Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-30
1033 A nemzetgyűlés 30. ülése 1946. sainkon, hogy személyes tapasztalattal győződjék meg a Horthy-rendszerről 'és arról, hogyan fosztja meg ez a rendszer a demokrácia harcosait minden néven nevezendő emberi joguktól. A komm unis tapárt, a munkáspártok, a legkövetkezetesebb harcosai voltak ez emberi jogoknak és nemcsak a jogoknak, hanem a jogok megvédés ének is. A demokratikus Magyarország új államformájáról szóló törvény biztosítja ezeket a jogokat állampolgárai részére. Ezeknek a jogoknak a sérthetetlenségét erősíti meg az előttünk fekvő javaslat. A személyes szabadság törvényes biztosítását, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítását, az egyesülési és gyülekezési" jogot, az elnyomatástól való mentességet, a munkához és a méltó emberi megélhetéshez való jogot, a szabad művelődéshez való jogot és a félelem nélkül való életet biztosítja az állampolgárok részére. Legyünk tisztában azzal, hogy az emberi alapjogok védelmét csak erős alapokon nyugvó belső demokrácia adhatja meg. Minél alaposabban, minél mélyebben vesznek részt az állami életben a munkásság, a parasztság és a demokratikusan gondolkodó értelmiség képviselői, annál szilárdabban és megtámadhatatlanabbak lesznek ezek a jogok. Aki biztosítani akarja ezeket az emberi jogokat, annak minden erejével segítenie kell, hogy a magyar köztársaság egy minden részében valóban erős. demokratikus állam legyen, annak segítenie kell, hogy gyorsan és könyörtelenül számolhassunk le a belső állami életünket még mindig cl I cici i£ názni akaró fasiszta összeesküvőkkel, reakciósokkal, a nép ellenségeivel. Csak ez biztosíthatja e jogokat nemcsak papíron, hanem valóban az életben, csak ez biztosíthatja az életbe való átvitelüket. Védelmet jelent ez a törvény és védelem jár a demokrácia határain belül, de nem jár védelem a fasisztáknak, a demokrácia ellenségeinek. (Helyeslés.) Ennél a javaslatnál hangsúlyoznom kell, hogy kiknek részére akarunk félelem nélküli életet. Ez a törvény nem lesz menedék a demokrácia ellenségei részére» nem jelent menlevelet, jogvédelmet az összeesküvők és a multat visszaállítani törekvők részére. A nép ellenségeire, demokratikus álla m rendünk fel forgatóim a köztársaságunk védelmére hozott törvény teljes szigorával kell sújtani. (Helyeslés.) Mi üdvözöljük ezt a törvényt. Fontos védeni az egyéneket, de még fontosabb demokráciánk rendjének a védelme. Azoknak az egyéneknek vagy csoportoknak részére, amelyek demokratikus államrendünk aláaknázását kísérelik meg, a fasiszta összeesküvők, a reakció ügynökei részére nincs védelem ennek a törvénynek keretében. Nem a néo ellenségei részére biztosítjuk a félelem nélküli életet: ezek kívülállnak a demokrácia határain. Erez niök kell, hogy teljes szigorával sújtja őket a törvény és még ezenkívül a demokratiku« közvélemény megvetése. Nem hivatkozhatik jogsérelemre az, aki magát fasiszta, népell"nès cselekedetével kiközösíti a demokráciából. Biztosítjuk ezzel a törvénnyel, hogy a közhivatalnok ne élhessen vissza állásával, hanem betartsa az alkotmány törvényeket, de ez a törvény nem irányulhat azok ellen^ akik de» mokratikus államrendünk hűséges védelmezői. Vannak, akik azt gondollak, hogy ez a törvény enyhíteni fogja a demokrácia vasszigoévi május hó 9-én, csütörtökön. 10 34 rát, azt hiszik, hogy kisebb lesz az ellenséggé] szembeni szigor. Pedig nálunk nem az a baj, mintha fiatal demokráciánk túlszigorúan ütött volna ellenfeleire, a belső ellenségekre, hanem inkább az a baj, hogy mindezideig igenis enyhén bánt velük. (Ügy van! Ügy van! — Taps a kommunistapárton.) Internálásra vagy hasonló belső rendszabályokra mindaddig szükség van és szükség lesz, ameddig tömegesen lesznek olyanok, akik azalatt, amíg a munkásság és a parasztság erejét összeszedve, megfeszített munkával dolgozilk a romok eltakarításán, az ország újjáépítésén, addig a gazdasági élet zűrzavarainak haszonélvezőiként az infláció által nyújtott lehetőségeken keresztül rövid idő alatt hatalmas vagyont harácsolnak össze. (Vásáry József (pk): Meg lehet állaoítani, hogy kik ülnek kint a terraszokon. Tessék megnézni! Egy parasztember húsz év alatt nem keres annyit, amennyit egv délután elköltenek. As elnök csenget. — Egy hang a kommunistapárton: A Vásáryak ne beszéljenek. — Vásáry József ípik): Azok beszélhetnek! Engem nem látnak ilyen helyen!) Az emberi jogok biztosításáról szóló törvény nem azt a célt szolgálja, hogy visszarettentsen a demokratikus államrendünk ellenségeinek könyörtelen üldözésétől vagy csökkentse ennek súlyát. (Helyeslés.) Érezzék polgáraink, hogy emberi jogaik megtámadhatatlanok és biztosítva vannak, de úgy éljünk ezzel a törvénnyel, hogy senki ne értelmezhesse máskép, mint úgy, hogy ez az emberi jogok biztosítása a demokrácia hívei részére, de nem az ellenségei részére. Ezek előrebocsátása után a javaslatot úgy a magam, mint a Mae-yar Kommunista Párt nevében elfogadom. (Helyeslés és taps a konr -munistapárton.) Elnök: Szólásra következik Kárpáti Antal képviselő úr. Kárpáti Antal (szd): T. Nemzetgyűlés! Engedtessék meg nekem, hogy első szavam ebben a gyönyörű márványteremben a köszönet szava legyen. Köszönet azoknak a szociáldemokrata választóknak, akik szavazataikkal lehetővé tették, hogy én, a négyévi fegyházríj ítélt szociáldemokrata, ebben a köztársasági Magyarországban mint nemzetgyűlési képviselő jelenhettem meg abban a teremben, ahol 27 esztendővel ezelőtt az emberi jogokat tiszteletben nem tartó törvényhozók olyan törvényt hoztak, amelynek alapián sok elvtársa; mat felakasztották, sokezer elvtársamat pedig több vagy kevés Q bh ^ezt^ndőr« feffvházha vaerv börtönbe csukták. Miért? Azért, mert hirdetői I voltak a szocialista gondolatnak, ^az emberi jogoknak, harcosai voltak a szabadságnak és a I demokráciának. De persze, azok az urak nem akarták elismerni a szabadsághoz való jogainkai, gondolván, hogy elég, ha nekik szabad minden ebben az országban, amit ők akarnak. Elégtétellel vettem tudomásul a választók döntését, mert az a tény. hogv engem a nemzetgyűlés tagjává válasz f ottak, egvben azt is ielenti. hoery a nép jogtalannak és károsnak tartotta már akkor i«s azt a törvényt, amelynek alapján sokezer becsületes ni" nká.s embert megfosztottak életétől vagv szabadságától. T. Nemzetgyűlés! Va'ön^ősegé^ vagyok és szégyenkezés nélkül elmondom, (Közbeszólás a. kisgazdapárton: Mi van abban szégyen?) hogy mély megilletődéssel léptem először ebbg