Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-30

1037 A nemzetgyűlés 30. ülése 1946. évi május hó 9-én, csütörtökön. * 1038 magyar^ nép számára a rendezett együttélést és a más népekkel való békés együttműködést. 1. <§-ában pedig kimondja, hogy az államhatalom kizárólagos' forriáisa és birtokosa a magyar nép. Ez a biztosítéka annak, hogy a demokratikus Magyarország- nem fog. Endre Lászlókat kittermnelni goraifaól.**

8 (Helyeslés és taps.) nem fogja tűrni, hogy legyenek olyan köztisztviselők, akik államot alkotnak az államban. (Helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Ebből adódik, hogy minden köztisztviselő tartozik a törvényszabta keretek között rendelkezésére állni a magyar népnek. '• A félelem- és nélkülözésmentes élethez hozzátartozik az is, hogy munkaképtelenség esetén ne kelljen rettegniük az elaggott embereknek attól, hogy majd kénytelenek lesznek az utcasarokra kiállni s egy dolgos élet után koldulni. A tulajdon használatát és élvezetét törvény biztosítja, de a fél elemnélküli és nélkülözésmentes, élet biztosításához szükséges, hogy .a. tulajdonjog ne Jegyen gyakorolható a társadalom, illetőleg a köz és a szabadság ellen- (Zaj a pártonkívüíieknél. — Vásáry József <pk): Ez helyes, csak meg kell valósítani !) Éppen ezért örömmel üdvözlöm az iparügyi miniszter úr javaslatát a bányák államosításáról. (Helyeslés és taps a kommunistapárt és a szociáldemokratftpárt soraiban.) Ezt követnie kell a nagyipar és a nagybankok államosításának is. (Heh/estés és fraps.) Eléa- volt nekünk abból az örökös rettegésből, félelemből, hogy vájjon szombaton vagv 1-én nem kerülünk-e az utcára a bányák- a nasrv vállalatok, a nagy bank/Vk urainak jóvoltából, mert az üzleti politikájuk pillanatnvilag úgy kívánna, hogy ezrpk vaery tízezrek m unir anélkül ivé yál innak. (Eau hang a pártonMvüliek soraiban: Demagógia!) A félelemnélküli élet megteremtéséhez szükség van itt másra is. Naniaiukban sokat olvashatunk arról, hogy Kis Szaléz és társai a rájuk bizott ifjúságot nem emberszeretetre tanítják, hanem gránátvetésre, géppisztoly- | kezelésre és emberölésre. Vannak esetek, amikor csak szemet hunynak az ilyen, általuk ártatlannak minősített srvermek játékok felett. Itt is a félelemnélküli életet akarjuk megteremteni. Nem akarjuk, hogy a szülők rettegésben éljék életüket, mert nem tudják, hogv gyermekeiket az iskolában vaiion mire is tanítják. Vannak nem állami iskolák, főleg a keeryúri birtokokon, ahol a szolgaságra és az alázat osságra nevelték a gyermekeket, és amikor azután ezek az iskola^ padjaiból kinőttek, ezt a szolgáságra való nevelést belevitték az életbe. Az iskolában meo-tanították őket arra, hogy csak akkor beszéljenek, ha kérdezik őket. Ezek a szolgalelkek húzták az isrát. és nem mertek panaszkodni, mert arra vártak, hogy kérdezzék őket. Ha a múltban jó volt ez a nevelés, a magyar demokráciában nem jó. mert mi szabadságszerető generációt akarunk nevelni- (Egy hang a pártonkívüliek soraiban: Mi is!) Az állam a néx>, a nép nettig azt akarja, hogy a gyermekek népiskolákban tanuljanak, tehát az állam iskolájában kapjon nevelést az ifjúság, megfelelő tanárok vezetésével. A tanerők részére pedig szintén biztosítani kell a félelemnélküli életet. Merjék # és tudják szeretni a demokráciát, mert valljuk meg őszintén, ma még nagyon sok iskola van, ahol a tanítók nem merik szeretni a demokráciát, mert feletteseiknek ez nem konveuiál. Ahhoz pedig, hogy a tanítósággal megkedveltessük a demokráciát, és hogy a tanítók tanítani merjék az iskolában a demokrácia és a szabadság szépségeit, ahhoz okvetlenül szükséges, hogv rendes fizetést kapjon >a tanítóság-. (Elénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Minden törekvésnek oda kell irányulnia, hogy az iskolákat államosítsák, az iskolákban tanító tanerőknek pedig gondtalan és biztos eletet biztosítsanak. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) Most nem díszkardos képviselők, hanem kérgeskezü parasztok és ipari munkások, kopott kabát ujjas tisztviselők és értelmiségiek, vasutasok és postások ülnek itt a törvényhozó teremben és ez biztosítéka annak, hogy az emberi jogokat ebben az államban, ebben az országban tiszteletben fogják tartani és hogy a félelem nélküli életet minden körülmények között mindenegyes polgár részére biztosítani kívánjuk, aki nem a demokrácia ellen tör. (Taps.) A közalkalmazottak részére a törvény írja elő a helyes magatartást, de a félelem nélküli élet biztosításának les-főbb feltétele, hogy minden magyar állampolgárnak szolgálnia kell a köztársaságot, életével kell védenie, ha erre szükség van. osztozkodnia kell a nemzet jó vagy rossz sorsában és. részt ^ kell vennie, testvériesen segítenie a közjó felépítésében. A .törvényjavaslatot pártom nevében ejfogadom. (Taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Szólá S 1*3. következik? Malasits Géza jegyző: Vásáry István! Vásáry István (pk) : Mélven t. Nemzetgyűlés! Nem egy alkalommal voltunk fültanúi annak, jEumikoa* a •nemzetgyűlés színe ©lőtt történt felszólalás során a mulitba tekintettek visszfai a fells'zó'Mók. Ezt a példát leaven szabad most. nekem is követnem és felszólalásomat s-zintén a múltba való visszatekintéssel kezdenem. Esetleg osaik a közelmúltba, szükség eseten a távolabbi múltba is vissza kell mennem. Ezt a törvényjavaslatot, amely most a tárgyalás anyagia, a legteljesebb mértékben megértéssel, a legteljesebb mértékben •örömmel és a legnagvobb mértékben megelégedéssel fogadom el. (Egy hang a pártonkivülieknél: Tulajdonképpen ez lex Vásáry!) Ennek egyszerű oka és magyarázata, amelyet röviden fogok most előadni az, hogy amikor a köztársasági törvény tervezetét a kisgazdapárt képviselői értekezletén ismertették: es ott az emberi szabadságjogokat felsorolták, azonban a felsoroláson túl nem mentek, az eise voltam, alki emiatt kifogást emeltem. Rámutattam akkor árrá. hogy nem elég az emberi szabadgágjoa-okat felsorolni. Hiszen ezt megtették már korábban előttünk, az emberi szabadságjogokat elismerték: még . a múlt rendszer alatt. is. azonban az emberi szabadságjogok védelmére semmit sem tettek, sőt azokat egyenesen kiszolgáltatták nem. egyik vagy másik ' áll ampolgárnalki, egy közönséges személynek, hanem kiszolgáltatták a legveszedelmesebb faktornak, az államhatalomnak f Tessék csak visszaemlékezni a kötelességet átlagon felül teljesítő ember fogalmának hangoztatására. Voltak olyanok, akik: azon a címen, hogy kötelességüket az átlagon felül teljesítik, jogosítva voltak mint magánszemaíyek keresztülgázolni más jogain, személyes