Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-29

1006 A nemzetgyűlés 29. ülése 1946. vátételbe, adópengőben, hogy fizetni bírjanak, megkaphassák. 2. A beszolgáltatási jóvátételi adókat a gyárosok, a nagykereskedők és nagyüzemi ipa­rosok is fizessék jövedelmükhöz mérten, mert ez a súlyos teherviselés országos érdek. Ké­rem, hogy ezt rendeletileg a kormányunk adja ki. 3. Van-e tudomása arról a közellátásügyi, illetve a kereskedelmi miniszter úrnak, hogy vidéken a közellátási hivatal beleegyezésével és hozzájárulásával a kereskedők igen drága iextilcsereüzletet bonyolítanak le búzáért, lisz­tért, szalonnáért, zsírért, kolbászért, sonkáért és tojásért, pl. Hódmezővásárhely törvényha­tósági városban. Budapest, 1946. évi május hó 7-én. Tárkány Szűcs Ferenc s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. s '•' ' Tárkány Szűcs Ferenc (kg): Igen t. Nem­zetgyűlés! Első alkalom, hogy itt a nemzet­gyűlésben felszólalok és tekintettel az idő előrehaladottságára, igen rövid leszek. De en­nek az interpellációnak elmondására szükség van a sok panasz folytán, ami nemcsak Csong­rád megyében és Hódmezővásárhelyen, hanem az egész országban felmerült. Élnem kell azzal a kifejezéssel, amit az egyszeri magyar paraszt használt: ha mar pénz van, miért nincs elég, ha pedig elég •nincs, minek is van. Mint interpellációmban is megírtam, Hód­mezővásárhelyen, de egész Csongrád megye­ben be kellett adni a jószágokat jóvátételbe. yudjuk, hogy be kell adni, mert legyőzöttek vagyunk és más országoknak kárt okoztunk, de a beadott jószágok árát nagyon sok kis­gazda-földmívelőtársam még" ma sem kapta meg. Nem kapta meg annak a jószágnak az árát sem, amelyiket még 1945-ben szolgálta­tott be, úgyszintén annak a gabonának az árát sem, amit szintén jóvátételre kellett be­szállítani. A magam részéről jártam ebben az ügy­ben a közellátásügyi minisztériumban, nem is egy alkalommal. Azt a felvilágosítást kaptam, a pénzt elküldték, ott lehet a hiba, hogy nem fizették ki a törvényhatóságok, vármegyék viagy községek. Utána jártam ennek a mi vár­megyénkben, városunkban s ott azt a felvilá­gosítást kaptam, hogy —amint említettem is —- nincs elég pénz, 20 milliárdot küldtek es 200 milliárd kellene, stb. Ilyen felvilágosítá­sokat kaptam. Igen t. Nemzetgyűlés! Itt elhangzott a pa­nasz, hogy kellene a szén a kovácsoknak. El­hangzott a panasz, hogy drága a kovácsmunka, bognármunka, stb. Ez mind így van. Tudok esetet* nem is egyet, hogy talán négy darab marhája volt az illetőnek, kettőt már be is "kellett szolgáltatnia, ha nyolc darab volt, né­gyet vagy ötött be kellett szolgáltatnia és a cé­dula is a zsebében van, de az illető a cédulán kívül még pénzt egyáltalán nem kapott. Kap­tam olyan felvilágosítást is, hogy a kis föld­művelő paraszt talán majd máshonnan kap pénzt s abból fedezheti kiadásait. Különösen sokszor vágták fejemhez azt, hogy drága a tojási Látom és tapasztalom is, hogy drága, mert például úgy látszik, itt Budapesten min­denütt jéreetojásokat vagy galambtojásokat árulnak, — tyúktojás nemigen van — de az a kisgazda földművelő — akiknek soraiba én is tartozom — mindent a tojás árából nem tud . évi május hó 8-án, szerdán. 1006 fedezni, előáll tehát az a helyzet, hogy az a kisgazda csak cserével tudja a dolgait, bajai» elintézni és a szükséges pénzt megszerez, ai. bár cserélésre való gabonája, tojása, sonkája vag;, zsírja már nemigen van. ^ Kimerítették már az Alföldet is. Ki kellü : meríteni azért is, ment bányavidékeinknek, ahol még nagyobb károk keletkeztek a hadmű­veletek következtében, mint Csongrád megyé­ben, Békésben, Csanád vagy Szolnok megyé­ben, kellett az élelem. Cserélni valója tehát a kisgazdának, a kisparasztnak már nincs. Pénz kellene neki, de pénze nincs, pedig fizetnie kel­lene az adókat mindenféle címen. Nem soro­lom fel milyen címeken, hiszen úgyis tudják képviselőtársaim, hogy milyen címeken kell adót fizetni. Fedezete pedig egyáltalában nincs erre. Én magam is beszéltem a közellátási mi­niszter úrral néhány hónappal ezelőtt, aki azlt mondotta, hogy a Gazdasági Főtanács nem szavazta meg azt a bizonyos összeget, amelyre neki szüksége lett volna, hogy a jószágnak az árát, amelyet jóvátétel címén igénybevettek, kiegyenlítse. Kérdem: ha ez a Gazdasági Fő­tanács elé tartozik, miért nem szavazta megí Elvégre nem adhatjuk oda csak úgy ingyen azt a jószágot, mert százféle kiadásunk yan, amelyet fedeznünk kell. Tudomásom szerint ebben az ügyben egy rendelet jelent meg arról, hogy a községekben, városokban és megyékben mindenütt létesíte­nek ilyen beszolgáltatási alapot. Létesítettek is ilyeneket* de úgy latsaik,* ahány ház, annyi szokás: mindenütt másféleképpen. Nem tudom, hogy a rendelet ebben a tekintetben mit en­ged meg, nem ismerem közelebbről a rendele­tet, de például Hódmezővásárhelyen — lehet, hogy egész Csanád megyében is így van — a kataszteri tiszta jövedelem ötszöröse adó­pengőben számítva a beszolgáltatott állatok jó­vátételi különbözeti adója. Ha mármost leülök és számolok, hogy a jelenlegi adópengő alaüjan az én 21 katasztrális holdnyi földem után, amelynek körülbelül 300 pengő körül van a kataszteri tiszta jövedelme, mennyit fizetek, akkor rájövök, hogy még a mai könnyű pénz­ben is súlyos néhány milliárdra menő jóváté­teli különbözeti adót kell fizetnem. {Egy hang a pártonkívüli ellenzékiek soraiban: MibőlÍ) Elgondolkoztam azon, hogy ezt én megfizetni nem tudom, de azt sem tudom, hogy az az Öt­ezerszeres kiszámítás mennyi időre szól. Meghívtak egy kereskedő gyűlésre és ott felsorolták, hogy milyen adókat fizettek a ke­reskedők. Minden bántás nélkül kívánom leszegezni álláspontomat, bántani soha nem szoktam senkit, nincs is szándékomban. Azt a választ baptam, hogy van nekik még boci-adó­juk is. Elsőbben nem értettem, hogy mi az a boci-adó, de most már azt is tudom, hogy ez jóvátételi adó, a jószág beszolgáltatási adója*. Amikor megkérdeztem, hogy milyen összeget fizetnek, mennyi ez a boci-adó, azt a választ kaptam, hogy a kereskedők bruttó "bevételük másfél százalékát fizetik. Megállapítottam azt, hogy én és a magamfajtájú földmívelő kisgaa­dák, kisparasztok, jövedelmünknek ezidősze" rint 10 százalékát biztosan odaadjuk jóvátételi adóba. Én csak ezt állapítottam meg. Közben az a nagykereskedő, az a nagyüzemű iparos, vagy az a gyáros csak másfél százalékát adja , oda jövedelmének. De hogyan mutatja ki még a jövedelmét! Az én jövedelmemet ugyanis meg lehet állapítani, — be kell felelősség mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom