Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-1

3 A nemzetgyűlés i. ülése Í945. évi évüket betöltött B. Rátz István (kg), Gyenes Antal (kp), Belső Gyula (kg) és Mizsei Béla (kg) jelentkeznek.) Jelentem a t. Háznak, hogy a korjegyzők B. Rátz István, Gyenes Antal, Belső Gyula és Mizsei Béla képviselőtársaink. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére felkérem B. Rátz István és Belső Gyula kép­viselőtársaimat, az egyéb jegyzői teendők végzésére pedig Gyenes Antal és Mizsei Béla képviselő urakat. -­r "'" Énekeljük el a Himnuszt. (A Nemzetgyű­lés tagjai /elállva eléneklik a Himnuszt.) 2 T. Kép viselőtársaim!. , Meleg_ szeretettel.... üdvözlöm az itt megjelent -képviselőtársai­mai aboól az ünnepélyes alkalomból, hogy évszázadok óta ma először ülnek össze a ma­gyar népnek általános, egyenlő, titkos válasz­tójog alapján szabadon megválasztott képvi­selői nemzetgyűlésre. Ennek a ma összeülő nemzetgyűlésnek az lesz a feladata, hogy -fel­számolja a multat és lerakja egy új, demo­kratikus népi Magyarország alapjait. Sok száz éves szenvedés és küzdelem után jutot­tunk el idáig. Századokon át . a rendi országgyűlések szablak lörvenyt a magyar népnek. Jí] tör­vényalkotás legjellemzőbb rósz© 2 volt az 1514. evi j-LarmasKunyv, amelyet a király nem szen­tesített, azonban mégis évszázadodon át a magyar joglorrasnak alapjává vált. Ugyan­ez a törvényhozás mondotta ki a jobbágyok rögnozkotöuseget, ugyanez a törvénynozas noziä meg mindazokat a megszorító inté/üe­deseüet, amelyeK alatt a jobDagysag, a ma­gyar parasztság évszázadokon at szenvedett. A rendi országgyűlést a népek tavaszán, 1848-ban egész üjuropán végigszáguldó vinar elseperte. Elvben megvalósult a 'jobbágy-fel­szabadítás, a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő tenerviseles elve. A rendi országgyű­lési, miután az uralkodó osztály kiegyezett a Habsburgokkal, az osztályparlament váltotta lei." Az eüDea liöiyétfoglaió képviselőket több­ségükben nyilt szavazás, etetés-itatás, léiek­vasarias és a legdurvább hatósági erőszakos­kodás, juttatta be az országgyűlésbe. "•- Az első világháború elvesztésével és az bsiztrák-imagyar monarchia felbomlásával a magyar nép visszanyerte önrendelkezési jó­gát. Abban a boldog hitben volt, hogy végre megszabadult kínzóitól, megszabadult a nég,y­százéves Habsburg-uralomtól és önállóan él­heti- állami életét.-. Sajnos, • azok a reakciós érők, amelyeket mindannyian jól ismerünk, felülkerekedtek és" egy szűk-körű és még~ szű­kebb látókörű talmi-feudális klikk ült äz ország nyakára; gazdaságilag elnyomták és politikailag jogtalanságban tarltották a -ma­gyar nép millióit. Ez az uralkodó osztály harminc év alatt másodszor vitte bele a ma­gyar népet.; akarata, és- szándékai ellenére a háborúba, három olyan nagyhatalom ellen, amelyek közül egy is elég erős arra, hogy bennünkVt,* árva, rokontalan magyarokat poz­dorjává zúzzon. Szerencse,, hogy nem így tör­tént Ezzel a ^cselekedetével:.".'" azonban ez az uralkodó osztály mindén jogcímét elvesztette ahhoz, .hogy mégegyszer a magyar nép nya­;kát"a üljö-n és Magyarországon politikai te­r nyező" lehessen, • ... , ., , ,;'"•". Nehéz időkbefi: üí ÖSSZÓ a nemzetgyűlés. november hó Ê9-én, csütörtökön. 4 Országunk ma romhalmaz, itt állunk kifosz­tottan, leszegényedve, de töretlen hittel a jö­vőt illetően. Mostantól kezdve a magyar nép maga veszi kezébe sorsának intézését. Mi, akiket a magyar nép szabad akaratá­ból küldött a nemzetgyűlésbe mint képviselő­ket, legyünk mindig tudatában történelmi fe­lelősségünknek és annak, hogy mivel tarto­zunk drága magyar népünknek. Ez a felelős­ségérzet irányítsa és vezesse minden tényke­désünket. - - ­A magyar nép nein siránkozik hazája pusztulásán, mint, siránkozott Marius Car­thago romjain, 3 hánéim ,a benne szunnyadó ős­erővel -feszül neki az..ország újjáépítésének. Legyünk hű sáfárai ennék ~a sokat szenvedett népnek, a szebb jövőbe vetett hittel és biza­lommal végezzük munkánkat a magyar nép­pel, a magyar népért egy új, boldogabb ezer év elkövetkeztéért. T. Nemzetgyűlés! Első teendőnk az igazo­lási elj lefolytatása. Ezt megelőzőleg be­jelentem, hogy Szabó Pál a Baranya és Tol­na-vármegyei, Nagy Imre à Somogy-várme­gyei, Marosán György a Zala-vármegyei, Kossá István a Vas-vármegyei, Vaskó Kál­mán, Peyer Károly és Veres Péter a Győr­Mosón- és Sopron-vármegyei, Molnár Erik a Veszprém-vármegyei, Rákosi Mátyás, Rajk László, Kossá István, Szobek András, Kádár János. Révai r József, Szakasits Arpád, Kéthly Anna és Bán Antal a nagybudapesti, Nagy Imre és Erdei Ferenc a Pest-Pilis-Solt­Kiskun- és Bács-Bodrog-vármegyei, Kéthly Anna és Erdei Ferenc a Csongrád- és Csa­nád-vármegyei, Rákosi Mátyás és Kovács Imre a Békés-vármegyei, Gerő Ernő a Jász­Nagykun-Szolnok-vármegyei, Balogh Elemér, Ries István és Veres Péter a Hajdú- és Bi­har-vármegyei, Rákosi Mátyás a Szabolcs­Szatmár- és Bereg-vármegyei választókerü­letben, továbbá Rajk László, Kéthly Anna és Kovács Imre az országos lajstromou, megvá­lasztott nemzetgyűlési képviselők képviselői megbizatásükról lemondottak. Ugyancsak lemondottak Ruider János, .ós Koós Béla behívásra soron következő pótkáp­viselők a Győr-Moson- és Sopron-vármegyei, illetve a nagybudapésti, valamint Erdei. Fe­renc és Nánási László pótképviselők ,áz or­szágos lajstromon nyert mandátumukról. • • Az 1945: VIII. te. 77. §-ában foglalt ren­delkezések alapján a lemondás folytán meg­üresedett, helyekre Czéh József, Sinkovics István, Pombay János, Szabó Imre, Szántó Zoltán, :--"ö"dvaros t István,': Somogyi rímre» Hor­váth István, Rusznyák István, Prieszol József, Böbréntei ; Károlyné, Varga István, Gyócsi Jenő, Szipka József, GyűrkovitS Károly, Pö­pik János, Visnyei Sándor, Török János, Válóéi János, Kiss Ernő, Papp János, -Vári András, Hegy esi János, Bakó Kálmán, Zöld . .Sándor, •• Kállai; '; Sándor, Gém . Fe­renc, Pintér -András, Piros László, Pász+or Imre. és B, Farkas Ferenc pótképvi­selőkét az Ideiglenes nemzetgyűlés elnöke nemzetgyűlési, képviselőkké behívta. A beje­lentést a nemzetgyűlés tudomásul veszi.- '-•' Jelentem továbbá,:: hogy. megbízóieveiét 357 képviselő nyújtotta, be- A .megbízólevelek igazolása tekintetében javaslom, hogy ; alakít­son a nemzetgyűlés négy igazoló osztályt, mindegyiket lehetőség szerint egyforma tag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom