Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-5
171 ff A nemzetgyűlés 5. ülése 1945. gukévá. De leszegezhetem azt, hogy ez utóbbiak között sem akadt egyetlen egy sem, aki aktív segítője lett volna az új magyar demokráciának és ezért ki is állott volna a síkra. Amikor a legnagyobb szükség lett volna arra, hogy a magyar demokráciát hivatalosjellegű képviselők is védelmükbe vegyék, a mi mozgalmunk nagyon magára maradt és igen gyakran sarkallni kellett a konzulátus vezetőségét arra, hogy ne vétsen a magyar demokrácia érdekei ellen. így történt, hogy bizonyos pártfogást kaptak ott némely kétes és nyilas elemek, akik oda Németországból átszivárogtak és meggondolatlanul rendelkezésűikre bocsátott útlevelekkel lehetővé tették számukra azt, hogy más országokba bejuthassanak. Fel kell említenem azt a propagandát is, amely csaknem nyíltan folyt ilyen részről a Franciaországba került magyar hadifoglyok, főleg tisztek között, hogy ne jöjjenek haza. hanem lehetőleg igyekezzenek átjutni Bajorországba. E tekintetben pedig csak egyetlen álláspontja lehet a magyar demokráciának: mindien katonája, civilje és hivatalnoka térjen haza és álljon az illetékes bizottságok ele és ne maradjon külföldön, (Helyeslés.) ahol kósza hírek terjesztőjévé válik és lassankint többedmagával gócává lesz a reakciónak, egy esetleges magyar Coblenznek. Franciaországban ma meglehetős magyarszimpátia él. (Éljenzés.) Ezt a rokonszenvet megszületni mi is segítettünk, nem propagandával» hanem a csupasz igazságok feltárásával. A rokonszenvkeltésre nincs jobb fegyver a füllentések helyett az őszinteségnél és az igazság felmutatásánál. Mi ezt tettük, és amikor az éppen csak megszületett magyar demokráciának védelmére kértük fel a francia politikai és szellemi élet kiválóságait, náluk százszázalékos támogatásra talált és talál az íij Magyarország-, de csak addig, — így mondották ezt katolikusok és kommunisták, szocialisták és polgári radikálisok, vagv a nemzeti ellenállás vezetői — ameddig Magyarország a demokratikus vonalon marad. Nem jelent ez más népekkel szemben előnyt, mert egyformán mérik mesr őket mindnyájukat a demokrácia serpenyőjében, de jelenti eddigi, régi hátrányos helyzetünk megváltoztatását. Ne kicsinyeljük le ezt az eredményt, melyet az ifjú demokrácia sikereként könyvelhetünk el. Annál kevésbbé kell ezt lekicsinyelnünk, mert egy olyan nemzett'ől kanjuk, amely hősi ellenállás után. m mártírok tíz- és százezrei után. ártatlanul felperzselt városok és falvak pusztulása után szerezte vissza a nyugati szövetségesek oldlalán elvesztett szabadságát. Ne csináljunk politikai számításokat, csak azt nézzük, hogy az európai kontinensen earyetlen nemzet van nvugatra, mely büszkén és kitartóan harcol azért. hoí>-v xíira cselekvőképes és tí.swfai|t uem^tp l««"VAn q világnak és demokráciái a rniáépítésével szerefa* meg helyét a többi békés, nasry népek sorában. » ' A német imperializmus egyelőre nem éh — halott. Sem kulturálisan, sem politikailag nem fenyeget.^ Most van itt az ideje, hogy szorosabbra fűzzük kapcsolata inkát kulturális téren a francia szellemi világgal. (Helyeslés.) melynek írói, költői, művészei szabadságharcukban az egész világ csodálatát kivívták. (Auer Pál (kg): Éljen Franciaország!) évi december hó 5-én, szerdán. 172 Minden vonalon hűnek kell maradnunk a demokrácia szelleméhez. Ez kell, hogy vezesse a kormányt szomszédainkkal való kapcsolataink megítélésében is. Osak Romániára kívánok rámutatni, ahol vannak olyan jelenségeik, amelyek azt mutatják, hogy bizonyos soviniszta törekvések itt-ott legyűrik a Grozakormány jóindulatú, barátságos politikáját és ártalmára vannak a magyarságnak. Ez eggyel több ok arra, hogy helyeseljük, támogassuk és erősítsük a Groza-kormánynak lia gyár ország és .a magyarság iránt bevezetett politikáját. Àzt kell kívánnunk, hogy a demokrácia erősödjék Romániában is a népek összetartásániak és baráti kapcsolatainak javára. Azt szeretném, ha már egyszer tovább is mennénk azon az úton, amelyen a román miniszterelnök ment, amikor nekünk útlevéleltörlést és ? vámuniót kínál. Ma anár nem lehet elegendő csak egy olyan magyar visszhang» amely kedvezően veri vissza a román ajánlatot. Tovább kell haladni cselekvően az ajánlat megvizsgálásában, mert hiszen ez ma már nemcsak egyszerű ballon d'essai. A demokrácia vonalába tartozik államjogi helyzetünk rendezése is. A munkáspártok részéről megtörténtek az ünnepélyes kijelentések a magyar népköztársaság mellett. Magyarország- de facto köztársaság^ ezt senki kétségbe nem vonhatja. Itt az ideje, hogy a nemzetgyűlés eloszlasson ebben az irányban minden homályt, nemcsak befelé, magunkért, hanem a külföld felé. tekintélyünkért, kormányzati rendünk állandóságának értékeléséért is. Aki külföldön élt, az tudja csak, hosrv • milyen mosolyerást váltott ki az emberekből az, ha királynélküli -magyar királyságról és régens kormányzóról beszéltek. Habsburg Ottó múltkoriban Ausztriáiban járt és csak Renner kormányelnök erélyes tiltakozása távolította el Tirolból. 100 Esztelenség arra gondolni, hogy ma a szociális irányban fejlődő népi köztársaságok között meerállhatná helyét Közép-Európában bánmiféle Habsburgrtrón. Amerikában azonban bizonyos láthatatlan reakciós kezek mégis portálják Habsburg Ottót. Magam is láttam amerikai magyar lanot, amely óriási betűkkel hirdette, hogy csak bárom ember Összefogása mentheti meg Közép-Európa békéjét és ez a három ember: Benes, Tito és Ottó. Bármennyire is, még operettnek is vakmerő" az ilyen tervezgetés, egyszersmiindenkorra helyes volna lenyírni az ilyen tervmadarak szárnyát. A maervar népköztársaság biztosítása feltétlen kelléke a masyar demokráciának. Ha Jugoszláviáiban Tito marsall eerv Karagyorgyevics detronizálásával 101 ki tudta kfráVani ,köztársaságot, miért ne tudnók mi megtenni e<?y il ven »eladó kísértettel«, egy Habsburgárnyékkiail szemben 1 ? Minthogv a nemzetgyűlés összeülésével megszűnt alkotmányos életünk ideiglenessége, örömmel fogadom a Eies igazságügyminiszter úr által benyújtott alkotmányjogi javaslatot, amely bizonyára hamarosan végetvet ennek a bizonytalanságnak. Erélyes küzdelmet a reakció ellen, kérlelhetetlen harcot a fasizmus ellen, erélyes munkát a demokrácia kiépítésére: ezt kérem a kormánytól, ezt kérem képviselőtársaimtól a nemzetgyűlésben azoknak a. magyar honfitársaimnak nevében is, akikkel együtt sorakoztunk fel Parisban az úi Magyarország hirdetésében és védelmében. (Helyeslés és taps.)
