Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-29

ö 5 A nemzetgyűlés 29. ülése 1946, é • az elhagyott javak kérdését a miniszterelnök* s ég kezéből és adjuk át az újjáépítési minisz­tériumnak, mert az újjáépítésnek sok lehető­sége nyílnék meg akkor, ha az elhagyott javak komplexusa is odakerülne. Ezeket kívántam előadni, (0jemés a párto'nkívüliek soraiban. — Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Egy év óta nem kapom ki a leányom bútorát, határozat van róla! — Felkiáltások a pártonkívüliek sa­raiban: Valami nagy embernél van!) Elnök: A Ház az -interpellációt kiadja a miniszterelnök úrnak. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja a földművelésügyi miniszter úrhoz a fakitermelés megihossza.bbi.tasa tárgyá­ban. Az interpellációt a képviselő úr törölte. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz és a belügyminiszter úrhoz a mozik körüli szabályta­lanságok tárgyában. A képviselő úr interpellá­ciójának elmondására halasztást kért. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-3 a halasztást ^ meg­adni 1 ? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Futó Dezső képviselő úr inter­pellációja a népjóléti miniszter úrhoz az^ OTBA orvosok és alkalmazottak státusrendezése tár­gyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter» pelláeió szövegét felolvasni. Malasits Géza jegyző (olvassa): »Hajlandó-e a népjóléti miniszter úr^ az OTBA-orvosok és alkalmazottak évekéin át ígért és utóbb már elfogadott státusrendezésével fog­lalkozni, illetve idevonatkozólag megnyugtató kijelentéseket tenni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Futó Dezső (kg): T. Nemzetgyűlés! Több mint tizenegy esztendeje annak, hogy az OTBA orvosai és segédszemélyzete ellátja" a státusba sorozott sok százezemnyí OTBA-tag gyógyke­, zelését és betegellátását. Az OTBA-orvosok elő : zetesen hosszú éveken .át klinikai, közkórházi szolgálatot teljesítettek és életük legszebb, leg­termékenyebb időszakát adták már 11 éve -az OTBÁ-nak odaadón teljesített munkájukkal. Ez alatt az idő alatt ta állam, részéről igen sok ígéretet kaptak, dé meg kell állapítanunk, hogy az Ígéretek legnagyobbrészt mind a mai napig ígéretek maradtak. T. Nemzetgyűlés! öt évvel ezelőtt itt. a képviselőházban egy interpellációra az akkori belügyminiszter — hozzá tartozott az OTBA — azt a kijelentést tette, hogy m OTBA-orvosok és alkalmazottak nyugellátását és státusba so­rolását folyamatba tette, majd ismételt sürge- , tésre.két évvel ezelőtt státusukat elfogadták. A szomorú emlékű német megszállás és a gyá­szos Szálasi-upalom azonban az OTBA státus­rendezését megakadályozta. A felszabadított " Magyarország népjóléti miniszteréhez 1945 de­cember 8-án újabb beadvánnyal fordult az OTBA igazgatója az orvosok és alkakoazotitak státusrendezését illetően. Folyó év januárjában Tildy Zoltán akkori miniszterelnök úrhoz és Szakasits Árpád államminiszter úrhoz sürgető memorandummal fordultak az OTBA dolgozói és ugyancsak beadványt , intéztek ismételten a népjóléti miniszter úrhoz is, hogy az igazságnál igazságosabb és a napnál világosabb ügyüket tizenegy év után végre rendezzék. Tizenegy­éves szolgálat után az állami kezelésben levő OTBA dolgozói csak azt várják, hogy mint vi május hó 8-án, szerdán. 966 ahogyíali az OTBA minden tagja státusban van az altisztektől kezdve a miniszterig, ezt végre ők maguk is megkaphassák. Annál inkább sür­gős Lenne helyzetük rendezése, mivel az OTBA rokomntézményeinéil, még pedig a MÁV-nál ós az OTI-nál is megvan a státus. Monitiianoim sem keli, hogyha volt miniszterelnök úr az állam­miniszter úrral egyértelműen megígéric a sür­gős intézkedést. T. Nemzetgyűlés! Nem kell külön hangsú­lyoznom, hogy az OTBA kifejezetten állami intézmény, mégis olyan hírek terjedtek el, hogy a MABI-ba kívánják beolvasztani, jól­lehet ma az államosítás korszakát éljük, es az OTBA is államosított intézmény és egy fil­lér adóssága nincs, tehát nem érdemelné meg most ezt az elbánást. Es ami még érdekesebb, aia állami kezelésben levő OTBA-t, ahelyett hogy továbbra is állami kezelésben maradna, mint értesültem, a népjóléti miniszter úr auto­nómiával kívánja megáldani, ami magyarul annyit jelent, hogy ha nem volna elég nagy az OTBA Jelenlegi adminisztrációja, még na­gyobbat adnak neki, vagyis ellátják alelnök­kel, jogi igazgatóval, orvos aligazgatóval, stb., stb. Szóval amikor sürgetjük a B-listát, itt, hogy egy pár új embernek talán politikai okokból helyet biztosítsunk, nem riadunk vissza az adminisztráció megnövelésétől. De, ha már úgy rendelkezett a népjóléti kormányzat, hogy az OTBA autonómiát kap, hát kapjon, dte mindenekelőtt rendezze végre " az alkalmazottainak kérdését. (Némethy Jenő (pk): Az interpellációt tartósan olvassa!) Meg keli jegyeznem, hogy ennek az autonómiának van egy hátulütő része is, még pedig az, hogy az autonómia bárkinek, bármikor felmondhat. Remélem, hogy az állam kezelésében levő in­tézménynél és egyéb állami szolgálatban napi 5—6 órai elfoglaltság mellett eltöltött több mint egy évtizedes munka után a demokra­tikus Magyarországon ez a képtelen és elke­serítő helyzet nem következik be, mert ez paródiája lenne mindennek, ami szép és ami­ben hinni kell. T. Nemzetgyűlés! Hiszem, hogy a népjó­léti miniszter úr nem hamarkodja el a dolgo­kat és belátja, hogy nemcsak fizikai, de szel­lemi dolgozó is van és v figyelembe véve az összes mellékkörülményeket, végre révbe jut­tatja az OTBA-dolgozók státusrendezését és nyugellátási problémáját. Az OTBA mindnyá­junké, mert az államé és" a tanítótól kezdve a bírókon keresztül a miniszterelnökig mindenki beletartozik. T. Nemzetgyűlés! Mai helyzetünkben min­den egyes cselekedetünknél irányadó kell, hogy legyen a takarékossági szempont. Sze­gények vagyunk, ezért minden erőnket, min­den képességünket az újjáépítés szolgálatába kell állítanunk. Ma, amikor az államosítás az egyik lényeges cél, érthetetlen volna, hogy egy tizenegy éven át állami kezelésben mű­ködött intézetet miért, nem lehetne továbbra is állami kezelésben meghagyni és miért keli előbb beolvasztásról ábrándozni egy egészen más természetű és sokkal kisebb létszámú, csak Budapestre szorítkozó taglétszámmal bíró magánbiztosító intézettel kapcsolatban, később pedig, amikor ezt a tervet logikusan és józan ésszel a kormányzat elvetette, az autonómia gondolatához fordulni? Miért fielt éppen az amúgy is nehéz helyzetben levő és BUlistára szoruló országban egy állami intéze­tet olybá alakítani, hogy autonómiával ím-g­61*

Next

/
Oldalképek
Tartalom