Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-31

11 A nemzetgyűlés 31. ülése 1916. évi május hó 10-én, pénteken. 12 zetgyűlés esetleg aggodalmaskodó tagjainak teljes megnyugtatására ezeket a következőkben ismertethetem. Az egyezménynek idevágó szakasza fasiszta ^megszállói idegen állampolgároknak tekinti azokat, akik 1944-ig tartoztak Csehszlovákia kötelékéhe és hozzá járultak Csehszlovákia szétbomlasztásához, demokratikus államreudje megsemmisítéséhez; akik résztvettek a szlovák nemzeti, politikai, gazdasági vagy más elnyomásban, a német hadsereggel harcoltak Csehszlovákia területén a vörös hadsereg és a szövetségesek ellem, stb., sfb. Ezek — mint láthatjuk — főbünösök éis a szlovák vezetőkre vonatkoznak. Ez a rendelkezés a magyarokra nem terjedhet ki. Ezek büntetése: halál. A 2-. § a hazai árulókra vonatkozik. Hazai árulónak tekinti ez a rendelet azt a csehszlovák állampolgárt, aki tevékenységével, ' nevezetesen mint a szlovák kormány, országgyűlés tagja, vagy német, magyar vagy szlovák fasiszta szervezet exponált politikai vagy gazdasági tényezője követte el a bűncselekményt, hozzájárult a csehszlovák köztársaság szétbomlasztásához, jelentős mértékben támogatta a náci Németország vagy a Horthy-féle rezsim Magyarországának katonai, politikai vagy gazdasági érdekeit, stb., stb. és ezért halállal büntettetik.. A 3. § a kollaboránsokra . vonatkozik, vagyis azokra, akik bármi módon segítették a fasiszta megszállók vagy hazaárulók s a velük együttmüködöttek tevékenységét s velük együttműködtek azzal a szándékkal, hogy aj háború német vezetését segítsék vagy kárt okozzanak Szovjet-Oroszországnak és a szövetségesek háborús erőkifejtésének vagya'szlovák nemzet felszab adítási harcának, sitb., stb. \ Ezek harminc évig terjedő szabadságvesztíéssel, súlyosbító körülmények között halállal is büntetendők. Amint látjuk ezek a paragrafusok a magyarság zömét és a demokratikus magyarságot egyáltalán nem érintik és ha e paragrafusok alapján fasiszták ellen hoznaík Ítéleteket és ha ilyen^ bűnösöket tennének át a határon ezek a lakosságcserét igazán nem érintenék. A fasiszta bűnösöket pedig álmagyar demokráciának nem áll érdekében védelemibe venni, akár szlovákok, akár magyarok, bármiféle nemzetbeliek is legyenek azok. A 4.^ érintheti talán legközetlenebbül a magyarság nagyobb rétegét, a kisebb embereket is. Ez a paragrafus a felkelés elleni árulással foglalkozik. Az 5. § szerint a fasiszta rezsim bűnöse az, aki helyi viszonylatban alapítója, szervezője vagy propagálóra volt a Hlinka-féle szlovák néppártnak, a Hlinka-gárdának, vagy más fasiszta szervezetnek és tevékenységet fejtett ki a fasiszta rezsim alapján, aki exponált propagálóra volt a fasiszta eszméknek, a náci Németországgal való együttműködétsinek vagy a Szovjetunió és a szövetségesek elleni háborúnak, aki politikailag úgy dolgozott, mint a csehszlovák köztársaság demokratikus rendszerének ellensége, vagy aki résztvett demokrata-, kommunistaellenes és faji vagy más akciókban és gyűlölködésben aki politikai helyzetének felhasználásával más polgárok kárára meggazdagodott, aki akárhogyan vétkezett a szlovák nemzet szabadságharcában vagy a Szovjetunió és a szövetségesek elleni háborúban, vagy aki más polgárokat elnyomott, nevezetesen azokat német • katonai érdekeket szolgáló munkára kényszerítette, vagy máskép okozott kárt életükben vagy vagyonúkban, vagy aki felelősséggel tartozik állampolgárok megaláztatásáért, melyet a megszállók vagy árulók okoztak. A külügyminisztérium információi szerint a feljelentésekben, amelyek újabban a magyarok ellen megindultak, konkrét vád nem volt, azok ilyen általános vádakon alapultak, hogy például gyermekét magyar iskolába jarattaj stb., de megindult a feljelentések lavinája ugyanekkor csehek és szlovákok ellen is., Olyan jellege volt az egésznek, mintha, csak választások előtti tisztogatást akartak volna végezni. De ezekben a feljelentésekben ítéleteket seholsem hoztak ;

. és a népbíróságok a feljelentéseket nem vállalták és nem is tárgyalták. Mindezek tehát a helyzetet tisztázzák, világosabbá teszik a paragrafusok körül felhozott gyanakvással szemben a tényállást. A bizottság azonban mindennek dacára erre a paragrafusra >. nlélzve is felkérte a külügyminiszter urat, hogy a homályos ,részleteket tisztázza és rávegye a csehszlovákokat, hogy az egyezmény isizell érnének megfelelően alkalmazzák az egész VIII- cikkelyt. Bennünket tehát nem fenyeget erről az oldalról semmi veszedelem, semmi olyain, ami a lakosságcserét a csehszlovák oldalra billentené, mert hiszen ilyen alapon bármiképpen is igyekeznének a csehszlovákok, nem tudnák összegyűjteni azt a körülbelül kétszázezernyi magyarságot, amelyet ők kitelepíteni szeretnének, hogy a megmaradt magyarokkal aztán meg tudják terhelni a szlovák állam nemzeti kohézióját. Fontos az, hogy ezen az alánon nem tudnak áttenni százezreket a határon, csak korlátolt számú büntetést tudnak kimérni, mert hiszen a megoldandó probléma mégis csak az, hogy a magyarság kulturális és gazdasági védelme a csehszlovák határokon belül törtiélnjék meg, ez pedig a békekonferencia feladata lesz. A VIII. cikkelyhez Kovács Imre nemzetgyűlési képviselő adott be indítványt és azt óhajtotta, hogy forduljunk jegyzékben a csehszlovák kormányihoz, és kérdezzük meg, hogyan értelmezi ezt a cikket és hány személy elleni eljárást lát lehetségesnek és csak ha erről nyilatkozott, akkor Járuljunk hozzá a • törvényjavaslat ratifikálásához. A kö^'isryi bizottság ezt az indítványt elvetette (Egy hang a kisgazdapárton: Elég rosszul tette!), ezzel szemben a külügyminiszter urat kérte fel, hogy erre a paragrafusra nézve is forduljon levélben felvilágosítás végett a csehszlovák kormányhoz. így áll a helyzet röviden összefoglalva,. Miután itt arról van szó, hogy az egész javaslatot vagy elfogadjuk, vagy pedig visszautasítjuk, akkor pedig a kormánnyal szemben bizalmatlanságot fejezünk ki, arra kérem az igen t. Nemzetgyűlést, hogy a külügyi bizottság javaslatára a törvényjavaslatot, amelyet a külügyi bizottság egyhangúlag elfogadott, tegye magáévá és általánosságban és részleteiben is fogadja el. Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül Padányi-Gulyás Béla képviselő úr. A képviselő urat illeti a szó., Padányi-Gulyás Béla {kg): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk a kisgazdapárton.) A felszabadulás előtti közvetlen időket jellemzi egy olyan körülmény és egy olyan felfogás,