Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-5

143 A nemzetgyűlés 5. ülése 1945. évi december hó 5-én, ssterdán. 144 kor az immobil vagyonok mobilizálására nincs mód és amikor az immobil vagyonok mobilizálása, ha megtörténnék, csak azt jelen­tené (Révai József (kp): Nem kell mobilizál­ni! •• Természetben el kell venni!) bogy olcsó pénzen a siberkapitalizmus kezébe juttatnánk azokat a vagyonokat, amelyek­nek megtartása ott ahol vannak, nagyobb érdek, (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) El­lenben igenis kéli vagyondézsma, ne értsük egymást félre, kell vagyondézsma, de a stabi­lizáció 1 előestéjén. (Helyeslés a kisgazdapár­ton.) Kell vagyondézsma, amely brutális és kell nagy vagyondézsma, amely azután reális bázisát jelenti annak a reális államháztartás­nak, amely felé el kell jutni. (Elénk helyeslés és taps a kisgazdapárt oldalán.) Ugyanígy nem tudnám efogadni ma a pénzlebélyegzés metodikáját sem. Ez is olyan valami, amire sor kerülhet, de ennek is me gint csak a stabilizáció előestéjén és nem előbb kell sorrakerülnie. (Rudas 1 László (kp): És honnan jön a, stabilizáció?) A stabilizáció több jószág termeléséből, a kiadások restrikciójából és a bevételek emeléséből álljon elő. A kiadá sok restrikciója terén a közalkalmazotti lét számcsökkentés — amire Révai igen t. képvi selőtársam utalt — elengedhetetlen szükséges ség, nemcsak politikai okból, hanem abból a gazdasági okból kifolyólag is, amelyre Révai igent, képviselőtársam nyomatékkal utalt. Le­hetetlen ugyanis fenntartani az állami és kö? igazgatási bürokráciát abban a mértékben, amelyben ma van. Lehetetlen ezeket a terhe ket viselni ma, amikor az inflatált fizetések a megélhetésének még egy parányát sem fedezik, de még kevésbbé lehetséges akkor, amikor ko­moly reálfizetéseket kell majd nyújtani. A ta, karékosságnak azonban ma kell megkezdőd­nie, a személyi kiadásokat ma kell restrin gálni, a dologi kiadások terén ma kell elő venni a piros plajbászt. Ha így cselekszünk^ akkor elérkezünk oda, hogy deficitünket el­y viselhető mértékek közé tudjuk szorítani. Az ország elvesztette ezt a háborút. Az or­szág vesztette el, legyünk őszinték. Mindenki felelős ezért, mindenki résztvesz a felelősség­ben. (Ügy van! Ügy van!) Az ország elvesz­tette ezt a háborút, az országnak fizetnie kell. E körül nincs vita. Amit azonban kérünk és kérnünk lehet, az méltányosság és jóakarat a győztes hatalmak részéről. Méltányosság és jóakarat azért, hogy fizetni és teljesíteni tud­junk és hogy kötelezettségeinknek eleget tud­junk tenni. Ha mindezek a körülmények együttesen megvannak, akkor lehet szó arról, hogy külföldi kölcsön iránt próbáljunk lépé­seket tenni. Alig hiszem, hogy akad olyan nagybácsi, aki könnyelmű unokaöccsének haj­landó kölcsönöket nyújtani akkor, amikor nem látja e kölcsönök visszafizetésének lehe­tőségeit. Alig hiszem, hogy rendezett állam­háztartás nélkül egy ilyen kölcsönfelvételi kísérlet sikerrel járna, következésképpen tehát akik a külföldi kölesönbe vetik minden remé­nyüket, akik azt hiszik, hogy a mi tehetetlen­ségünket, bűneinket és mulasztásainkat egy külföldi kölcsön felvételével annullálni tudják, azok azt hiszem, nagyon tévednek, mert jó lesz, ha a magunk ügyeit magunk próbáljuk rendbeszedni. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés! Demokratikus ország vagyunk, demokratikus ország akarunk lenni. Mi ezt a háborút elvesztettük, mégpedig több nemzedékre kihatóan elvesztettük. De ennek következményei vannak. Elvesztettük ezt a háborút azért, mert ez az ország nem volt de­mokratikus. Demokratikussá kell tennünk ós mindent el kell követnünk ennek az országnak a demokráciájáért. De a demokráciának van más tartalma is a gazdasági tartalmán kívül; van ugyanis erkölcsi tartalma és kulturális tartalma. — És itt kell beszélnem a demokrácia erköl­csi tartalmáról. Beszélnem kell arról, hogy nagyon büszkén és dicsekedve említették 25 éven keresztül, hogy a Balkán tőlünk keletre és délre kezdődik s hogy Magyarország nem tartozik a Balkánhoz. Azt hiszem, a Balkán egyes népei megmutatták, hogy erkölcsi érte­lemben nem tartoznak a Balkánhoz;™ mi ma­gunkról az elmúlt huszonöt esztendőre vonat­kozólag ezt a tanúságot kiállítani nem tudjuk. T. Nemzetgyűlés! Ez a rendszer Orgo­ványban kezdődött és Balfon ért véget. 80 Orgo­ványban pedig nemcsak a meggyilkoltak fe­lekezete, hanem a meggyilkoltak aranyórája iránt is érdeklődtek. Ez a rendszer volt az, amelyben pártvezérek hamis ezreseket pecsé­teltettek le, ez a rendszer volt az, amelyben magukat röneszansz-biborosoknak maszkírozó papok ezer üveg pezsgővel adtak banketteket, mialatt kint éhezett és nyomorgott az ország. 81 Ez a rendszer volt az, amelyben a minisz­terek rokonai a korzón fogdosták az ügyfeleket minisztériumi üzletek számára. Ez ,a rendszer volt az, amelyben a politikai vezérek család­tagjai kiviteli üzletekkel foglalkoztak. Ez a rendszer volt az, amely tyúkkölcsönöket ado­mányozott olyanoknak, akiknek nem közéleti, hanem magánéleti érdemei voltak. Ha van va­lami, aminek bennünket az elmúlt huszonöt esz­tendőtől el kell választania, akkor ez az impe­dimentum publicae honestatis, a közerkölcs akadálya. (Nagy taps a Ház minden oldalán. — Hegymegi-Kiss Pál (kg) : De most is az legyen!) Minden lehetséges, csak az az egy nem, hogy ennek a demokráciának korrupciós foltjai le­gyenek. (Taps a Ház minden oldalán.) A pár­tok nem állanak angyalokból, a pártok tehát nem felelősek azért, hogy kik csapódnak hoz­zájuk, de annyit mondhatok, hogy ha a szociál­demokrácia ,a maga kebelében az újak között, akik tegnap vagy tegnapelőtt kerültek hozzá, olyanokra akad, akik ezt az impedimentumot nem vállalják és nem viselik, azokat le fogja fricskázni magáról. (Helyeslés a kisgazdapárt soraiban.) S ha akad — hiszen emberek va­gyunk — egy, kettő vagy három olyan régi, aki bűnösnek találtatik, akkor tekintet nélkül arra, hogy kicsoda és micsoda (Helyeslés a kis­gazdapárt és a szoeiáldemokratapárt oldalén-) ós mi a múltja, kiirtjuk és kizárjuk sorainkból. (Taps a Ház minden oldalán. — Mozgás a szociáldemokratapárton.) Nem volna he­lyes, ha ez a rendszer a régi rendszertől csak a személyekben különböznék. Ennek a rendszer­nek a régi rendszertől az erkölcsi alapelvek te­kintetében kell különböznie. (Ügy van! Ügy van! — Taps.) T. Nemzetgyűlés! Amit mondtam, az nem savanyú puritanizmus, nem a szegény ember irtózása a pénztől és a jóléttől, hanem egy emeltfejű tisztesség és tisztaság. (Szent­iványi Lajos (kg): Erre van szükség!) Ezt a tisztességet és tisztaságot vallani és vállalni ennek a koalíciónak legelsődleges feladata­(Taps a Ház minden oldalán.) Legyen szabad valamit kultúránk kérdései­ről is mondanom. Révai igen t. képviselőtár­sam erről a kérdésről is szólott. Én most nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom