Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-28

0Í?1 À nemzetgyűlés 28. ülése 1946. évi méjus hó 7-én, kedden. Ö0§ A Szovjetunió a tegnapi legyőzöttel úgy bánik, mint a mai és a holnapi baráttal. Szabadságunkat és függetlenségünket köszönhetjük a Szovjetuniónak és most, a moszkvai tárgyalások után elmondhatjuk, a Szovjetuniónak köszönhetjük azt is, hogy kikerültünk külpolitikai és morális elszigeteltségünkből és bizonyos határok között, amelyeket megvon az, hogy résztvettünk Hitler háborújában, Magyarország aktív külpolitikát is folytathat. v

# Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek az utóbbi mozzanatnak jelentőségét; éppen most, amikor küszöbön áll a békekötés Magyarországgal. Á miniszterelnök úr beszámolójából is kiderül, hogy a moszkvai út eredményeképpen a magyar béke kilátásai komolyan mégjavultak. Okunk van hinni a moszkvai út után, hogy jogos nemzeti igényeinket a béketárgyalás okon egy nagyhatalom fogja támogatni. Ebből következik, hogy a szovjet-magyar barátság ápolása, elmélyítése és megszilárdítása az egész magyar nemzetnek létérdeke; hangsúlyozom, .az egész magyar nemzetnek. Amikor mi a szovjet-magyar barátság külpolitikáját valljuk és hirdetjük, akkor nem gondolunk arra, hogy ez a politika munkáspárti politika legyen vagy pláne kizárólag kommunista politika legyen. Nem kommunista, nem munkáspárti, hanem nemzeti érdek, hogy^ a magyar kövélemény megértse és magáévá tegye a szovjet-magyar barátság külpolitikáját. Magyar érdek, az egész nemzet érdeke, hogy a magyar .közvélemény megértse végre annak a ténynek horderejét, hogy Magyarország nem a La Manche-csatornánál és nem is Skandináviában fekszik, hanem itt DélkeletEurópában, a Dun,a, völgyében, a Kárpátok medencéjében. Magyar érdek, hogy megértse végre az egész közvélemény, hogy megvédeni a magyar függetlenséget a német imperializmussal és a német imperializmus újjáéledést .kísérletéivel szemben csak a Szovjetunióra támaszkodva tudjuk. És magyar érdek az is, hogy megértse közvéleményünk; hogy külpolitikánkat .legelsősorban a szomszéd népekkel való jóviszonyra és barátságra kell építenünk, és ezek a szomszéd népeink északon, északkeleten .és délen szláv népek; szláv népek, amelyek támogatójukat és nagy barátjukat a Szovjetunióban látják. Ha Belgráddal barátságban, akarunk élni, akkor Belgrádba bizonyos értelemben Moszkván keresztül visz az út, és megfordítva bizonyos értelemben Moszkvába is Belgrádon keresztül visz az út. A szláv-magyar megértés és barátság politikájának — jól tudjuk — a magyar köztudatban bizonyos hagyományos akadályai,gátlásai vannak. Egy évszázadon át azzal mérgezték meg a magyar külpolitikai gondolkodást, hogy az úgynevezett pánszlávizmusnak a mumusát festették a falra. . Mi nem tagadjuk, hogy a pánszlávizmus veszedelme bizonyos ideig valóban veszedelem volt a magyarságra, Magyarországra nézve. Addig, iámig Oroszországban a cárizmus uralkodott, jogos volt például Wesselényi Miklós s ,a magyar reformkor nagyjai részéről figyelmeztetni a nemzetet erre a veszedelemre. 1849" ben a német veszéllyel, a Habsburgokkal ősz* szefogó orosz cárizmus csapatai verték le a magyar szabadságharcot. De azt is tudnunk kell, hogy a mai Oroszország nem a cári Oroszország; hogy ellentétben 1848—49«cel, a vörös hadsereg nem fogott össze a német veszéllyel, ellenkezőleg megsemmisítette a német imperializmus hadseregét. Oroszországban ma nem a Paskievicsek és a Miklós cárok, hanem •a Sztálinok és a Vorosilovok vezetik az ügye két. ' ^Ha a szláv népek szabad népek — erre már Kossuth Lajos is rájött — akkor nem ellenségei, hanem szövetségesei a magyarságnak. 1860-ban mondotta: ( Olvas sa ) »Keleti szomszédságúnkban a. Dunán alul szláv népek vannak, tehát azon oldalról szláv gyűrűbe vagyunk szorítva. Tetszik, nem tetszik, a geográfiát nem lehet megváltoztatni. De ezek a szláv gyűrűk ránk nézve csak azon esetre lehetnek veszélyesek, ha pánszláv gyűrű és nem szerb, bolgár, stb. gyűrű. Ezek a népek nekünk sem különkülön, sem együttvéve nem lehetnek veszélyesek, ha szabadok.«

428 Kossuth Lajos azt vallotta, hogy a szabad szláv népek akár külön-külön, akár egymással szövetségben, nem jelentenek veszedelmet a magyarságra; ellenkezőleg; tudjuk, hogy az új magyar külpolitikának a Duma-föderációról kidolgozott koncepciója a magyar-szláv megértésre és szövetségre épült. A szláv népek szabad népek. Ennek ellenére a magyarságnak a pánszláv veszéllyel való reakciós ijesztgetése nem került le a napirendről. Sajnos, meg kell állapítani, hogy még németellenes oldalról is próbáltak és próbálnak ijesztgetni az úgynevezett pánszláv veszéllyel. Itt nemrégiben mint követendő példát idézték a nemzetgyűlésen megboldogult Pet hő • Sándor emlékét.

429 Távol áll tőlem, hogy érdemeit a magyar közvélemény mozgósításában a német veszély ellen kétségbe vonjam, de mesr kell állapítani azt is, hogy a magyar demokrácia külpolitikai útjának a megszabásánál az a felfogás, amelyet Pethő Sándor képviselt, nem lehet követendő példa. Pethő Sándor volt az. áki még a ; háború alatt is arról beszélt és írt, hogy a német és a szláv veszély egyaránt fenyegeti a magyarságot, hogy mindkettővel szembe kelt fordulnunk és hogy mindkettővel szemben a nyugati hatalmakra kell támaszkodnunk. j Ezt az irányzatot, ,a Pethő Sándor által képviselt' ezt az irányzatot vitte a háború alatt is, a németek ellen fordulva is a Magyar Nemzet, legális és illegális kiadásaiban egyaránt. És ez ,az irányzat egyik ellenzéki formája volt annak a szerencsétlen és kat asz tréfába . vivő hintapolitikának, amelynek hivatalos képviselői Horthyék és Kállayék yoltak.

430 Ennek a hintapolitikának még ,a németellenes magyar ellenzékben is mély gyökerei voltak, és mert voltak, ezért történhetett meg. az, hogy Horthyék és Kállayék a maguk játékait a magyar jövővel olyan sokáig tudták űzni büntetlenül es a miagyar néptömegek a magyar ellenzék részéről való kellő ellentállás nélkül. Ennek az ellenzéki hintapolitikának köszönhetjük, hogy amikor cselekedni kellett voílna, rábíztuk a cselekvés vezetését és intézését Horthyékra. Ennek köszönhetjük, hogy elmulasztottuk a cselekvést a kellő időpontban. De ne gond oil juk azt, hogy ez ;az ellenzéki németellenes és szlávellenes, vagy mondjuk meg őszintén: szovjetellenes orientációs hintapolitika kihalt volna. Nem haut ki. A pánszlávizmus ördögével ma is próbálnak ijesztgetni bennünket és elfeledkeznek arról, hogy a cár Oroszországa a szovjetek, az orosz munkások és és parasztok Oroszországává lett. Ez a \ Szovjetunió, amellyel való ba* rátságot hirdetjük mi, mint magyar nemzeti 57*