóságot. Én erre a kérdésre, ha szabad, még a po­litikai résznél vissza fogok térni. A 11. §-szal nem kívánnék részleteiben foglalkozni, mert Vásáry István szeretett képviselőtársain fog­ezeknél ja. kérdéseknél a nehézségekre rámu­tatni, mint ahogy tette ezt a pénzügyi bizott­ságban is, de már előre csatlakozom ahhoz a megállapításához, hogy a törvényhozás ne adja ki kezéből* az ellenőrzés és a felelősségre­vonás jogát (Helyeslés a pártonkívüli ellen­zékieknél.) A 12. §. tulajdonképpen ugyanezt tartal­mazza, míg a hatodik fejezet az Országos Szénbányászati Tanács felállításával foglal­kozik. Összesítve a kérdéseket, erre is rá aka­rok térni. Egy igen nagy meglepetés ért a pénzügyi bizottság ülésén (Egy hang a kom­munistapárton: Ez a második!) Sajnos, ked­ves képviselőtársam, sok volt. Ezen az ülésen megegyeztünk mindannyian az államosítás szükségességében, és akkor, amikor egyik képviselőtársam feltette azt a kérdést, — ne­vekkel nem kívánok élni — vájjon mi „ a lényege ennek a javaslatnak, hogy a munká­sok szociális helyzetét javítsuk-e, a termelést olcsóbbá tegyük-e, erre az egyik, hivatalos mi­nőségűnek is mondható úr részéről az a kije­lentés hangzott el, hogy a főcél tulajdonkép­pen az államkapitalizmus, (Egy hang a kis­gazdapárton: Nem államszocializmus!) tehát nem államszocializmus. (Naigy Vince (pk): Szó­val nem a gazdasági érdek, hanem a poli­tikum!) " Mélyen t. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy ennél a kérdésnél kissé huzamosabb ideig álljak meg. Legyen szabad talán részletesebben vizsgálnom a koalíciós pártok elvi álláspontjait. Talán furcsán fog hangzani tőlem, de kérem, hogy igen i kom­munistapárti képviselőtársaim fogadják olyan megértéssel, mint ahogyan én mondom, hogy részemről a legkevesebb ellentét ilyen téren a parlamenti vitákban — kivéve a magas elvi síkokat — tulajdonképpen igen t. képviselő­társaimmal szemben áll fenn. (Rudas Laszlo (kp): Boldogok vagyunk! — Derültség.) Még hozzá azt is megjegyzem, hogy miért. Az urak célkitűzéseivel, az urak programpontjaival tel­jesen tisztában vagyok, tudom azt, hogy mit akarnak elérni. (Felkiáltások a kommunista­párt oldalán: Dehogy tudja!) és bizonyosaké; retek között — ha a fair play elvei és hatarai között megmaradnak — ezeket a programpon­tokat tisztelettel tudomásulveszem, de az urak sem vehetik tőlem rossznéven azt, hogy ha nem értek velük egyet egyes pontokban, azok ellen tisztességes modorban küzdeni fogok. A másik párt a szociáldemokratapárt. (Halljuk! Halljuk! a kommunistapárt olda­lán.) Itt talán már van bizonyo* homályos 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom