Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-38

253 A nemzetgyűlés 38. ülése 1946. kor ne méltóztassék hozzászólni. (Zaj. — Az elnök csenget.) Az indokolás szerint nem mondhat le a kormány arról a,z előnyről, amely a széngazdálkodással kapcsolatos egyeduralom­mal jar. (Olvassa): »Ez teszi lehetővé az ipar­politika irányítását, a foglalkoztatott töme­gek egyenlő elbánásban való részesítését és módot ad azoknak a kirívó ellentéteknek megszüntetésére, amelyeket a véletlen szeren­cse kedvező vagy kedvezőtlen volta teremtett.« Továbbá (olnassa): »Esetleg már a közeli jö­vőben számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a kedvező természeti adottságoknál fogva ol­csóbb külföldi szénkínálat mellett a hazai bá­nyászat nem lesz kifizetődő, ami korlátlan sza­badyerseny esetében egyes gyengébb minő­ségű szeneink bányászatának abbanhagyására kényszeríthetne. Ezzel szemben a szén külföld­ről való behozatalának állami ellenőrzése olyan védelmi eszköz, amelynek hiányában egy — esetleg céltudatos — külső üzleti politikai az államosítás egész eredményét a legsúlyosabban veszélyeztethetné.« (Egy hang a szociáldemo­kratapárt oldalán: Akkor minek csináljákt -— Nagy Vince (pk): Melyik kapital utal csinálta ezt az indokolást! — Justus Pál (szd): Azt bi­zonyítja, hogy eddig nem voltak rentábilisak a bányák! — Nagy Vince (pk): Elmondja az indokolás, hogy mit bizonyít!) Legyen szabad ezzel a kérdéssel kapcsola­tosan rátérnem arra, hogy az igen tisztelt mi­niszter úr. a javaslat előadója, valamint az igen tisztelt koalíciós pártok képviselői tisztá­ban vannak-e azzal, hogy a bretton-woodsi egyezmény 89 e tekintetben mit mond.. Az indoko­lás azt mondja, hogy ellenőrzik a behozatalt és nem fogják lehetővé tenni, hogy a külföldi verseny a bányászást idehaza nem rentábi­lissá tegye, ami veszélyeztetné az egész álla­mosítási javaslatot, tehát a kormány ezen rajta tartja irányító kezét» (Helyeslés a kom­munistapárt oldalán.) Méltóztatott volna ezzel a helyesléssel çsak két percig várni. A bretton" woodsi egyezmény is kizárja azt a lehetőséget, hogy az- ahhoz csatlakozó államok ilyen irányí­tást előírhassanak. Kérdezem tehát^ igen tisz­telt közbeszóló képviselőtársamat, kérdezem az igen tisztelt Nemzetgyűlés tagjait, vájjon nem ez jelenti-e azt a nagy veszélyt, hogy a ma­gyar kormánynak nincs is szándékaiban csat­lakozni a bretton­wo odisi egyezményhez és váj­jon ez nem vonja-e ma.ga_ után azt, hogy ha nem akarunk a bretton-wbodsi eigyeziményhez csatlakozni, akkor vájjon akarunk-e és tu­dunk-e enélkül az Egyesült Nemzetekhez for­dulni? (Justus Pál (szd): Es a többi országok, amelyek államosítanak? Nem mi vagyunk az egyetlenek! — Kertész Mibdos (szid) előadó: A bretton-woodsi egyezmény — egyezmény és neun nemzetközi törvény!) Ugy látszik, nem méltóztatott figyelni, ' én a javaslat indokolá­sának pongyolaságáról beszéltem és nem tá­madtam a javaslat elvi álláspontját. •• Előre kijelentettük, hogy csatlakozunk hozzá, de a javaslat indokolásában olyan lényeges hibákat látunk, amelyek mellett szó nélkül elsiklani vétkes könnyelműség volna részünkről, akik bizonyos fokig ellenzéki szerepet töltünk be. (Ternay István (pk): Gyorstalpaló munka volt! —> Egy hang a pártonkívüli ellenzékiek soraiban: Tessék elolvasni! — Pászthory Ist­ván (pk): Az egyetlen szakszerű beszéd! — Zaj és mozgás. — Egy hang a kisgazdapárt soraiban: Komoly dolgok ezek! — Zaj a szo­ciáldemokratct- és a kommunistapárt soraiban-) évi május hó 24-én, pénteken. 25é Elnök: Csendet kérek; képviselő urak! Halter Béla (pk): Igen nagy figyelemmel hallgattam előttem szólott igen 1 képviselő­társaim szavait, amikor a bányászok, a bánya­munkások helyzetéről beszéltek és úgy éreztem magam is, hogy azok a képviselőtársaim, akik ezzel a szakmával talán közelebbről is meg­ismerkedtek, és akik mint bányászok lenn a tárnákban dolgoztak, talán jobban tudják meg­ítélni a bányamunkások nehéz helyzetét, mint mi, akik ehhez á javaslathoz más foglalkozási ág tapasztalatai után szólunk hozzá. Ez azon­ban természetesen nem a kérdés gazdasági ré­szére, hanem a szociális szempontokra vonat­kozik. (Marosán György (szd): A suszter ma­radjon a kaptafánál! — Kováts László (pk): A pék meg a kemencénél! 90 — Derültség. — Nagy Vince (pk): Jobb kenyeret kérünk a pékektől! — Sulyok Dezső (pk): Marosán, most maga alatt fűrészeli a fát! — Pászthory István (pk): A pék maradjon a kemencénél! — Zaj és derültség. — Nagy Vince (pk): Tiszteljük a susztereket és a pékeket is! Miért kell itt a susztereket kiemelni? — Sulyok Dezső (pk): Mondja, Marosán képviselő úr, miért nem ma­radt meg maga parketWáncosnak? — Derült­ség és taps a pártonkívüli ellenzékiek sorai­ban, — Felkiáltások a pártonkívüli ellenzé­kiek soraiban: Az is volt?! — Sulyok Dezső (pk): Ahhoz talán jobban ért!) Elnök: Csendet kérek, Sulyok képviselő úr! (Sulyok Dezső (pk): Ünnepelni akartam Maro­sánt, ezt csak szabad! — Derültség.) Kérem Halter képviselő urat, szíveskedjék beszédét folytatni. Halter Béla (pk): Én beszélnék, csak nem akarom zavarni a t. Házat. (Derültség. y Marosán György (szd): Majd ügyvédi vizsgát tesz a képviselő úr! Most már megvan a lehe­tősége! — Derültség a szociáldemokratapárt és a kommunistapárt oldalán.) Elnök: Marosán képviselő urat kérem, maradjon csendben! (Zaj.) Ha Halter kén­viselő úr nem akarja folytaitni beszédét, aikkor méltóztassék azt befejezettnek tekinteni. Halter Béla (pk): Beszélni fogok, csak megvárom, míg Marosán befejezi! (Nagy Vince (pk) — Marosán György felé: Parkett-táncos­nak nevezik önt! — Zaj és mozgás.) Nagyon rosszul esett Marosán képviselő­társamnak ez a közbeszólása. Legyen meggyő­ződve róla, hogy minden foglalkozási ághoz tartozó embernek, így a legnehezebb munkás­nak, a bányamunkásnak a nehéz helyzetével is éppen úgy együttérzünk, mint ahogyan együttérzünk a kisgazdatársadalommal is, (Kováts László pk): A pékekkel is!), a földmű­ves polgárokkal és a tisztviselőtársadalommal. (Nagy Vince (pk): Csak a parkett-táncosokkal nem! — Derültség. — Felkiáltások a párton­kívüli ellenzékiek soraiban: Azokkal is! — Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: Egyezzenek meg valamiben. — Zaj és mozgás.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Halter Béla (pk): Igen fontosnak tartom. — amint erre az előbb rámutattam — hogy a három főielv között az államosítás egyik fő­pontjának azt fogadjuk'el, hogy a bányászok életstandardját, életszínvonalát fel kell emelni. Le kívánom szögezni: tudatában va­gyunk annak, hogy az elmúlt években, illető­leg az utóbbi másfél esztendőben olyan nehéz­ségek merültek fel a textilellátás és a ba-

Next

/
Oldalképek
Tartalom