Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-29

1006 A nemzetgyűlés 29. ülése 1946. vátételbe, adópengőben, hogy fizetni bírjanak, megkaphassák. 2. A beszolgáltatási jóvátételi adókat a gyárosok, a nagykereskedők és nagyüzemi iparosok is fizessék jövedelmükhöz mérten, mert ez a súlyos teherviselés országos érdek. Kérem, hogy ezt rendeletileg a kormányunk adja ki. 3. Van-e tudomása arról a közellátásügyi, illetve a kereskedelmi miniszter úrnak, hogy vidéken a közellátási hivatal beleegyezésével és hozzájárulásával a kereskedők igen drága iextilcsereüzletet bonyolítanak le búzáért, lisztért, szalonnáért, zsírért, kolbászért, sonkáért és tojásért, pl. Hódmezővásárhely törvényhatósági városban. Budapest, 1946. évi május hó 7-én. Tárkány Szűcs Ferenc s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. s '•' ' Tárkány Szűcs Ferenc (kg): Igen t. Nemzetgyűlés! Első alkalom, hogy itt a nemzetgyűlésben felszólalok és tekintettel az idő előrehaladottságára, igen rövid leszek. De ennek az interpellációnak elmondására szükség van a sok panasz folytán, ami nemcsak Csongrád megyében és Hódmezővásárhelyen, hanem az egész országban felmerült. Élnem kell azzal a kifejezéssel, amit az egyszeri magyar paraszt használt: ha mar pénz van, miért nincs elég, ha pedig elég •nincs, minek is van. Mint interpellációmban is megírtam, Hódmezővásárhelyen, de egész Csongrád megyeben be kellett adni a jószágokat jóvátételbe. yudjuk, hogy be kell adni, mert legyőzöttek vagyunk és más országoknak kárt okoztunk, de a beadott jószágok árát nagyon sok kisgazda-földmívelőtársam még" ma sem kapta meg. Nem kapta meg annak a jószágnak az árát sem, amelyiket még 1945-ben szolgáltatott be, úgyszintén annak a gabonának az árát sem, amit szintén jóvátételre kellett beszállítani. A magam részéről jártam ebben az ügyben a közellátásügyi minisztériumban, nem is egy alkalommal. Azt a felvilágosítást kaptam, a pénzt elküldték, ott lehet a hiba, hogy nem fizették ki a törvényhatóságok, vármegyék viagy községek. Utána jártam ennek a mi vármegyénkben, városunkban s ott azt a felvilágosítást kaptam, hogy —amint említettem is —- nincs elég pénz, 20 milliárdot küldtek es 200 milliárd kellene, stb. Ilyen felvilágosításokat kaptam. Igen t. Nemzetgyűlés! Itt elhangzott a panasz, hogy kellene a szén a kovácsoknak. Elhangzott a panasz, hogy drága a kovácsmunka, bognármunka, stb. Ez mind így van. Tudok esetet* nem is egyet, hogy talán négy darab marhája volt az illetőnek, kettőt már be is "kellett szolgáltatnia, ha nyolc darab volt, négyet vagy ötött be kellett szolgáltatnia és a cédula is a zsebében van, de az illető a cédulán kívül még pénzt egyáltalán nem kapott. Kaptam olyan felvilágosítást is, hogy a kis földművelő paraszt talán majd máshonnan kap pénzt s abból fedezheti kiadásait. Különösen sokszor vágták fejemhez azt, hogy drága a tojási Látom és tapasztalom is, hogy drága, mert például úgy látszik, itt Budapesten mindenütt jéreetojásokat vagy galambtojásokat árulnak, — tyúktojás nemigen van — de az a kisgazda földművelő — akiknek soraiba én is tartozom — mindent a tojás árából nem tud . évi május hó 8-án, szerdán. 1006 fedezni, előáll tehát az a helyzet, hogy az a kisgazda csak cserével tudja a dolgait, bajai» elintézni és a szükséges pénzt megszerez,

ai. bár cserélésre való gabonája, tojása, sonkája vag;, zsírja már nemigen van. ^ Kimerítették már az Alföldet is. Ki kellü : meríteni azért is, ment bányavidékeinknek, ahol még nagyobb károk keletkeztek a hadműveletek következtében, mint Csongrád megyében, Békésben, Csanád vagy Szolnok megyében, kellett az élelem. Cserélni valója tehát a kisgazdának, a kisparasztnak már nincs. Pénz kellene neki, de pénze nincs, pedig fizetnie kellene az adókat mindenféle címen. Nem sorolom fel milyen címeken, hiszen úgyis tudják képviselőtársaim, hogy milyen címeken kell adót fizetni. Fedezete pedig egyáltalában nincs erre. Én magam is beszéltem a közellátási miniszter úrral néhány hónappal ezelőtt, aki azlt mondotta, hogy a Gazdasági Főtanács nem szavazta meg azt a bizonyos összeget, amelyre neki szüksége lett volna, hogy a jószágnak az árát, amelyet jóvátétel címén igénybevettek, kiegyenlítse. Kérdem: ha ez a Gazdasági Főtanács elé tartozik, miért nem szavazta megí Elvégre nem adhatjuk oda csak úgy ingyen azt a jószágot, mert százféle kiadásunk yan, amelyet fedeznünk kell. Tudomásom szerint ebben az ügyben egy rendelet jelent meg arról, hogy a községekben, városokban és megyékben mindenütt létesítenek ilyen beszolgáltatási alapot. Létesítettek is ilyeneket* de úgy latsaik,* ahány ház, annyi szokás: mindenütt másféleképpen. Nem tudom, hogy a rendelet ebben a tekintetben mit enged meg, nem ismerem közelebbről a rendeletet, de például Hódmezővásárhelyen — lehet, hogy egész Csanád megyében is így van — a kataszteri tiszta jövedelem ötszöröse adópengőben számítva a beszolgáltatott állatok jóvátételi különbözeti adója. Ha mármost leülök és számolok, hogy a jelenlegi adópengő alaüjan az én 21 katasztrális holdnyi földem után, amelynek körülbelül 300 pengő körül van a kataszteri tiszta jövedelme, mennyit fizetek, akkor rájövök, hogy még a mai könnyű pénzben is súlyos néhány milliárdra menő jóvátételi különbözeti adót kell fizetnem. {Egy hang a pártonkívüli ellenzékiek soraiban: MibőlÍ) Elgondolkoztam azon, hogy ezt én megfizetni nem tudom, de azt sem tudom, hogy az az Ötezerszeres kiszámítás mennyi időre szól. Meghívtak egy kereskedő gyűlésre és ott felsorolták, hogy milyen adókat fizettek a kereskedők. Minden bántás nélkül kívánom leszegezni álláspontomat, bántani soha nem szoktam senkit, nincs is szándékomban. Azt a választ baptam, hogy van nekik még boci-adójuk is. Elsőbben nem értettem, hogy mi az a boci-adó, de most már azt is tudom, hogy ez jóvátételi adó, a jószág beszolgáltatási adója*. Amikor megkérdeztem, hogy milyen összeget fizetnek, mennyi ez a boci-adó, azt a választ kaptam, hogy a kereskedők bruttó "bevételük másfél százalékát fizetik. Megállapítottam azt, hogy én és a magamfajtájú földmívelő kisgaadák, kisparasztok, jövedelmünknek ezidősze" rint 10 százalékát biztosan odaadjuk jóvátételi adóba. Én csak ezt állapítottam meg. Közben az a nagykereskedő, az a nagyüzemű iparos, vagy az a gyáros csak másfél százalékát adja , oda jövedelmének. De hogyan mutatja ki még a jövedelmét! Az én jövedelmemet ugyanis meg lehet állapítani, — be kell felelősség mellett